Pilisvörösvár
Miben segíthetünk?
Zelenai István (2012)
Zelenai István (2012)

bányamérnök

Határozat: 193/2012. (IX. 27.) Kt.

A pilisvörösvári bányászat írásos és tárgyi emlékeinek felkutatása, összegyűjtése és a nagyközönség számára történő bemutatása, valamint a bányászélet erkölcsi és szellemi értékeinek átörökítése terén kifejtett kiemelkedő munkájának elismeréseképpen.

bányamérnök

Pilisvörösvárért emlékérem

Zelenai István 1938. június 12-én született Pilisvörösváron, tősgyökeres helyi bányászcsaládban. Általános iskolai tanulmányait szülőfalujában végezte, majd osztályfőnöke, Berencsvári Gyuláné és igazgatója, Csonka József javaslatára 1952 szeptemberében a tatabányai Bányaipari Aknászképző Technikumban folytatta tanulmányait, ahol 1956-ban tett érettségi vizsgát.

A négyéves technikumi képzés ideje alatt, a nyári termelési gyakorlatokon a Tatabányai Szénbányákban és a Pilisi Szénbányákban dolgozott. Bányász-technikus gyakornokként a bányamentői és robbantómesteri tanfolyamot is elvégezte. Az érettségi vizsgát követően a Pilisi Szénbányáknál kezdett el dolgozni. Az első földalatti műszakot 60 éve, 1952 szeptemberében – 14 évesen – teljesítette a tatabányai VI-os akna bányaüzemben. A Pilisi Szénbányáknál eltöltött 10 éves munkaviszonyának ideje alatt levelező tagozaton bányamérnöki és bányagazdászi képesítést szerezett.

Szomorú és meghatározó sorsfordító év volt életében az 1955-ös esztendő, amikor édesapja csapatvezető vájárként másodmagával halálos kimenetelű üzemi balesetet szenvedett a dorogi VIII-as akna bányaüzemben. Ettől kezdve – mint legidősebb fiú – 17 évesen családfenntartóvá vált.

1961-ben megnősült. Keppler Katalinnal kötött házasságából egy gyermeke született, Hedvig, aki jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Intézetének főállású oktatója, egyetemi adjunktus, több német nyelvű könyv szerzője.

A hatvanas évek a családalapítás mellett a szakmai építkezés évtizede is volt Zelenai István számára. Sikeres bányahatósági vizsgát tett, ezek után a bánya műszaki vezetői termelésszervezési és irányítási feladatokkal bízták meg. 1966-ban az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség műszaki állományába helyezték.  10 évig a dorogi és pilisi szén- valamint az ásványbányák bányahatósági felügyeletét látta el.

Szakértelmét Németországban is kamatoztatta: a 70-es években Észak-Rajna-Wesztfáliában dolgozott, nem messze Düsseldorftól. A kirendeltség- és a műszaki vezetői feladatok végzésére kapott megbízás alapján 5 évig vezette ezt a vállalkozást.
A Németországból történt hazajövetele után az újonnan épülő Lencsehegy II. bányaüzem építési és üzembe helyezési munkálatokban vett részt.

A bányaiparban eltöltött 38 évi szolgálat után, 1990. évben vonult nyugdíjba.

Zelenai István munkáját mindig magas szaktudással, lelkiismereten, becsületesen, megbízhatóan és emberségesen látta el. Fontosnak tartotta a szakmai fejlődést, az új kihívásokat. Minden munkakörében helytállt, vezetői és beosztottjai egyaránt elismerték.

Magánemberként szenvedélye a vitorlázó repülés volt. Még tizenévesen kezdte a modellezéssel, majd a tatabányai években kezdett el repülni. Tehetsége leginkább hobbipilótaként bontakozott ki. Csak hetvenéves kora felett hagyta abba az aktív repülését – nem is az egészségi állapota, hanem a bányászemlékek kutatása miatt, mely ettől kezdve második szenvedélyévé vált:

  • 2008-ban, a Pilisvörösvári bányászsztrájk 80. évfordulóján az önkormányzattal és a Pilisi Bányász Szakszervezettel együttműködve nagyszabású ünnepséget szervezett, és létrehozta a “Bányász emlékszobá”-t. A tárgyi emlékek gyűjtését, archiválását az óta is végzi, folyamatosan bővíti a “Bányász Emlékszoba” gyűjteményét.
  • 2010-ben az ő tervei alapján kezdődött el a Rákóczi utcai játszótér mögött a Bányász emlékpark kialakítása a tér rendezésével és az 1928-as emlékmű elhelyezésével.
  • 2011-ben a Lipót akna bányaüzem bezárásának 70. évfordulóján folytatódott az emlékpark kialakítása, elkészült a Bányászcsille emlékmű.
  • 2012-ben a Vásár téri Német Nemzetiségi Általános Iskolában Fogarasy Attila tanár úrral együttműködve nagyszabású bányász projektnapot szervezett, melynek keretében bányászati témájú vetélkedőt szerveztek, s az iskola alagsorában megépítették a “Suli Táró”-t.
  • A Vörösvári Újságban a bányászattal kapcsolatban számtalan írása jelent meg az elmúlt években.
  • Jelenleg a pilisvörösvári bányászat történetéről szóló könyvén dolgozik, melyhez már rengeteg adatot, dokumentumot és fotót gyűjtött össze. 

Zelenai István a bányászemlékek átörökítésével saját hitvallása szerint azt csinálja, ami “erkölcsi kötelessége”. Meggyőződése szerint a bányával kapcsolatos tárgyi eszközök, dokumentumok gyűjtése és bemutatása azért fontos, mert a mai felgyorsult világban gyakran már a közelmúltra sem emlékszünk, nemhogy eleink életére. A vörösvári családok jelentős részének élete pedig megírhatatlan a bányászmúlt nélkül, hiszen alig van olyan helybéli, akinek felmenői között ne lett volna bányász.

Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 6/1993. (III. 4.) Kt. sz. rendeletében biztosított jogkörében eljárva Zelenai István nyugalmazott bányamérnök részére a pilisvörösvári bányászat írásos és tárgyi emlékeinek felkutatása, összegyűjtése és a nagyközönség számára történő bemutatása, valamint a bányászélet erkölcsi és szellemi értékeinek átörökítése terén kifejtett kiemelkedő munkájának elismeréseképpen Pilisvörösvárért emlékérmet adományoz.

Pilisvörösvár, 2012. október 23.

Hírek []
Események []
Dokumentumok []
Aloldalak []