Miben segíthetünk?

Híd a múlt és a jövő között - interjú Szabóné Bogár Erikával

Híd a múlt és a jövő között - interjú Szabóné Bogár Erikával
2025. november 3.
Pilisvörösvár közéletének meghatározó alakja Szabóné Bogár Erika, aki immár harmadik ciklusát kezdte meg a Schiller Gimnázium igazgatójaként, majd idén a város német nemzetiségi önkormányzatának elnökévé is megválasztották. A kettős feladatról, a nemzetiségi identitás megőrzésének kihívásairól és személyes motivációiról beszélgettünk vele.

Milyen élmények formálták gyerekkorában, ami ennek a hivatásnak a választásához vezetett?

Pilisvörösváron élek születésem óta, a német nemzetiségi lét már gyerekkorom óta része volt az életemnek. A családomban a hétköznapokban is ápoltuk a hagyományokat, tartottuk a szokásokat. Vörösvári gyermekként az óvodában is kaptam nemzetiségi alapokat, ez folytatódott az általános iskolában is. Utána a budapesti Német Nemzetiségi Gimnáziumban folytattam a tanulmányaimat, ahol központi szerepet játszott a német nyelv magas szintű elsajátítása, a nemzetiségi tudat erősítése. Majd az ELTE germanisztika szakára nyertem felvételt, és innen már egyenes út vezetett a pedagóguspályára.

Mióta dolgozik a Schiller Gimnáziumban?

1999-ben lettem a gimnázium tanára, miután fél évet dolgoztam óraadóként Budapesten is. Az oktatás iránti elkötelezettségem hamar meghatározóvá vált, és amikor 2015-ben dr. Guth Zoltán igazgató úr nyugdíjba ment, megpályáztam az igazgatói pozíciót. Azóta folyamatosan vezetem az iskolát, mely egy 500 fős, többcélú intézmény, kollégiummal és több oktatási formával. 

Milyen a kapcsolat az iskola és a fenntartó között?

Az iskola fenntartója a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata, amely három nevelési-oktatási intézményt működtet az országban. Ez a speciális fenntartói háttér segíti a nemzetiségi oktatás és kultúra ápolását, hiszen az önkormányzat támogatja ezeket az intézményeket. Ez a támogatás nemcsak anyagi jellegű, hanem szakmai együttműködés is: az intézmények vezetői rendszeresen részt vesznek a fenntartói fórumokon, ami lehetővé teszi a folyamatos párbeszédet.

Milyen infrastrukturális fejlesztések valósultak meg az elmúlt években?

Az intézmény épületének karbantartása, felújítása folyamatos az utóbbi években. Kicseréltük a kazánt, folyamatosan zajlanak az ablakcserék, a belső ajtók cseréje, korszerűsítettük a világítástechnikát, amelyek mind hozzájárultak az energiaköltségek csökkentéséhez. Szintén fontos mérföldkő volt a mosdók korszerűsítése. A mindennapos testnevelés támogatása érdekében pedig egy új futópályát és egy korszerű kinti sportpályát alakítottunk ki, valamint sikerült egy nemzetiségi szobát is berendeznünk. Az udvaron kialakítottunk egy viacolor burkolatú parkolót, és megújult az ebédlő. Az elmúlt évek legnagyobb épületfelújítási projektje a tetőszerkezet több ütemben történő felújítása volt (kollégium, főépület, színházterem), amelynek még nem értünk a végére (aula, sportcsarnok, kollégium másik fele). 

Milyen eredményeket értek el az oktatás terén?

Tehetséges diákjaink közül sokan szép eredményeket érnek el különböző versenyeken. Büszkék vagyunk arra, hogy az intézmény több tanulója is előkelő helyezéseket ért el a német nemzetiségi nyelv és irodalom OKTV-n. Ez megmutatja, hogy a nemzetiségi oktatás nemcsak a kulturális örökség ápolását jelenti, hanem magas szintű tudás megszerzését is. Számos diákunk két nyelvvizsgával fejezi be tanulmányait, az egyik felsőfokú német, a másik középfokú angol. Ez kiváló alapot ad a felsőfokú tanulmányokhoz és a munkaerőpiacon való érvényesüléshez. Büszkék vagyunk arra is, hogy a sport területén is kiemelkedő eredményeink vannak. 

Az elmúlt 10 év alatt megalakult egy iskolai kórus, valamint egy iskolai zenekar is, mindkettő nemzetiségi jelleggel. Népviseleteket tudtunk csináltatni, amelyeket azóta is viselnek a diákok különböző rendezvényeken. Tanulóink rendszeresen kapnak ösztöndíj-lehetőséget a Pest Megyei Német Önkormányzattól, és a Miniszterelnökségnek is van nemzetiségi tanulmányi ösztöndíja. Több tanulónk is megkapta már a legrangosabb német nemzetiségi ifjúsági díjat, a Koch Valéria-díjat.

Mindezen eredmények nem tudnának megvalósulni a támogató, magas színvonalon oktató tanári gárda nélkül, akiknek külön köszönettel tartozom.

Hogyan épül be a nemzetiségi kultúra és a nyelv az iskola mindennapjaiba?

A nemzetiségi lét megélése a családokban egyre inkább háttérbe szorul, bár természetesen mindig vannak kivételek. Az iskolában kiemelt szerepet kap a nemzetiségi hagyományok ápolása. A népismeret órákon túl minden osztályban heti rendszerességgel tartunk nemzetiségi táncórákat, amelyek nemcsak mozgásos tevékenységek, hanem az identitás megerősítésének eszközei is. Emellett az iskola kórusa és zenekara aktívan részt vesz különböző rendezvényeken, ezáltal élővé téve a nemzetiségi kultúrát.

Úgy gondolom, már az is nagy eredmény, ha azokban a gyerekekben, akikben eredetileg nem volt meg ez az érdeklődés, sikerül felkelteni a kíváncsiságot a nemzetiségi kultúra iránt. Azokban pedig, akik német származásúak, fontos megerősíteni, hogy ez az identitás érték, amelyre büszkék lehetnek, és amely gazdagítja őket. A kultúra és a nyelv ismerete tágítja a látókört, másfajta szemléletet ad, ezáltal árnyaltabbá válik a világképük. Gyakran hangsúlyozom a diákoknak is: a nemzetiségi kultúra megismerése hozzáadott érték, segít nyitottabbá, elfogadóbbá válni – olyan alapvető emberi értékek ezek, amelyeket egész életükben magukkal vihetnek.

Milyen visszajelzéseket kap a munkája során a szülőktől és a közösségtől?

A szülők és a diákok elégedettségének egyik legfontosabb bizonyítéka az a tény, hogy sok család több gyerekét is hozzánk íratja be, ami erős bizalmat jelez az iskola iránt. Az iskolai rendezvényeken gyakran halljuk, hogy a szülők elégedettek a tanárok munkájával, a kulturális programokkal és az iskolai légkörrel. Emellett sokszor érkeznek dicsérő szavak külső szakmai vendégektől, akik ellátogatnak hozzánk, és megismerik a mindennapi munkát. Pozitív visszajelzés az is, amikor volt diákjaink visszatérve hozzánk mesélnek elért szakmai sikereikről, eredményeikről, amelyek elérésében döntő szerepet játszik a német nyelv magas szintű ismerete. A vezetői munka persze sokszor jelent kihívásokat, de a csapatmunka, a támogatók jelenléte és az eredmények visszaigazolása mindig erőt ad.

Milyen szerepet játszik az iskola a helyi közösség életében?

Az iskola nemcsak tanítási helyszín, hanem kulturális központ is. Rendezvényeink – mint például a szalagavatók, nemzetiségi napok, ünnepségeink, a Schiller-bál – egyaránt szolgálják a közösség összekovácsolását. Több diákunk is tagja a helyi nemzetiségi egyesületeknek (pl. Heimatwerk, Fúvószenekar), így a különböző egyesületi programokon keresztül is kapcsolódnak a helyi közösséghez. Az iskola és a nemzetiségi önkormányzat együttműködése szoros, közösen is szervezünk kulturális programokat, és törekszünk arra, hogy a nemzetiségi hagyományok tovább éljenek. Tanulóink az egyesületeiken, illetve bizonyos esetekben az iskolán keresztül részt vesznek a város német testvérvárosi kapcsolatainak ápolásában. 

Hogyan került kapcsolatba a német nemzetiségi önkormányzattal?

1994-ben, még az egyetemi éveim alatt a PNNÖ képviselőjévé választottak, majd 4 év kihagyás után 2002 óta folyamatosan az önkormányzat tagja vagyok. Az önkormányzat tagjai a német nemzetiség érdekében közösen együttműködve számtalan feladatot láttak el, legyen szó programok szervezéséről, intézmények, egyesületek támogatásáról, partnerkapcsolati programokon való részvételről. Az elmúlt évek újabb feladatokat hoztak számunkra: a Német Nemzetiségi Általános Iskola fenntartói lettünk, felújítottuk és élettel töltöttük meg a Sváb Sarkot. A hosszú évek alatt több funkciót is betöltöttem a nemzetiségi önkormányzatban: voltam tag, az Oktatási és Kulturális Bizottság elnöke, elnökhelyettes, 2025 szeptemberétől pedig az önkormányzat tagjai az elnöki feladatokkal bíztak meg. 

Milyen feladatokkal jár a PNNÖ elnöki szerepe?

Ez a pozíció szintén nagy felelősséggel jár, hiszen a nemzetiségi önkormányzatnak fontos szerepe van a helyi német közösség életében, kultúrájának ápolásában, valamint az iskolával szorosan együttműködve a nemzetiségi nevelés támogatásában. Az elnökség rendszeres feladatokat jelent: a különböző rendezvények szervezését, a közösség képviseletét, valamint a kulturális és oktatási programok koordinálását. Ez a munka időnként kihívást jelent, de ugyanakkor nagyon értékes, hiszen a nemzetiségi identitás megőrzése és továbbadása a legfontosabb célkitűzésünk. Mindezt közösen együttműködve, a betöltött pozícióktól függetlenül igyekszünk megvalósítani. 

Hogyan tudja összehangolni az iskolaigazgatói és a nemzetiségi önkormányzati elnöki teendőket?

A két szerep szorosan kapcsolódik egymáshoz, hiszen mindkettő a német nemzetiségi közösség szolgálatáról szól, csak kicsit más aspektusból. A két munkakörben sok az összefonódás. Az igazgatói munkában a nevelés-oktatásra és a gyerekek mindennapi életére koncentrálok, míg az önkormányzati elnöki pozícióban a kulturális és közösségi élet fejlesztése a fő feladat. Fontos, hogy mindkét területen meglegyen a megfelelő csapat, akikre számíthatok, így megosztva tudjuk a feladatokat hatékonyan ellátni.

Milyen tervei vannak a jövőre nézve?

A Schiller Gimnáziumban továbbra is szeretnénk fenntartani a magas színvonalú oktatást, fejleszteni a szakmai programokat, megőrizni hagyományainkat, elért eredményeinket, alkalmazkodva a kor kihívásaihoz és lehetőségeihez. A nemzetiségi önkormányzatban pedig fontos célunk, hogy minél több fiatalt bevonjunk a közösségi munkába, megőrizzük és továbbadjuk a német nemzetiségi kultúra értékeit, és erősítsük a helyi összetartozást. Ehhez nyitottak vagyunk új ötletekre és együttműködésekre. 

Ducza Kata - Vörösvári Újság

Hírek []
Események []
Dokumentumok []
Aloldalak []