Vissza
A Kőfaragó és Műkőkészítő Vállalkozók Országos Ipartestületét a rendszerváltással egy időben, 1990-ben hívták életre a köves szakma elkötelezett mesterei. Az Ipartestület a szakma érdekeinek képviselete és presztízsének növelése mellett kiemelt hangsúlyt fektet a köves szakma szerteágazó értékeinek bemutatására, valamint az utánpótlás, azaz a jövő szakembereinek képzésére.
Az idei konferencia leginkább hangsúlyozott témája is ez utóbbi, az utánpótlás-nevelés fontossága volt. Az előadók közül többen is kiemelték ezt. Annál is inkább, mert megdöbbentőek a számok: továbbra is nagyon kevesen jelentkeznek kőfaragónak, műkőkészítőnek vagy épületszobrásznak, holott kevés olyan szakma van a világon, amely időtállóbbat, maradandóbbat és értékesebbet tudna alkotni.
Dr. Fetter Ádám polgármester köszöntőjében feltette a kérdést: lesz-e, aki tovább vigye a tudást, a szakma szeretetét és alázatát. „Az ember dolga, így a leendő kőfaragóké, kőszobrászoké is, hogy hozzátegyen ahhoz, amit kapott” – hangsúlyozta. Ez nemcsak lehetőség, hanem kötelesség is. Ezzel kapcsolatban Weöres Sándort idézte: „Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: / Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.”
Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetsége elnöke az égető feladatok között szintén az utánpótlás-nevelést említette első helyen, de hangsúlyozta a minőség fontosságát, a szakmai felelősséget, valamint az innováció és az alkalmazkodóképesség jelentőségét is.
Köszöntőbeszédének végén az IPOSZ megalakulásának 35. évfordulója alkalmából kiadott jubileumi emlékérmet nyújtott át Molnár Sándor kőfaragó mesternek, a Kőfaragó és Műkőkészítő Vállalkozók Országos Ipartestülete elnökének.
Molnár Sándor elnök a konferenciát megnyitó beszédében hangsúlyozta: azt kellene „bevésni” a következő nemzedékek tudatába, hogy „nem szégyen, hanem dicsőség a munka”. Keserűen említette meg, hogy erőfeszítései ellenére mindezidáig nem sikerült létrehozni egy olyan elit iskolát, ahol Magyarország legjobb kőfaragóit képezhetnék ki, és biztosíthatnák a köves szakma magas színvonalú tovább élését.
A közéleti tevékenysége miatt is ismert kőfaragó mester és vállalkozó, Pilisvörösvár díszpolgára ez alkalomra is készített egy szakmai remeket: egy márványgalambot, az olyannyira vágyott béke allegóriájaként. A kőfaragók építőmesterek. Hány és hány alkotásuk semmisült meg a háborúk során! Abba is nehéz belegondolni, hogy minden összetört követ, szobrot vagy épületet katonák és ártatlan civilek könnye és vére öntözött. A kő mesterei egyben a béke őrzői is. Molnár Sándor békegalambja az idei kőkonferencia tárgyiasult óhaja, kívánsága és reménye volt: legyen béke a világban, győzzön az alkotóerő, és ne a rombolás.
A szakmai előadások sorát dr. Pálmai Gergely helyettes államtitkár nyitotta meg, aki dr. Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter, a konferencia fővédnökének képviseletében vett részt a rendezvényen. „Kőbe vésett értékek. Hagyomány és innováció a megújult magyar szakképzésben” című előadásában részletesen ismertette a duális képzés rendszerét. Hangsúlyozta, hogy egyre többen választják a fiatalok közül a szakképzést. Különösen népszerűek lettek az érettségit is adó technikumok: manapság tízből négy fiatal már ezt választja. Ma már az oktatásban sem lehet megkerülni a mesterséges intelligenciát, amelynek egyre nagyobb szerepe lesz a képzésben és a gazdaságban is. Ugyanakkor hangsúlyozta a mesterséges intelligencia etikus használatának fontosságát és az átgondolatlan alkalmazás veszélyeit is.
Önálló előadást is hallhattunk ebben a témában Werschitz Ottó mesterségesintelligencia-innovációs szakértőtől, a Cognivate AI alapítójától „A mesterséges intelligencia ma már mindenkié, és mindenki munkáját segítheti” címmel.
A továbbiak közül kiemelendő három ipartörténeti jellegű előadás: „A budavári örökség építészete – Hauszmann Alajos munkássága”, „Az Országház külső homlokzati felújításának 100 éves története”, valamint „A magyar királyi sírok sorsa a történelem viharában”. Ez utóbbit dr. Szabó Attila egyetemi docens tartotta, aki állandó előadója az évről évre megrendezett konferenciának.
A kimondottan szakmai előadások sorában szó esett kvarc homokkövekről, az intarzia alkalmazásáról a kőiparban, valamint kőmozaik- és terrazzo munkákról műemléki és modern környezetben. Az aulában felállított standokon hazai és nemzetközi cégek mutatták be termékeiket.
Az idei kőkonferencián két fontos együttműködési megállapodás aláírására is sor került: az Ipartestület és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Kézműipari Tagozata, valamint az Ipartestület és a Budapesti Komplex Szakképzési Centrum Ybl Miklós Építőipari Technikum és Szakképző Iskola között. A hagyomány szerint az idén is a kőkonferencia keretében adták át az Ipartestület kitüntető címeit.
A tartalmas nap kötetlen pódiumbeszélgetéssel zárult.
Köszönjük a beszámolót Fogarasy Attilának és a fotókat Grátzer-Bogdán Tamásnak!
