Az emberek többségében él a vágy, hogy megtudják, kik voltak, honnan jöttek az őseik. Az internet előtti időben a családfakutatás nem volt egyszerű elfoglaltság, mivel levéltárakban, plébániákon kellett régi iratokban, anyakönyvekben kutatni, ami nagyon időigényes volt. Nem is beszélve arról, hogy a kutató be tudott-e egyáltalán jutni a megfelelő plébániára vagy püspökségre, illetve hogy akinél a szálak külföldre vezettek, csak személyesen tudta folytatni a keresést.
A digitalizáció térhódításával egyre több egyházi és polgári anyakönyv, adóösszeírás és egyéb dokumentum érhető el a világhálón, ami nagy könnyebbséget jelent az ősei után kutatni vágyók számára. A legnagyobb és ingyenesen kutatható adatbázist az amerikai mormon vallás képviselői hozták létre, akik szinte egész Európában végigjárták a településeket a ’60-as és ’70-es években, és mikrofilmre vették az egyházi anyakönyveket a kezdetektől. Ezt a hatalmas mennyiségű anyagot digitalizálták, amelyhez egy ingyenes regisztráció után bárki hozzáférhet, így ma már otthonról, kényelmesen lehet kutatni.
Pilisvörösvár abban a szerencsés helyzetben van, hogy magyarországi viszonylatban is az elsők között kezdték vezetni az anyakönyvet (1693-ban), így azok a német földről érkező telepesek, akik a török idők után újranépesítették településünket, már szerepelnek benne. Továbbá 2007-ben limitált példányban kiadták Rudolf Keszler szentiváni származású, Németországban élő családfakutató Pilisvörösvár/Pilisszentiván 1683–1811-es családkönyve című munkáját, amiért a szerző Pilisvörösvárért Emlékéremben részesült.
Az anyakönyvezést egyébként az 1563-as tridenti zsinaton határozták el, de általános bevezetése csak fokozatosan terjedt el Európában. Magyarországon 1895-ig csak az egyházak vezettek anyakönyveket, attól kezdve viszont párhuzamosan állami anyakönyvvezetés is létezik.
Jómagam a vírushelyzet miatt bevezetett karantén alatt kezdtem el foglalkozni a témával, és ekkor szereztem benne jártasságot. Mivel őseim szinte kivétel nélkül német származásúak, tapasztalataim átadása céljából a Sváb Sarokban beindítottam a Sváb Családfakutató Kört, ahová sok érdeklődő bekapcsolódott. A saját családfámban odáig jutottam az évek során, hogy 14 generációból több mint 520 személy szerepel már benne. A legkorábbi dátum 1610-ből való, és 24 olyan települést találtam meg a mai Németország, Ausztria és Svájc területén, ahonnan származnak őseim.
Az elmúlt pár évben több vörösvári érdeklődőnek tudtam segíteni a kutatás elkezdésében, illetve elakadás esetén a továbbhaladásban. Akinek sikerült felkeltenem az érdeklődését, bátran keressen a pandigabor69@gmail.com e-mail-címen, szívesen segítek.
Sajnos az első pilisvörösvári anyakönyv a 2000-es évek elején tisztázatlan körülmények között eltűnt a plébániáról, jelenleg ismeretlen helyen van, csak digitálisan érhető el. Ezúton is kérem, hogy aki bármilyen információval rendelkezik az eltűnt anyakönyvről, jelentkezzen, vagy amennyiben a birtokába került, juttassa vissza a plébániának, hiszen ez városunk történelmének egyik legfontosabb dokumentuma.
Pándi Gábor
Vörösvárért Közéleti Egyesület