Az idősek klubja várja azokat, akik társaságra, közös programokra vagy egyszerűen csak beszélgetésre vágynak. Péntek Beátával, a Városi Napos Oldal Szociális Központ intézményvezetőjével a klub mindennapjairól beszélgettünk, és arról is, miért fontos idősebb korban egy olyan hely, ahol senkinek sem kell egyedül töltenie a napot.
Hogyan kell elképzelni az idősek klubja működését? Kik és milyen formában vehetik igénybe ezt a lehetőséget?
A Napos Oldal keretein belül működő klub nappali ellátást nyújt. Fél nyolctól fél négyig vagyunk nyitva, ebben az időszakban az idősek együtt lehetnek, beszélgethetnek, illetve különböző szabadidős tevékenységekben vehetnek részt. Fontos, hogy ez teljesen önkéntesen igénybe vehető szolgáltatás: mindenki akkor jön, amikor szeretne, és annyi időt tölt itt, amennyi számára jólesik.
Az igénybevétel egy kérelem kitöltésével indul. Ezt el kell vinni a háziorvoshoz, majd visszajuttatni hozzánk, és ezt követően általában két munkanapon belül már jöhet is hozzánk az érdeklődő. Nem arról van tehát szó, hogy valakinek minden nap kötelező megjelennie. Van, aki gyakrabban jár, más csak akkor, amikor éppen társaságra vágyik.
A bejutásban is tudunk segíteni. Van egy mikrobuszos szolgáltatásunk, amely a be- és a hazaszállítást könnyíti meg azok számára, akik önállóan nem tudnak eljutni a klubba, illetve akiket a hozzátartozóik sem tudnak behozni. Naponta átlagosan húsz-huszonnégy ember fordul meg nálunk, ez természetesen eloszlik a teljes nyitvatartási idő alatt.
Hogyan telik egy átlagos nap a klubban? Milyen elfoglaltságok közül választhatnak az idősek?
Reggel folyamatosan érkeznek a klubtagok, sokan a mikrobusszal, másokat a családtagjaik hoznak. Aki szeretne, itt meg is reggelizhet, utána pedig elkezdődnek a különböző szabadidős programok. Van kártyázás, különféle játékok, közös torna és természetesen sok beszélgetés is.
Nagyon fontos számunkra, hogy senkinek ne legyen kötelező részt vennie semmiben. Aki szeretne, bekapcsolódik a programokba, aki pedig inkább csak beszélgetne, pihenne vagy nézelődne, annak arra is van lehetősége. Mindenki maga választhatja meg, mivel szeretné eltölteni az idejét. Mostanában például a Jenga lett az egyik legnépszerűbb játék. Nagyon szeretik, sok nevetéssel és vidám pillanattal jár, úgyhogy rendszeresen előkerül.
A klub igazi hangulatát azonban talán nem is a programlista mutatja meg a legjobban, hanem azok a mondatok, amelyeket maguk a klubtagok mondanak egymásról. A „fiúk” és a „lányok” – mert egymás között következetesen így nevezik magukat – sokat tréfálkoznak, ugratják egymást, közben pedig láthatóan nagy szeretettel és tisztelettel beszélnek a másikról. Különösen népszerűek azok az alkalmak, amikor zenész érkezik a klubba. Ilyenkor hamar tánc kerekedik, és ahogy ők fogalmaznak, lehet egy jót „bulizni”. Olyannyira hiányolják ezeket a zenés délutánokat, hogy még a beszélgetés közben is a lelkemre kötötték: feltétlenül szóljak a vezetőnek, hogy jöjjön megint zenész
A klubon belüli programok mellett kirándulásokat vagy más külső programokat is tudnak szervezni?
Erre is van példa, bár ritkábban, mint szeretnénk. A mikrobuszunk eléggé leterhelt, mert nemcsak az idősek be- és hazafuvarozását végezzük vele, hanem ételt is szállítunk. Emiatt egy-egy hosszabb kirándulás megszervezése nem mindig egyszerű. Ha azonban sikerül egy félnapos programot összehoznunk, annak nagyon örül mindenki. Többnyire a környéken keresünk olyan helyeket, ami könnyen elérhető, mégis élményt jelent. Legutóbb például Piliscséven jártunk, ahol a pincesort néztük meg.
Ön szerint miért fontos egy ilyen közösség az idősebb emberek életében? Mit tud adni nekik az idősek klubja?
Azt gondolom, hogy a legfontosabb feladatunk a magány oldása. Sok idős ember tölti otthon egyedül a nap nagy részét. Még akkor is előfordulhat ez, ha egyébként családban él, hiszen a hozzátartozók napközben dolgoznak, a gyerekek és az unokák pedig élik a saját életüket. Így sokan hosszú órákat töltenek a négy fal között egyedül. Ez nagyon negatívan tud hatni az emberre. Itt viszont kortársakkal találkozhatnak, olyan emberekkel, akik hasonló élethelyzetben vannak. Tudnak beszélgetni egymással, sok közös témájuk van, hasonlóak az emlékeik, a tapasztalataik, sok esetben ugyanazokat a régi történeteket, helyeket vagy eseményeket ismerik. Szerintem ez az egyik legnagyobb értéke a klubnak. Nem feltétlenül az a legfontosabb, hogy mindig legyen valamilyen különleges program, hanem az, hogy legyen hová eljönni, legyen kivel leülni beszélgetni, és az ember ne érezze úgy, hogy egyedül van.
Vannak olyanok is, akik hosszú évek óta visszajárnak? Mennyire tud valódi közösséggé válni egy ilyen klub?
Maga a Napos Oldal Szociális Központ 1992-ben kezdte meg a működését, és egyik első szolgáltatásként indult el az idősek klubja, a házi segítségnyújtás és az étkeztetés. Olyan klubtagot talán nem tudnék mondani, aki több mint harminc éve folyamatosan idejár, de van olyan, aki több évtizedes múlttal rendelkezik nálunk. Persze nagyon különböző élethelyzetek vannak. Van, aki hosszú éveken keresztül rendszeresen jár, és olyan is, aki csak néhány hónapig veszi igénybe a szolgáltatást. A tapasztalatunk ugyanakkor az, hogy aki egyszer eljön, kipróbálja és megismeri a társaságot, az általában szeret visszajárni.
Idővel kialakulnak kapcsolatok, barátságok is. A társaság maga is igényli, hogy együtt legyenek. Megszokják egymást, várják a másikat, és szerintem ez is mutatja, hogy a klub jóval több annál, mint egyszerűen egy hely, ahol napközben el lehet tölteni az időt.
Van még lehetőség új tagok fogadására?
Mindenképpen várjuk az érdeklődőket! Jelenleg nem érjük el a működési engedélyünkben meghatározott maximális létszámot, tehát van lehetőségünk új tagokat fogadni. Mindig örülünk az új arcoknak, mert mindenki hoz valamit a közösségbe: új történeteket, új tapasztalatokat, új személyiséget.
Milyen terveik vannak a következő időszakra?
A terveink nagyon egyszerűek: szeretnénk minél több idős emberhez eljutni, és minél többeknek olyan helyet biztosítani, ahol hasznosan, kellemesen és társaságban tölthetik a napjaikat.
Ducza Kata