Vissza
Irén néni 1936. február 3-án született Piliscsabán, de gyermek- és fiatalkora szorosan összefonódik Pilisvörösvárral is. A család a Csobánkai utcában élt, innen járt iskolába, itt születtek meg első, máig őrzött emlékei. 15 évesen költözött vissza Piliscsabára, nagyszüleihez.
Édesapja bognárként dolgozott, a háború után azonban 1945 és 1948 között szibériai hadifogságba került, ami az egész család életére rányomta a bélyegét. Édesanyja a háztartást vezette, a nehéz idők ellenére biztos hátteret teremtve gyermekeinek. Húga Vörösváron élt.
Iskolás éveit a Vásár téren töltötte – érdekesség, hogy az elsők között jártak oda már általános iskolásként, egy új korszak kezdetén. Osztálytársa volt Manhertz Mátyás, akivel sok közös emléket őriznek, és akit néhány nappal később szintén köszöntött a 90. születésnapján polgármester úr.
Irén néni szívesen idézi fel fiatalkora különleges pillanatait. Ilyen volt például az a Pilisvörösvár–Honvéd labdarúgó-mérkőzés, ahol személyesen láthatta Puskás Ferenc vezette Honvédot – olyan élmény volt ez, amelyre kilencvenévesen is mosolyogva emlékszik vissza.
Tanulmányait a Jurányi utcában, kereskedelmi szakközépiskolában folytatta, majd az államigazgatásban helyezkedett el.
1956-ban kezdett dolgozni Móron, a Községi Tanácson, később Bakonycsernyén, Sárbogárdon, Székesfehérváron, végül Budapesten folytatta pályáját, ahonnan nyugdíjba vonult.
A magánéletében is korán rátalált a társára. 1952-ben ismerte meg férjét, Balázs Gyulát, akivel 1953-ban házasodtak össze a Pilisvörösvári Plébánia Templomban. Házasságukból két lányuk született, a család pedig az évek során tovább gyarapodott: négy unoka és nyolc dédunoka viszi tovább a családi történetet.
Az élet azonban fájdalmas veszteségeket is tartogatott: kisebbik lányát 53 éves korában elveszítette.
A család ma már a világ több pontján él: nagyobbik lánya Svédországban, unokái közül van, aki Új-Zélandon, mások az Egyesült Államokban találtak új otthonra. Irén néni mégis büszkén és szeretettel beszél róluk – számára a távolság sosem szakította el a kötelékeit.
2022 óta a Szent Erzsébet Otthon lakója, ahol aktívan részt vesz a közösségi életben. Rendszeresen jár gyógytornára, bár elmondása szerint hiányzik neki az aktív mozgás. Nagy örömmel kártyázik, a römipartik a mindennapjai részei, ahol a nevetés és az együtt töltött idő legalább olyan fontos, mint maga a játék.
Irén néni üzenete a fiatalabb generációknak egyszerű, mégis időtálló:
tanuljanak, képezzék magukat – különösen nyelveket –, és olyan munkát válasszanak, amit valóban szeretnek, mert az ad értelmet és tartást egy életen át.
Kilencven év bölcsessége, tapasztalata és embersége sűrűsödik össze ezekben a szavakban.
Irén néninek ezúton is nagyon boldog születésnapot és jó egészséget kívánunk!
Isten éltesse még sokáig!
