10. oldal Vallás
Árpád-házi Szent Erzsébet
Erzsébet, II. András magyar király és merániai Gertrúd leánya 1207-ben született Magyarországon. Szülei négy éves korában eljegyezték Türingia leendő grófjával, Lajossal. Erzsébet fényes kísérettel és nagy hozománnyal, már gyermekként megérkezett Wartburg várába. Kedvességével és jóságával hamarosan meghódította a vár népét. Leendő anyósa, Zsófia grófnő azonban rosszallással figyelte a magyar királylány számos furcsa szokását, például azt, hogy Erzsébet a szegényeket is magával egyenrangúnak tekintette. Már-már az a veszély fenyegette, hogy hazaküldik Magyarországra. A nála hét évvel idősebb Lajos azonban rajongásig szerette őt, és egy korai házassággal (14 éves korában vette feleségül) megszilárdította Erzsébet helyzetét.
Erzsébet már gyermekkorától fogva nagyon vallásos volt. Szent János apostol volt a védőszentje, amit az ő nevében kértek tőle, mindig teljesítette. Szeretetét tökéletesen meg tudta osztani Isten és a férje, illetve a gyermekei és a szegények között. Amikor férje hadba vonult Olaszországba, három évig helyettesítette őt a kormányzásban.
A vár alatt ispotályt nyitott, drága ékszereit, ruháit eladta, hogy a kapott pénzből segíthesse a szegényeket. Az 1225-ös éhínség idején kinyittatta a vár raktárait, és szétosztotta az élelmet a nélkülözők között. Beteg gyermeket és leprás felnőttet is a várába fogadott, és amennyire csak tudta, ápolta őket. 1226-ban engedelmességi fogadalmat tett Marburgi Konrád, ferences atyának, aki már korábban is a pápa által kijelölt lelki atyja volt. Férje, Lajos gróf 1227-ben keresztes hadjáratba indult, de útközben megbetegedett és meghalt. Erzsébetnek ettől kezdve nem volt maradása, és egy óvatlan pillanatban gyermekeivel együtt otthagyta Wartburg várát.
A hegy lábánál talált magának szegényes szállást, később a sógora, Henrik gróf Eisenachban biztosított számára lakhatási lehetőséget. Erzsébet a gyermekeit nevelőszülőkre bízta, özvegyi javait pedig, rövid időn belül szétosztotta a szegények között. 1228-ban nagypénteken lemondott a saját akaratáról és a földi pompáról, s attól kezdve a ferences harmadrend betegápolójaként élt tovább.
1231 novemberében megbetegedett, magas láz vett rajta erőt. Halálos ágyán magyarul is énekelt, németül pedig vigasztalta az őt körülvevő nővéreket. November 16-án éjfél körül ezeket a szavakat mondta: „Itt az óra, amikor a Mindenható magához szólítja a barátját!” – és elszenderült.
Halálhíre az egész tartományt megrázta, az emberek seregestül jöttek, hogy az általa alapított ispotály kapujában felravatalozott Erzsébettől végső búcsút vegyenek. A magyar királylányt, német grófnőt, Marburg-ban temették el, és már halála után négy évvel szentté avatták.
Erzsébet a szeretet szentje. Tisztelete az egész világon elterjedt, Észak-Amerikában például ő az egyik legismertebb szent. Nevéhez sok csoda fűződik. Még életében történt, hogy sógora, Henrik gróf megállította a kosarát cipelő Erzsébetet, aki a szegényeknek vitt élelmet az uradalomból. Amikor Henrik leemelte a kosár fedelét, ennivaló helyett illatozó rózsákat látott benne. Halála után egy évvel, 1232-ben egy fronhauseni halott fiú feléledéséről számoltak be, akinek az édesanyja Erzsébethez fohászkodott segítségért. Hozzá kötődik egy vakon született fiú, valamint egy sánta és néma kislány meggyógyulása is.
A krónikák ezen kívül is számos csodás esetről számolnak be, különböző betegségekből való gyógyulásokról, illetve halva született fiú, és vízbe fúlt fiatalember feléledéséről is, amelyek mind Szent Erzsébet közbenjárását kérve történtek meg. Az eseteket az egyházi eljárásnak megfelelően alaposan kivizsgálták, a tanúk, köztük orvosok, egyházi személyek, eskü alatt tettek vallomást az általuk látottakról, tapasztaltakról.
Árpád-házi és türingiai Szent Erzsébet 24 évet élt. De valójában még mindig köztünk van, hiszen nemcsak életében, hanem halála után is nagyon sok embernek nyújtott és nyújt segítséget.
Várhegyi Ferenc
Forrás: www.katolikus.lap.hu, illetve Diós István „A szentek élete” című könyve.
Fotó: Szent Erzsébet a vörösvári plébániatemplom üvegablakán.
(Forrás: A Pilisvörösvári Egyházközség Honlapja: http://pvvek.uw.hu)
Írásunkat a Szent Erzsébet-emlékév jegyében közöljük.
– szerk.
Az Élet Háza Csobánkán
 |
A margitligeti kastély |
Újra élettel telik meg a csobánkai kastély. A szomszédos községben egy dombon emelkedő, pompás épület korábban gyermekotthon volt, majd éveken át lakatlanul állt – kitéve az enyészetnek. A csobánkai „menekülő úton” Pest felé igyekvő vörösvári autósok néhány hónapja sürgő-forgó munkásokat és önkénteseket láthatnak a margitligeti kastély körül.
Az épületben Böjte Csaba, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője anyaotthont rendez be. Az intézménynek a „Prohászka Ottokár – Élet Háza” nevet adták. A megnyitását ez év szeptemberére tervezik.
Az új intézmény várja a segíteni szándékozók jelentkezését. Jelentkezni a csobanka.elethaza@gmail.com e-mail címen, illetve a 30 267-7372-es mobilszámon lehet.
További információ:
www.devaigyerekek.hu
www.magnificat.ro
Bence atya elbúcsúzott
Spányi Antal megyéspüspök augusztus 1-jei hatállyal érdi plébánossá nevezte ki Tokodi Bence pilisvörösvári káplánt az „Érd-Tusculanum – Szent Szűz, az Egyház anyja” plébánia élére. Bence atyát várhatóan ősztől a Püspöki Szentszéki Bíróság is fontos feladattal bízza meg.
(A Vörösvári Újság szerkesztősége gratulál Bence atyának plébánosi kinevezéséhez. Munkájához sok sikert, jó egészséget kívánunk.)
Az egyházközség honlapja
A Pilisvörösvári Római Katolikus Egyházközség honlapja elérhető:
http://pvvek.uw.hu
Zoltán atya köszöntése
Augusztus 1-jén volt 15 éve annak, hogy Boros Zoltán plébános úr, Zoltán atya fiatal káplánként Pilisvörösvárra került. A 15 éves jubileum alkalmából az augusztus 18-i szentmise után a hálás hívek köszönetet mondtak Zoltán atyának a 15 éves szolgálatáért, kifejezve az iránta való szeretetüket.
Gromon István polgármester a következő szavakkal köszöntötte városunk plébánosát, visszatekintve az elmúlt 15 évre:
„Zoltán atya 1992-ben, 31 éves fiatal káplánként került Vörösvárra, Labbant Lajos plébános úr mellé. Természetes viselkedésével, szerénységével hamar megszerettette magát. Annyira, hogy két és fél év múlva, 1995. elején, amikor Lajos atya meghalt, a hívek többsége és a Püspök atya is neki szavazott bizalmat. Így 34 évesen megkapta az egyházmegye egyik legnagyobb plébániáját: Pilisvörösvár plébánosa lett. Zoltán atya nem német származással vagy nyelvtudással, nem rendkívüli szónoki tehetséggel vagy énekhanggal vívta ki magának a megbecsülést, hanem emberi tulajdonságaival: nyitottságával, közvetlenségével, párbeszédkészségével, gyakorlatias hozzáállásával. Úgy gondolom, az eddig elmúlt 12 évben, amit plébánosként velünk töltött, Zoltán atya igazolta a belé vetett bizalmat. Szembe nézett a kihívásokkal, sokat fáradozott értünk és sok eredményt tud felmutatni.”
 |
 |
| Zoltán atya a hívek adakozásából vásárolt új miseruhában |
Zoltán atyát köszönti az ének a Német Nemzetiségi Vegyes Kórus előadásában |
 |
 |
| Ünnepi torta is jár Zoltán atya 15 évi áldozatos munkájáért |
Ez a díszes váza is az ünnepeltet köszönti, akinek mi is szívből gratulálunk! |
Gromon István polgármester ezután felsorolta a Zoltán atya 15 éves tevékenységéhez fűződő eseményeket (lásd alább – a szerk.), majd beszédét így folytatta:
„A felsorolt fejlesztések azt mutatják, hogy Zoltán atya nagy hangsúlyt helyez arra, hogy a liturgia helye kívül és belül méltó, szép és ízléses legyen, segítse a lelki elmélyülést. Egy pap esetében azonban nemcsak a külső eredményeket vesszük számba, hanem azt is: mit tanított nekünk, mit tanulhattunk tőle. Úgy gondolom, Zoltán atya gondolkodásának lényegi pontjait jól jelzi az általa szerkesztett és 2000-ben kiadott egyházközségi évkönyv (kalendárium) tartalma. Ebből két fő gondolatsor emelkedik ki: az egyik a kegyelem befogadása, a másik a parancsok megtartása. Zoltán atya beszédeiben is gyakran buzdít minket a szentségek vételére, a tízparancsolat, a főparancs és az egyházi parancsok megtartására. Hangsúlyozza az imádság fontosságát, a hit továbbadásának és a gyermekek vallásos életre nevelésének fontosságát. Sokszor beszél a józan emberi gondolkodásról, a megbocsátás szükségességről, a békességre törekvésről. Rajtunk múlik, hogy mit fogadunk meg, és mit tudunk megvalósítani mindebből.
...Köszönjük meg Zoltán atyának a hétköznapok hűséges szolgálatát! Kívánjunk neki jó egészséget, támogassuk őt munkájában, és kérjük további életére is Isten áldását!”
Boros Zoltán plébános úr meghatottan köszönte meg a polgármester úr szavait és a hívek kedveskedő ajándékait. Szabadkozva hozzátette, hogy az általa véghez vitt szolgálatot és munkát, a templom és kápolna-felújításokat nem tudta volna a hívek áldozatkészsége és az egyházközségi képviselő-testület segítsége nélkül ilyen eredményesen elvégezni, amiért is hálás szívvel mond köszönetet.
„Az ember végezze a szolgálatát, végezze munkáját és jó Isten majd megítéli, hogy miket tett, hogyan végezte azt” – mondta szokott szerénységével Zoltán atya.
További szolgálatához jó egészséget, sok erőt és örömet kívánunk.
Fogarasy Attila
Zoltán atya tevékenységének fontosabb eseményei
1. 1995. tavasza: Nagyharang készítése a Szent Család templomba
2. 1996.: Padok vásárlása a Szent Család templomba
3. 1996-97.: A plébániatemplom külső tatarozása + tetőfelújítás
4. 1997.: Német énekeskönyv kiadása
5. 1998.: Az áldoztatórács eredeti helyére való visszatétele és a szentély rendezése a plébániatemplomban
6. 1998.: Az Erdei kápolna felújítása
7. 1998-99.: A plébániatemplom körüli térburkolat készítése, a templom melletti kereszt áthelyezése a mostani helyére
8. 1999. dec. 5.: A II. világháborúban elvitt nagyharang pótlása a plébániatemplomban
9. 2000.: A Boldog Gizella szobor felállítása a nagytemplom mellett
10. 2000.: Egyházközségi évkönyv (kalendárium) kiadása
11. 2000.: A kálváriára új gravírozott stációképek készítése + Kálvária kápolna külső tatarozása
12. 2000.: Millenniumi emlékmű készítése korpusszal a plébánia- templom oldalába, amely a szabadtéri misék háttérképe is
13. 2000.: A Szent Flórián kápolna felújítása
14. 2000.: A Vásár téri Segítő Szűz Mária kápolna felújítása
15. 2004.: A nagytemplom orgonájának felújítása
16. 2001-2002.: A plébániaépület felújítása
17. 2002.: A bányatelepi Szent Borbála templom felújítása
18. 2005.: A Szent Család templomban a vatikáni relief másod- példányának elhelyezése
19. 2007.: A Szent Család templom tornyának átadása, harangszentelés
