Vörösvári Újság Online

Szokásos tanév eleji körképünk második részében középszintû oktatási intézményeink (gimnázium, szakképzõ iskola) helyzetérõl adunk tájékoztatást.

A július 1-je óta az Országos Német Önkormányzat fenntartásában mûködõ intézményben összesen 496 diák kezdte meg tanulmányait az új tanévben. Az októberi statisztika szerint a nappali tagozaton 408-an, az esti tagozaton 88-an tanulnak. Az iskolának 11 gimnáziumi, 5 szakközépiskolai és 3 esti tagozatos osztálya van. A kollégiumban jelenleg 33-an laknak.

Új képzési forma ebben az évben a nyelvi elõkészítõ osztály (korábban 0. évfolyamnak nevezték). Ennek bevezetésére azért volt szükség, mert az iskolába jelentkezettek egy részének nyelvtudása nem volt elegendõ a kétnyelvû képzéshez. A nyelvi elõkészítõ osztályban 24 tanuló sajátítja el a német nyelvet.

A 13. évfolyamon idegenforgalmi ügyintézõ, valamint marketing- és reklámügyintézõ képzés folyik, mind a kettõ két nyelven.

Új foglalkozás a tanulásmódszertan, melyet a 7-10. évfolyamon vezettek be. Más iskolák tapasztalata alapján tömbösítve tanítják.

Az iskola pedagógiai munkájában hangsúlyozott szerepet kap a minõségirányítási program megvalósítása. Ennek két kulcsfolyamata a nemzetiségi létre való felkészítés és a szervezeti kultúra fejlesztése.

A tantestület engedélyezett létszáma 46 fõ, ebbõl 3 kollégiumi nevelõ, egy pedig könyvtáros tanár. Vincze Beatrix személyében szeptembertõl új (harmadik) igazgatóhelyettese van az intézménynek.

Címzett támogatásból a nyár folyamán a tetõtérben 3 tanterem, 1 nyelvi labor és egy elõadóterem épült, valamint bõvült az ebédlõ. Ugyanakkor két tantermet át kellett adniuk a zeneiskolának.

Az iskola fejlesztése keretében még a tanév során elkészül a tornaterem és az öltözõhelyiségekkel, valamint a fiúkollégium. (A kollégium az iskola nevében is helyet kapott. Lásd alcímünket – a szerk.)

Az újonnan épült rész berendezése jelentõs anyagi erõforrást igényel. Ugyanakkor szükség lenne az épület többi részében is festésre, több teremben a berendezés is felújításra szorul. Az elmúlt évben valamennyi terembe audiovizuális eszközökkel felszerelt szekrény került. Vadonatúj gépekkel teljesen felújították az egyik informatika tantermet is.

Dr. Guth Zoltán igazgató szerint tévedés azt hinni, hogy a fenntartóváltással az intézmény kiszakadt a városból. Legfontosabb feladatuk ugyanis a nemzetiségi nyelv, kultúra és identitás erõsítése, és ez az ország legnagyobb német nemzetiségi településén az eddigieknél szervesebb együttmûködést feltételez. Az autonóm helyzet pozitív energiákat szabadíthat fel a közösség építésében, mivel az iskola már nem függ pillanatnyi részérdekektõl.

– Amikor július 1-jén az Országos Német Önkormányzat átvett minket, arra biztattak minket, hogy legyünk kreatívak – mondja dr. Guth Zoltán igazgató. – Mi ehhez tartjuk magunkat, és most, hogy országos beiskolázású pozícióba kerültünk, szeretnénk minél nagyobb energiákat koncentrálni és kisugározni környezetünkre is. Az Országos Német Önkormányzattal együtt egyelõre még csak tanuljuk azt az új szerepet, ami a fenntartóváltás hozott a számunkra. Elmondhatom, hogy az együttmûködésünk kooperatív, kölcsönös és rugalmas.

A második tanév óta a Pest Megyei Önkormányzat fenntartásában mûködõ iskolának jelenleg 217 tanulója van. Ebben a tanévben a következõ négy szakmát oktatják: élelmiszer- és vegyiáru-kereskedõ, asztalos, épületburkoló és kõmûves. A legtöbben az épületburkoló szakmát sajátítják el. Évfolyamonként 2-2 osztály van. A 9. évfolyamon 66 tanuló kezdte meg tanulmányait. A lemorzsolódások miatt az iskola vezetése szeretne jövõre három 9. osztályt indítani.

A tantestület létszáma 17. Jelenleg három üres álláshelyük van.
Az oktatás szerkezetében változást jelent, hogy azok az asztalos és épületburkoló tanulók, akik jövõre lépnek be a 11. évfolyamra, már a 13. évfolyamot is el kell végezniük, tehát összesen öt éven keresztül járnak majd az iskolába.

Pest Megye Közgyûlése jóváhagyta a B épület lapos tetejének felújítását mintegy kétmillió forint költségvetéssel.

A nyár óta itt mûködõ nevelési tanácsadó helyiségeinek kialakításában az iskola diákjai is részt vettek. Ebben a tanévben szeretnének saját erõbõl egy orvosi szobát is kialakítani. A fenntartótól csak az anyagköltségre kértek pénzt (100 ezer forintot).

Balázs László igazgató szerint az intézmény kiegyensúlyozottan mûködik, jó a hangulat, jó a kapcsolatuk az új fenntartójukkal. A megyei önkormányzat igyekszik eleget tenni kéréseiknek, és a szükséges felújításokat is magára vállalja. A pedagógusoknak is több a keresetük, mint korábban.

Szeptember 28-án a svájci Uzwil fúvószenekar adott nagy sikerû hangversenyt a zeneiskolában. A fiatalokból álló együttes fõleg könnyûzenei átiratokat, slágereket adott elõ.
A német egység napja a gimnáziumban

A gimnázium német munkaközössége plakátversenyt hirdetett október 3-a, a német egység napja alkalmából. Az elkészült mûvekbõl kiállítást rendeztek az aulában. Az elsõ három helyezett könyvjutalomban részesült.

(Felvételünkön a plakátverseny egyik legizgalmasabb alkotása látható, amely a berlini falat imitálja, szögesdróttal a tetején.)

A Templom Téri Általános Iskola a Comenius program keretén belül október 16-ától 13 külföldi pedagógust látott vendégül. Az észak-írországi, norvég, spanyol, német és lengyel igazgatók és tanárok ismerkedtek az iskola pedagógiai munkájával és elõkészítették a Branches of Cultura címû projectet, amelynek magyar neve: A kultúra ágai.

A project célja, hogy az együttmûködõ hét európai iskola diákjai megismerjék egymás kultúráját, szokásait és hogy megtapasztalják, mit jelent európainak lenni. A project a Szent András-nap köré kapcsolódó lengyel népszokások megismerésével veszi kezdetét.

A gimnázium tantestülete november elsõ napjaiban Dél-Tirolban tesz tanulmányi kirándulást. A tanárok megismerkednek az olaszországi német kisebbség életével, szokásaival, és ellátogatnak egy ottani középiskolába is.

A pilisvörösvári Német Nemzetiségi Általános Iskola Közösen Gyermekeinkért Alapítványának (2085 Pilisvörösvár Vásár tér 1.) kuratóriuma és az iskola tantestülete ezúton köszöni az adófizetõk támogatását.

Egyben tájékoztatásul közli, hogy a 2001. évi adóbevallásnál az Alapítvány számlájára juttatott adófizetõi 1 %-ot, összesen 616.204 Ft-ot az iskola oktatási eszközök vásárlására használta fel.

Október 16-án harmadik alkalommal rendezték meg a vörösvári zenészek találkozóját a Halastó Kempingben. A résztvevõ 11 zenekar ingyen, jótékonysági célból lépett közönség elé, a bevételt az Értelmileg Sérültek Napközi Otthonának (Napos Oldal Szociális Központ) és Cziffra György Zeneiskola és Mûvészeti Iskolának felajánlva.

A találkozót a zeneiskola két zenei formációja: a Kisfúvós Zenekar és az Ifjúsági Fúvószenekar nyitotta meg, majd a Német Nemzetiségi Fúvószenekar következett. Ezután lépett fel a kibõvült Tennessee Dreams countryzenekart, melynek oszlopos tagjai a zeneiskola tanárai. A színpadot a továbbiakban a kispartik vették át: a Schwäbische Jungs, a Pilischer Schramli, a Lustige Spatzen, az Ungarndeutsche Jungs, a Mondschein Kapelle, a Bravi Buam és az Ex-Roller.

A zenészek hajnalig szórakoztatták a közönséget, jó hangulatban, remek muzsikával teltek el az órák. (Csak a hangosításra volt némi panasz.)

Hoós Sándor, a Zeneiskola igazgatója köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik munkájukkal, felajánlásukkal vagy részvételükkel támogatták a rendezvényt, amelynek bevétele 660 ezer forint volt.

Pompázatos kimonókba öltözött szép arcú hölgyek, egzotikus hangszerek, egy õsi, távoli kultúrát hordozó különös hangzású zene fogadta az október 1-jei bérletes koncert közönségét a zeneiskolában.

Tadako Imaji és barátai már többször jártak Vörösváron. Mostani koncertjükön a tradicionális japán zene és hangszerek játszották a fõszerepet, nagy sikert aratva. (Amikor európai hangszereken, európai zenét szólaltattak meg, mérsékeltebb volt a mûvészi színvonal és az érdeklõdés.)

A hagyományos japán hangszerek közül láthattuk és hallhattuk a kotót és a shamisent (ejtsd: samzen). Mindkettõ pengetõs hangszer.

A kotó vízszintesen elhelyezett, két méter hosszú 13 húros instrumentum, kicsit hasonlít a citerához. Sokféle hangolása ismert.

A shamisen három húros hangszer, leginkább egy meghosszabbított nyakú bendzsóhoz hasonlít. A hagyományos kabuki színházak elõadásain fontos szerepet játszik.
Az elõadás sikeréhez a hallottakon kívül nagy mértékben hozzájárult a japán mûvészek utánozhatatlan bája, kedvessége és meg-megcsillanó humora.

Az oktatáskutatók szerint az iskolák kb. 5%-ában folyik kísérlet és tényleges változás. Úgy gondoljuk, hogy mi is közéjük tartozunk.

Kevés szó esett mostanáig az iskola belsõ változásairól és a belsõ megújulásunk érdekében tett lépésekrõl. Komolyan vettük és végigszenvedtük minõségbiztosítási rendszerünk elkészítését, alapjaiban átdolgoztuk Pedagógiai programunkat, szembesültünk speciális helyzetünkbõl adódó gyenge pontjainkkal. Hiányzik a városi oktatási stratégia, a „Bildungs-zentrum”-ra vonatkozó elképzelés, a kéttannyelvû nemzetiségi általános iskolai oktatási háttér. Nehézséget jelent a vegyes profilú képzésnek egyedisége, a tantárgyak német nyelven történõ tanítása, a tanulólétszám hirtelen növekedése, annak következményei és a fenti problémákra tudatosan reagáló tanári kap kialakítása.

Fontos elõrelépés, hogy felismertük a problémáinkat, és folyamatosan, célirányosan tudunk reagálni.

Az egész tantestület új metodikai továbbképzésen vett részt. Belföldi és nemzetközi továbbképzéseken veszünk részt folyamatosan. Tapasztalt, új kollégákkal egészült ki az alapvetõen fiatal, tehetséges tantestület. Az utolsó három évben 24 új kolléga integrálódott a tantestületbe. Elõtérbe került a külsõ megmérettetés, versenyeken való részvétel. Rangos versenyeken nemzetközi és országos elsõ helyezést értek el a taniroda tanulói, két színházi csoportunk nagyszerû szereplésének köszönhetõen országosan ismertté vált iskolánk.

Sportcsapataink megyei és országos versenyeken értek el eredményeket.
Kialakulóban van egy hatékony, hét fõs vezetõi team. Megtanultunk csapatban gondolkodni, dolgozni és nyerni. Közel negyven sikeres pályázaton vettünk részt, megdupláztuk a szakképzési bevételünket – 50 millió Ft szakképzés és ugyanennyi pályázati pénz épült be az infrastruktúrába és az oktatásba. Megújultak a tantermek, a tanári és munkaközösségi dolgozószobák, a könyvtár, a színházterem.

Két sarkalatos pontja volt a 2001-ben kialakított stratégiai nagy fejlesztési tervünknek. Pályázatunkban megfogalmaztuk a gimnáziumi profil mellett a gazdasági profil kialakítását, amely országos érdeklõdésre tarthat számot. A másik kitûzött cél a fenntartóváltás volt, amely megfelelõ anyagi és szellemi hátteret biztosít elképzeléseinkhez.

2003 januárjától veszni látszott hároméves munkánk: a város vezetése nem támogatta pályázatunk beadását és akkreditált kétéves szakképzésünket. A reménytelen helyzetben áprilistól a képviselõtestület döntõ többsége – 10-12 fõ – egész évben folyamatosan kiállt a gimnázium mellett (a pályázat beadása, a gazdasági önállóság megõrzése, az átadás támogatása ügyében). Ezúton is külön köszönet érte! Miután ismertté vált, hogy eredményesen pályáztunk, és nyertünk 350 millió forintot, melyhez az önrészt az iskola biztosította, kirekesztõdtünk a projekt lebonyolításának minden részletébõl. Sajnáljuk, mert kölcsönös együttmûködés és bizalom esetén komoly forrásokat tudtunk volna még mozgósítani a fejlesztés érdekében. „Értünk nélkülünk!?”

A felmerülõ aktuális problémák – az önkormányzati vezetés kb. 36 millió forintos követelése az Országos Német Önkormányzat felé, a tisztázatlan Sodexho-szerzõdés, a színházterem használata körüli hercehurca – kezelhetõek.

Az iskola továbbra is a város tulajdonában marad, de a fenntartás minimum tíz évre átkerült a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatához, amely az OM-mel kötött szerzõdés értelmében 100%-os finanszírozást biztosít – évi több tízmillió forinttal tehermentesítve a város gazdálkodását. Az Önkormányzat egy közel félmilliárd forinttal felújított és gazdagodott intézményt vesz át.

Bár átkerültünk az országos önkormányzat fenntartásába, úgy gondoljuk, hogy városunk és német kisebbségünk érdekében többet tehetünk így. Mindannyiunk sikere ez, örüljünk együtt!

Szólisták: Zádori Mária, Schöck Atala, Szerekován János, Moldvay József
Vezényel: Zimányi István

Megkezdõdött, s már javában tart az új tanév, elhangoztak s mára el is felejtõdtek a tanévnyitó beszédek, szülõk és diákok túlestek a tanszer- és tankönyvvásárlás megpróbáltatásain, s az õsz derekára sok családban a költségvetés mínuszba fordult a tanévkezdet terhei miatt.

A pedagógusok permanens szorongással vették tudomásul a szeptemberben menetrendszerûen megérkezõ tanügyi változásokat, jelen esetben a liberális oktatáspolitika új csodafegyverét: a szöveges értékelést és a buktatási moratóriumot, a vaskos kötetté duzzadt naplót (egy tanulóra nyolc oldal jut), és az adminisztráció egyéb vadhajtásait.

Vélhetõen az alsós tanító nénik eddig krónikus unalomban szenvedhettek, amiért is a találékony miniszter kitalálta, hogy nem ám odafirkantunk egy kettest a naplóba, hosszú esszét kell írni róla, hogy az a szegény kölyök miért is szabotálta el az órát, milyen lelki problémák okozhatták, hogy a padtársa orrát belemártogatta a vajas kenyérbe és vajon mi motiválhatta õt abban, hogy a matekfüzetébõl origami kiállítást hajtogasson.

A középiskolákban a kétszintû érettségi stresszeli a diákokat és a tanárokat, a mostani végzõsök nagy tapsifüleket növesztettek és a homlokukra tetováltatták: Kísérlet! Nálunk a családban annyi haszna máris volt a dolognak, hogy jól összevesztem a fiammal, akinek azt mondtam, a továbbtanulása érdekében emelt szintû érettségit tegyen és punktum, mire õ: az osztályfõnök szerint tök fölösleges, az egyetemre simán be fog jutni anélkül is, az egész egy nagy kamu. És dafke nem jelentkezett emelt szintû érettségire. Majd meglátjuk, mondotta volt erre Teire-sziász is.

„Új tanév, új reform, új egyenköpeny, új fagylaltmérgezés” – állapította meg lakonikusan Sándor György humoralista 1985-ös Lyukasóra címû „agylemezén”.

Akkor még sem õ, sem a legpesszimistább iskolaigazgatók nem tudhatták, hogy a reformok java még csak azután kezdõdik. A rendszerváltás után a négyévenként változó politikai kurzusok intézkedései, elképzelései rétegesen rakódtak le a magyar oktatásügyben, a halandó, mezítlábas pedagógus számára szinte áttekinthetetlenné az egész rendszert. (Vö: „s lerakódik, mint a guanó, keményen, vastagon.” J. A.) Igazgatóinknak külön pedago-paleontológiai tréninget lehetne szervezni annak érdekében, hogy biztosan felismerjék, hogy egy érvényben lévõ rendelet, utasítás, eljárásmód, ajánlás melyik politikai kurzus lenyomata.

Hozzászólásomban tudományos fordulatot véve ezután röviden és hõsiesen felvázolnám a liberális és a konzervatív kurzusok egymásra épülésének (vagy inkább egymásra torlódásának) csillagrendszerét.

Tehát: kezdetben vala a NAT, azaz a Nemzeti Alaptanterv (1996), ami alapjaiban változtatta meg a világ folyását. A lelkes tantestületek Pedagógiai programot, és rengeteg munkával Helyi tantervet készítettek, megfogalmazták Küldetéstudatukat, örültek annak, hogy nagyon sok fontos kérdésben szabadon dönthettek, saját elképzeléseik szerint oktathatták a diákokat. Még a tantárgyakat is maguk határozhatták meg az egyes mûveltségterületeken belül.

1998-ban a konzervatívok kerültek ismét hatalomra, és a NAT-ot félrepöckölték. A tanártársadalom új terminus technicushoz kellett hogy hozzászokjék: a kerettantervhez.

A kerettanterv szigorúsága válasz volt a NAT liberalizmusára. Az iskolák újra elõvették az elõzõ években fáradságos munkával, de lelkesen megalkotott dokumentumokat, és – immár kevésbé lelkesen – újra átdolgozták a Kerettanterv verdiktjeinek megfelelõen.

Új elemként került bele az iskolák életébe a minõségbiztosítás, ami megint csak rengeteg munkát adott az iskoláknak. A rutinosabb iskolavezetõk ekkor már arra bazíroztak, hogy rendben van, szöszmötöljünk egy kicsit a minõségbiztosítással, ha már muszáj, de nem kell megerõltetni magunkat, mert aztán jön a kurzusváltás és az egészet úgyis lapátra teszik.

2002-ben menetrendszerûen meg is történt a váltás, és az oktatási minisztérium – hogy hogy nem – ismét a liberálisok kezébe került. A minõségbiztosítást azonban nem került lapátra, hanem IMIP (Intézményi Minõségirányítási Program) néven továbbvirult. A szöszmötölõ igazgatók meg duplán bosszankodhattak: muszáj volt végre nekifogniuk a minõségbiztosítás bevezetéséhez, miközben – ahogy ez lenni szokott - újra át kellett dolgozni a Pedagógiai programot (szakmai becézéssel: Pepót) és a Helyi tantervet, mivelhogy fõnixmadárként újraéledt a négy évvel korábban eltemetett NAT.

2003-ban megpróbálták a kerettanterveket csereszabatossá tenni – csökkentett kerettanterv néven –, sokak szerint nem sok sikerrel, 2004-ben azután útjára indult a NAT 2.

A NAT 2-vel eltöröltetett a Kerettanterv kötelezõsége és a tanártársadalom elõtt ismét széles horizontok nyíltak meg a szabadelvûség kék egén.

„Új oktatási kurzus, új dokumentumok” címszó alatt a minisztérium sok új fejezetet talált ki a Pepóhoz, így például a környezetnevelési és az egészségnevelési programot, amik nevükben – szó se róla – piszok jól hangzanak. (Miután az iskolák rohammunkában elkészítették az új dokumentumokat és a szigorú határidõre leadták a fenntartóknak, a minisztérium megküldte az elkészítésükhöz szükséges segédanyagokat.)

A pedagógusok szerint amúgy a NAT2 elveivel nincs is semmi bajuk (a képességek fejlesztésére helyezõdik a hangsúly, a lexikális tudás háttérbe szorul), a kivitelezés viszont egyelõre katasztrofálisnak tûnik.

Így például a már említett elsõ osztályos napló, amely rengeteg pluszfeladatot ad a tanító néniknek és esszéírói tehetséget vár el tõlük.

Az elmúlt hetekben lezajlott kormányválság újabb kételyeket ébresztett a pedagógustársadalomban a liberális modell életképességével kapcsolatban, és sokan már most a „Kerettanterv 2”-rõl beszélnek, az újabb konzervatív fordulatot sejtve.

A liberális és konzervatív kurzusok váltakozása következtében az elmúlt tanévben olyan érdekes helyzet állt elõ, hogy az általános iskolákban négyféle tanterv alapján tanultak a diákok.

Íme:
1. o. csökkentett kerettanterv
2. o. kerettanterv
3. o. kerettanterv
4. o. NAT
5. o. csökkentett kerettanterv
6. o. kerettanterv
7. o. kerettanterv
8. o. régi tanterv

Az idei helyzet:
1. o. NAT2
2. o. csökkentett kerettanterv
3. o. kerettanterv
4. o. kerettanterv
5. o. csökkentett kerettanterv
6. o. csökkentett kerettanterv
7. o. kerettanterv
8. o. kerettanterv

Nemzetiségi iskolákban még tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a kurzusváltásokat követõen 1-2 évvel jelennek meg a nemzetiségi irányelvek, amelyek alapján a tanterveket át kell dolgozni az iskoláknak.

A fentieket összefoglalva tanulságként megint csak Sándor György szavai kívánkoznak ide:
„A hülyeség, ha nem is szilofonozik, foszforeszkál.”
Jó munkát, jó tanulást kívánok!
Hajrá tanárok, hajrá diákok, hajrá Magyarország!
- egy sokat tapasztalt vörösvári pedagógus -

Margittai Józsefné – Márti néni 1939-ben szerezte meg diplomáját a kecskeméti Horthy Miklós Református Tanítóképzõ Intézetben. Kérésére az ekkor visszacsatolt erdélyi Hargitán kezdte meg tanítói munkáját. Ott ismerkedett meg késõbbi férjével, akit a háború után Pilisvörösvárra helyezték református lelkésznek. Így telepedtek le a községben. Öt gyermeket neveltek.

Márti néni 1956-tól 1973-ig a Templom Téri Általános Iskolában tanított. Tanítványai a mai napig is szeretettel gondolnak kedves tanító nénijükre, aki már fiatalon nagy elhivatottságot érzett a pedagógus pálya iránt, s akinek a családja mellett a tanítás töltötte ki az életét.

Pedagógia munkája elismeréseképpen 1989-ben Aranydiplomát, 1999-ben Gyémántdiplomát kapott. Az idén az esztergomi Vitéz János Római Katolikus Tanítóképzõ Fõiskolán átvehette a Vasdiplomát, követve Nagy Piroska tanítónõt és dr. Rübl János tanár urat.

A Vasdiplomához gratulálunk, és hosszú, egészségben eltöltött további nyugdíjas éveket kívánunk!

A méltatás elhangzott az október 23-i ünnepélyen, a zeneiskola dísztermében.

Az október 23-i ünnepség résztvevõi egy perces néma felállással adóztak a nemrégiben elhunyt dr. Rübl János tanár, igazgatóhelyettes, városunk díszpolgára emlékének.