Vörösvári Újság Online

– Képviselõ-testületi üléseken számos olyan felszólalása volt, amellyel hûteni próbálta a felforrósodott hangulatot, csitítani az indulatokat, józanságra, megértésre apellálva. Mi indította erre?

– Amikor a képviselõ-testület megalakult, megállapodtunk abban, hogy nem alakulnak frakciók, és nem visszük bele a napi politikát, s különösen nem a személyes indulatokat a képviselõi munkába. Ez sokáig így is volt. Egy év elteltével azonban megváltozott a helyzet. Képviselõtársaim közül ma már többen személyes sértésnek veszik azt, ha nem úgy alakul egy döntés, ahogy õk szeretnék, és ennek a képviselõ-testületen kívül is hangot adnak. Ezt nem tartom helyesnek. Sajnos olyat is tapasztaltam már, hogy egy képviselõtársam megszavazott egy fontos fejlesztést, ám késõbb a polgárok elõtt olyan nyilatkozatokat tett, mintha egyenes drukkolna azért, hogy az ne valósuljon meg. Mindenkinek magába kellene néznie, s akkor is fel kellene vállalnia egy többségi döntést, ha azzal nem is ért egyet. Ez a lényege az önkormányzati munkának és a demokráciának.

– Úgy érzi, hogy a képviselõ-testületben a sértõdések, személyes ellentétek miatt meggyengült az összetartás, s megtört a közösen végzett munka lendülete?

– Azt kell hogy mondjam: van olyan képviselõ, aki a köszönésen kívül alig kommunikál, a véleményét nem mondja el, nincsenek ötletei, javaslatai, azaz érdemben nem vesz részt a testületi munkában. Pedig a problémákat ki kell beszélni, s mindenki számára elfogadható megoldást kell rájuk találni. Ha nem beszéljük ki a problémákat, abból csak sértõdés és harag származik. És ebbõl következõen rossz döntések sorozata.

– Ön foglalkozásánál fogva egész nap emberek között van, akik gyakran elmondják önnek gondjukat, bánatukat. Mit tapasztalt, mi a véleménye a vörösváriaknak az önkormányzatról?

– A vélemények általában kritikusak, sokan indulatosan bírálják az önkormányzat munkáját. Amikor azonban megkapják a korrekt tájékoztatást, akkor enyhül ez a kritika. Azt hogy egy képviselõ legjobb tudása és lelkiismerete szerint miért szavazott úgy, ahogy szavazott, csak úgy lehet igazából megítélni, ha folyamatában látjuk a dolgokat és ismerjük az összefüggéseket. Az emberek hajlamosak arra, hogy a képviselõk egy-egy kiragadott mondata, vagy rosszabb esetben szóbeszéd után, hiányos információk alapján ítélkezzenek. Így persze könnyû bírálni minket: „Na, ezek már megint mit sütöttek ki!” Egy képviselõnek számos nézõpont alapján kell mérlegelnie egy kérdést, és gyakran vállalnia kell a népszerûtlen döntéseket is.

Az eddig elmondottak ellenére én úgy érzem, nincs szégyenkeznivalója a képviselõ-testületnek. Biztosan követtünk el hibákat, de azért dolgozunk, hogy Vörösváron haladjanak elõre a dolgok. Az eredményeket – ha nem is mindig látványosak – nap mint nap mindenki tapasztalhatja a városban.

– Az ország feszült politikai helyzete óhatatlanul rányomja a bélyegét az önkormányzatokra is. Érzi-e ennek hatását a testület munkájában?

– A politika biztosan hatott a testületi munkára. Nekünk azonban nem pártpolitikai elvek alapján kell döntenünk, hanem ésszerûség alapján. Egy utca vagy egy óvoda megépítésébe ne szóljon bele a politika.

A legfontosabb az: ne hagyjuk, hogy a bizalmatlanság légköre alakuljon ki körülöttünk. Például ne legyen az, hogy egy olyan döntés elõtt, amelynek anyagi vonzata van, felállhasson egy képviselõ, és olyan rosszindulatú megjegyzést tegyen, amellyel kétségbe vonja képviselõtársainak tisztességét. A legkönynyebb dolog elhinteni a kételyt, hogy valami nagy gazemberség van készülõben. Lehet, hogy egy jó ügyet az ember azért nem tud támogatni, mert fél, hogy rossz döntést hoz.

– A személyes ambíciók, érdekek gyakran szembekerülhetnek a közösség érdekeivel…

– Én azt mondom, ha ez a képviselõ-testület sikeres, akkor minden egyes képviselõ is sikeres, ha viszont sikertelen, akkor egytõl egyig mindenki sikertelen. A gyanakvásnak, bizalmatlanságnak, kishitûségnek, személyes ellenszenvnek, sértõdésnek az egész város látja a kárát.

Számunkra a legfontosabb az, hogy építsünk egy közösséget, hogy tartsunk össze, s ne az önzés és a rosszindulat vezéreljen minket. Sajnos, úgy érzem, hogy Vörösváron a közösség, mint oldott kéve kezd széthullani. Ezt a közösséget magunknak kell építenünk, magunknak kell összetartanunk, s ezért magunk vagyunk felelõsek. Nekünk, képviselõknek az a feladatunk, hogy a közösséget szolgáljuk, s elfogulatlan, ésszerû döntéseket hozzunk.

Szent Ferencnek „Áldás, békesség” címmel van egy rövid imája, amit gyakran idézek, s amit a karácsony elõtti képviselõ-testületi ülésen is felolvastam, hogy mindenki gondolkodjon el rajta és mélyedjen el magában. Szeretnék ebbõl e helyütt is idézni néhány sort:

Uram, tégy engem békéd eszközévé.
Hadd vigyem a szeretetet,
ahol a gyûlölet uralkodik,
a megbocsátást oda,
ahol a vétek él.

Hogy egyességre hozzam azokat,
akik széthúzásban élnek,
s az igazságot vigyem oda,
ahol a tévely az úr.

Tallózás a június 3-i képviselõ-testületi ülés felvilágosítás-kérései között

Müller Márton képviselõ vízelvezetési problémákról szólt a Csobánkai és a Csendbiztos utcában. Szóvá tette, hogy míg más településeken gondosan tisztítják az árkokat, Vörös-váron ez nem megoldott. A Fõ út is gazdátlan. A képviselõ-testületnek gondoskodnia kellene arról, hogy a város fõutcáján tisztaság legyen. Az is probléma továbbá, hogy a csõtörések után nem állítják helyre az utcákat.

A képviselõ úr szerint Vörösváron sok olyan épületet látható, amely nem illik bele a környezetébe. Jó lenne ezért, ha minél elõbb megalakítanák a tervtanácsot, amely ezt a káoszt megszüntetné.

Grószné Krupp Erzsébet polgármester megjegyezte: a tervtanács megalakulásáról szóló elõterjesztést hamarosan újra tárgyalni fogják, ezért kéri a képviselõket, hogy mindenki tanulmányozza át az ezzel kapcsolatos anyagot, majd tegyen észrevételeket és javaslatokat.

Zbrás Pálné képviselõ elmondta: egyre több lakos keresi meg õt a Zrínyi utcai óvoda melletti játszótérrel kapcsolatban. Állításaik szerint olyan fiatalok járnak ki a játszótérre, akik ittasak és vélhetõen drogoznak is. Az ott lakók házainak kerítésében kárt tesznek, de a tulajdonosok nem mernek szólni nekik, mert megfenyegették õket. A rendõrségen bejelentést tettek, de semmi nem történt azóta ez ügyben. A lakók hozzá fordultak segítségért, és ezért kéri a képviselõ-testülettõl, ill. a hivataltól az ügy megoldását.

Heider László jegyzõ válaszában elmondta: a hivatalnak nincs hatásköre ez ügyben, de kérni fogják a rendõrségtõl, hogy a lakossági bejelentés alapján fokozottan ellenõrizzék a területet, és tegyenek a közbiztonságot helyreállító intézkedéseket.

Sax László, az NNKÖ elnöke jelezte, hogy a Görgey utcára vezetõ, újonnan megépített lépcsõ szerinte mûszakilag nem megfelelõ: a lépcsõfokok változó méretûek, ami problémát okoz sok embernek a közlekedésben. Az elnök úr szintén felhívta a figyelmet a városban a felszíni vízelvezetés hiányosságaira.

Temesvári Anna képviselõ elmondta: a Pozsonyi utcában lakók felszólítást kaptak a parlagfû irtására és a terület rendbetételére, amivel õ is egyetért. Ugyanakkor a lakosok jogosan mondhatják azt, hogy az önkormányzat tulajdonában lévõ területeken sem irtják rendszeresen a parlagfüvet.

Heider László jegyzõ szerint jogos a képviselõ asszony felvetése, õt is többen megállították, hogy a hivatal küldi a felszólításokat, holott a saját területén sem tesz rendet. Ennek véleménye szerint az az oka, hogy a képviselõ-testület megszüntette a városgondnokságot, amely ezeket a feladatokat látta el. Van az önkormányzatnak szerzõdése a zöld területekre, de ez csak egy meghatározott körre terjed ki, és nem fedi le az egész települést. A megoldás az, hogy a képviselõ-testület biztosítson egy összeget ezeknek a feladatoknak az ellátására.

Molnár Sándor képviselõ a Harcsa utcában lévõ kátyúk megszüntetése érdekében kérte a mûszaki osztály segítségét. Tájékoztatta továbbá a képviselõ-testületet, hogy a városi köztemetõben szeretnék bevezetni a szelektív hulladékgyûjtést. Ennek érdekében szeretnének konténereket kihelyezni. Kérte, hogy foglalkozzon a témával a képviselõ-testület.