 |
Templom téri iskola zászlójáraJúnius volt s ujjongtunk, nincs tovább, Most gyertek szabad mellû örömök S pusztuljatok bilincses iskolák...
– üzeni vidáman, zabolátlanul Ady Endre nekünk ezeken az esõs-napfényes, ballagáson túli napokon, amikor mindenütt kitört a vakáció, s elárvult alma matereinkben már csak a felújításokat végzõ munkások koptatják a padok közt a kifényesedett padlatot.
Aligha volt olyan június az elmúlt 35 évemben, amikor ne gondoltam volna erre a versre, az „Üzenet”-re. Nyolcadikos korom óta ismerem, késõbb magam is tanítottam, s nemigen volt olyan diákom, aki lázadó-bölcselkedõ gondolatait, egymásnak feszülõ és okosan megnyugvó indulatait ne értette, ne érezte volna meg.
Szeretem ezt a verset. Sorai emlékeket gördítenek elém egykori iskoláimról, s régi cimborák, iskolatársak, tanítványok és kollégák hangjának foszlányai, távoli mosolyai akadnak fenn a szavak szövedékén...
Most is eszembe jut ez a vers, amint a júniusi újságot nyomda alá rendezem, s magam is elcsodálkozom: aligha iskolai különszám nem lesz belõle. Iskolabõvítés, fenntartócsere, pedagógusnap, ballagás, versenyeredmények... Sorakoznak, tolakodnak a témák, cikkek, mintha csak igyekeznének a mindent bekebelezõ s elemésztõ szünidõ elõtt ébren tartani az olvasók hûs hullámokba és távoli tengerek fövenyébe süppedõ, álmos, gyengülõ figyelmét...
Miközben rendezem a szövegeket, fájlokat, tördelem a margókon, kolumnákon túlcsorduló izgatott sorokat, egy erdélyi költõ verse akad kezembe, Reményik Sándoré. Néhány napja töltöttem le az Internetrõl. Különös, súlyos, aggodalmas vers. Csendre intõ, atlantiszos vers. Trianoni félelmekrõl, a létezés peremére szoruló, Atlantiszként a mélybe merülõ, elenyészõ, kisebbségi magyarság elõrevetített sorsáról, fájdalmairól szól. Mai divatos szóval amolyan horrorforgatókönyvet tár elénk: mi lehet a legroszszabb eshetõség? A legrosszabbra fordulható jövõ? Mi lesz akkor, ha iskoláinkat is elveszítjük? Hiszen minden iskolakapu, amely végleg bezárul, sorsunk, nemzetünk jövõjének egy-egy kapuját zárja be.
„Ne hagyjátok a templomot, / A templomot s az iskolát!” – kiált fel egy másik versében a költõ fájdalmas-kétségbeesetten. Hiszem, hogy szavai Adyéval együtt mindenkoron eljutnak hozzánk, s minden szünidõk után is visszahívnak minket az iskolapadokba, az erõnket tápláló alma materekbe, hogy hûn állhassunk meg Isten s ember elõtt.
Jó vakációt, kellemes pihenést, tartalmas élményeket és elmét vidító idõtöltést kívánok mindenkinek!
Fogarasy Attila
Hírek röviden
Fenntartói megállapodás
Megállapodást kötött az önkormányzat az Magyarországi Németek Országos Önkormányzatával a gimnázium fenntartói jogának átadásáról. Az errõl szóló dokumentumot lapunk nyomdai munkálatainak megkezdésekor írja alá Grószné Krupp Erzsébet polgármester és Heinek Ottó, az MNOÖ elnöke. A megállapodás értelmében a pilisvörösvári Német Nemzetiségi Gimnázium és Külkereskedelmi Szakközépiskola 2004. július 1-jétõl határozatlan ideig, de legalább 10 évre az MNOÖ fenntartásába kerül. A zeneiskola és a használatába átadott rendezvényterem fenntartója továbbra is a vörösvári önkormányzat lesz.
A városi önkormányzat csak a gimnázium fenntartói, mûködtetõi jogát adta át a német önkormányzatnak a tulajdonosi jogokat nem.
Ablakcsere a Templom téren
A Vásár téri iskola, a Gradus Óvoda, a Rákóczi utcai óvoda és a Templom téri volt óvodaépület után a Templom téri iskola fõépületében folytatódott a nyílászárók cseréje. A korszerû ablakok, ajtók beépítése után a tapasztalatok szerint jelentõsen csökkennek az épületek fûtési költségei.
Fogarasy Attiláné igazgató asszony tanévzáró beszédében is elmondta, hogy a Vásár téri iskola februárban váratlanul ellenõrzést kapott a Tigáztól, mert gyanússá vált a hirtelen bekövetkezett fogyasztáscsökkenés. A gázmûvek szakemberei még a gázórát is megnézték, nem hibás-e?
Útépítések jó ütemben
Elkészültek az építõk a Csokonai, a Vörösmarty, a Jókai és a Dugonics utca , valamint a Szõlõkert köz útburkolatának kialakításával. Ugyancsak befejezõdtek a Zrínyi utca és a Nyár utca burkolatának javítási munkálatai. Folyik a Vasút utca felújítása is. Gõzerõvel dolgoznak az útépítõ gépek a Szent Erzsébet utcában. Az építkezés III. szakaszáról egyelõre nem született képviselõ-testületi döntés.
Kedvezmény vagy mellékmérõ?
Június elején a Polgármesteri Hivatal az esedékes csatornadíj számlájával együtt a nyári locsolási kedvezmény igénylését bejelentõ ûrlapot juttatott el az ingatlantulajdonosokhoz. A locsolási kedvezmény a vízfogyasztás 10%-a. Ezt május 1 és szeptember 30-a között lehet érvényesíteni.
Azok a háztulajdonosok, akik jelentõs mennyiségû vizet használnak kertjük locsolására, a kerti csapra mellékmérõt szereltethetnek fel. (Ebben az esetben természetesen nem vehetik igénybe a 10%-os kedvezményt.) A mellékmérõ felszereléséhez az ingatlanon lévõ vízhálózathoz tervet kell készíttetni, szakemberrel jóvá kell hagyatni és mûszakilag át kell vetetni. A mellékmérõt hatévenként hitelesíttetni kell.
A mellékmérõ felszerelése 40-50 ezer forintba is kerülhet, ezért a tulajdonosnak érdemes elõtte számításokat végezni a megtérülés idejérõl, illetve arról, hogy megéri-e egyáltalán telepítenie a vízórát.
Gazdátlan zsákok
A pilisvörösvári szeméttelepen még rengeteg Rumpold-feliratos mûanyagzsák vár arra, hogy tulajdonosaik értük jöjjenek. Mint ismeretes, évenként minden ingatlantulajdonos 6 darab zsákot kap ingyen a többlethulladék kihelyezésére. Szabó Sándor, a Rumpold-Bicske Kft. helyi üzemének vezetõje kéri az ingatlantulajdonosokat, hogy lehetõség szerint egy-két héten belül vigyék el az õket megilletõ zsákokat.
Visszakerült szemétgyûjtõk
A Pilis-Team Bt. helyreállított két szemétgyûjtõt a Vásár téri parkban. Mint ismeretes a parkban 2002-ben összesen három darab szemétgyûjtõt állítottak fel. Közülük egyet rövid idõn belül elloptak, késõbb a másik kettõt is erõsen megrongálták.
Reményik Sándor
Ha nem lesz többé iskolánk...
Ha egyszer nem lesz többé iskolánk,
Nem lesz üvegház gyönge palántáknakHa nem lesz tanterem,
Hol a tanító nyíló ajakán
Az ige-virág magyarul terem,
Ha nem lesz többé szentesített mód
Oktatni gyermekünk az õsi szóra,
Ha minden jussunkból kivettetünk:
Egy Iskola lesz egész életünk,
S mindenki mindenkinek tanítója.Bölcsek leszünk, szentek leszünk,
Hogy gyermekeink lelkéhez közel,
Mindíg közel legyünk.
Nem leszünk semmi más:
Hitben, hûségben, tisztaságban
Egymásnak folytonos példaadás.És esküszünk
Mindenre, ami szent nekünk:
így, iskolátlanul
Egymásból olyan nemzedéket nevelünk,
Hogy mind az idõk végezetéig
Megemlegettetünk.(Megjelent a költõ „Atlantisz harangoz” címû kötetében 1925-ben.)
