Vörösvári Újság Online

Pilisvörösvár igazi sportváros lehetne. A fiatal kézilabdások és focisták már sokszor bebizonyították, hogy nagyon tehetséges sportolók. Legyenek bármilyen mostohák is a körülmények, rendre szállítják a korosztályos bajnokságok aranyérmeit, vagy nagyszerû helyezéseit. Ha a tervbe vett sportközpont elkészül, föltehetõen még több gyerek fog sportolni, mozogni, így kialakulhat egy olyan utánpótlás bázis, amelyre bátran lehet építeni. Egyébként gyermekeink és mi magunk is már régóta megérdemelnénk egy kultúrált sportközpontot.

Hiszen nézzük csak meg, mit értek el például a vörösvári serdülõ labdarúgók az idén. Bajnokságot nyertek az NB II. Pest Megyei csoportjában! Teljesítményük értékét emeli, hogy õk voltak a legfiatalabb csapat. A felsõ korhatár 16 év, de a mieink közül többen is csak 14-15 évesek. És ezek a fiúk a bajnoki aranyérem megszerzése után sem álltak le. Megnyerték az NB II-es serdülõ csapatok országos elõdöntõjét is. A Veszprém csapatát 1-0-ra, a Láng Vasas együttesét 3-2-re verték meg. Pedig a sorsolásuk alapján egymás után játszották a mérkõzéseiket, és az utolsó találkozót 10 emberrel fejezték be. Ez azt jelenti, hogy Vörösvár bejutott az NB II-es országos döntõbe, amelyben lapzárta után a Marcalival és a Nyíregyházával csapnak össze. Tehát legrosszabb esetben is az ország harmadik legjobb NB II-es serdülõcsapat a miénk. Megérdemlik a dicséretet. Gratulálunk a teljesítményükhöz!

És a nevükben is köszönjük a támogatóknak, elsõsorban a Liegl-Dascher Kft.-nek (Bognár Zsoltnak) a segítségét, mert nélkülük sokkal nehezebb lett volna.

Az ifjúsági csapat az NB II-es bajnokság középmezõnyében végzett, ami szintén becsülendõ eredmény, hiszen ebben a gárdából többen is szerepeltek a felnõtt együttesben. Így nem mindig tudtak a legjobb összeállításukban játszani. A felnõtt csapat a Budai körzeti bajnokságban a Szentendre mögött a második lett, ami azt jelenti, hogy jövõre egy osztállyal feljebb, a megyei másodosztályban folytatják. Ez azonban felvet egy problémát is, hiszen itt már kötelezõ ifi csapatot is indítani. Elképzelhetõ, hogy emiatt az NB II-es csapatot is itt kell játszatni, ami bizony nagy visszalépés lenne. Ezt a kérdést az illetékes szövetséggel még tisztázni kell.

Szólni kell még az egyesületnek egy új, sikert aratott kezdeményezésérõl, mégpedig az ovis fociról. Széplaki József edzõ elsõként a Szabadság úti óvoda gyerekeivel kezdett foglalkozni, és most már a Zrínyi utcai óvoda is bekapcsolódott a programba. És természetesen meg kell említenünk a nõi focit is, hiszen 20-21 hölgy jár rendszeresen edzésekre. Õk jövõre már az NB II-es bajnokságban szerepelnek.

És emeljük ki az idei év legjobb vörösvári labdarúgóit is, akiket az egyesület vezetõi kupával jutalmaztak a záró banketten. Név szerint: a serdülõcsapat gólkirálya, 53 találattal Cserni Máté, a serdülõ csapat legjobb játékosa a kapus Borka Ádám, aki mindhárom együttesben védett, és az ifjúságiaknál az év legjobbja, Szilvási Gábor.

Eddig ez mind szép és jó, csak a focival az a baj mifelénk, hogy még mindig nem sikerült bepótolni az átkos 40 év mulasztásait. A sportpályát körbeölelõ téglakerítés állapota például továbbra is kritikán aluli. Sõt egyenesen életveszélyes. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy az utolsó hazai bajnoki mérkõzésen hirtelen fogta magát, és három mezõ is bedõlt. Rá a néhány méterre található faépületre. Egy tégla az ablakot áttörve az ott tartózkodó fiatalok között landolt, és csak a szerencsének köszönhetõ, hogy nem talált el senkit. A klub vezetõi az óta saját költségükön újra fölfalaztatták az önkormányzati tulajdonban lévõ pálya kerítését.

Ezzel azonban két probléma is van. Az egyik, hogy ez a téglakerítés évtizedek óta düledezik.

Beomlott már a kézilabdapálya mögött is, és az új falazás is csak ideig-óráig fog tartani. A másik, hogy ezen a pályán nagyüzem van. Mi történik, ha akkor omlik le a kerítés, amikor valaki éppen odaszalad az elgurult labda után? Vagy ha az ablakon berepülõ tégla valakinek a fejére esik? Akkor ki viszi el a balhét?

Szóval, fillérre kiszámított önkormányzati költségvetés ide vagy oda, ezt a kerítést villámgyorsan rendbe kell tenni. Mert nem ez az újabb kiadás a drága. Hanem az emberi élet.

Álló sor, balról jobbra: Tagscherer Lõrinc technikai vezetõ, Gróf Sebestyén Tibor, Papucsek Barna, Takács Roland, Cserni Máté, Wéber Tamás, Széplaki József edzõ

Ülõ sor, balról jobbra: Szmetana Balázs, Bauer Tamás, Bogár Zoltán, Csizmadia Gábor, Manhercz Gábor, Borka Ádám, Cserni Gábor, Tóth Zsombor, Cserni Gergõ, Sárközi András
A képrõl hiányoznak: Müller Dávid, Glück Norbert, Tóth Tibor

Június 12-13-án rendezték meg az ürömi nyári fesztivált. Ezen az eseményen az elmúlt évekhez hasonlóan, a vörösvári shaolin kung-fusok is nagy szerepet kaptak. Ezúttal egy egészen új koreográfiát mutattak be, amely a tradicionális elemek mellett a látványra is nagy hangsúlyt fektetett. Latyák Attila edzõ azonban nem csak a saját csoportjának a produkciójával törõdött, hanem a környékbeli harcmûvészeti iskolák bevonásával igazi gálát is szervezett. Iaidosók, jiu-jitsosok, judosok, tai-chisok, taekwon-dosok, hapkidosok, wado-ryu karatésok mutatták be tudásukat. Sajnos, az idõjárás nem volt kegyes a résztvevõkhöz, az esõ alaposan megnehezítette a dolgukat. De, és ez a közönség kitartásának is köszönhetõ, a rossz idõ ellenére is bemutatkoztak. A tapasztalatok alapján a harcmûvészeti bemutatók a legnépszerûbb programok közé tartoztak. Éppen a sikerre való tekintettel, érdemes volna a vörösvári harcmûvészeti csoportokat is nagyobb becsben tartani.

A shaolin kung-fu harcmûvészeti stílus több mint 1500 éves múltra tekinthet vissza. Ez alatt az idõ alatt fejlõdött ki és tökéletesedett a kínai gyógyászat és a széles körben elterjedt harcmûvészet a kung-fu. Fõ központja Song San városában, Honon tartományban van, ahol a szerzetesek visszavonulva a világtól békés meditációt gyakorolva megpróbálták tudásukat a kívülállók számára is értékessé tenni.

A kung fu több mint sport, egy életforma. Célja, hogy a mai veszélyekkel teli világban egészséges testi és szellemi életre neveljen, a tanulók belsõ értékeit, erõit mozgósítva belsõ tartást adó önvédelemre, harcmûvészetre tanítson.

A Shaolin Kung Fu Magyarországon való elterjedése, ismertté válása szorosan összefonódik dr. Si-fu Robert Lyons nevével, aki a három profi kung-fu világbajnoki címet nyert. Az õ nevéhez fûzõdik az elsõ európai shaolin kolostor, a Kerepesen épült Éden Park. Az Éden Parkban mûködõ shaolin kung-fu iskola ma Európa legmodernebb és legnagyobb harcmûvészeti központja.