Vörösvári Újság Online

Ez év június elején nagy vihar söpört végig az országon. Több helyen is – Etyek, Kõbánya – tornádószerû jelenségeket véltek látni. Akik érdeklõdnek a hasonló jelenségek iránt, eszükbe juthatott, hogy 80 évvel ezelõtt, 1924. június 13-án, egy pénteki napon Magyarország egyik legnagyobb tornádója söpört végig régiónkon. A viharforgatag Bia elõtt keletkezett, s Vác irányába tartó 70 km-es útja közben számos települést érintett. „Alig maradt ép ház Bián és Pátyon. Teljesen elpusztította a két községet a vihar. Embereket röpített a levegõbe a forgószél. Kilenc halott, ötvennél több sebesült. – E címekkel jelentek meg az újságok 1924. június idusán.

A tornádónak sokféle meghatározása és neve létezik. Különbözõ hõmérsékletû és erejû légtömegek összecsapásakor, hatalmas zivatarfelhõk mélyén alakul ki. Az erõteljesen felfelé áramló meleg levegõt a felhõk felsõ részén magaslégköri szelek forgásba hozzák. Az így kialakuló dugóhúzószerû tölcsér a földre ereszkedik, ez a tornádó. A tölcsér külsõ részén a szél sebessége több száz kilométeres is lehet, belsejében a légnyomás sokkalta alacsonyabb. A hatalmas nyomáskülönbség rendkívül nagy szívóhatást hoz létre, amely házakat, embereket, szekereket is a magasba emelhet. A tornádó pusztító hatása keskeny sávra, legfeljebb 400-500 méterre összpontosul, azon belül szinte mindent elpusztít, míg tõle nem nagy távolságra akár minden épségben maradhat.

Dr. Réthly Antal meteorológus kerüli a tornádó elnevezést, viharforgatag névvel illeti az 1924. évi forgószelet. Részben, mert a pusztításnak a kiterjedése szélesebb (közel 1 km szélességû) volt, és nem határolta élesen szélcsendes terület, másrészt magyar névvel kívánta megjelölni e hazánkban szerencsére nem gyakori természeti katasztrófát.

A vihar vonulási sebessége 24 km/óra körüli volt. A néhány perc alatt átvonuló viharforgatag súlyos károkat okozott. Az Újság tudósítója szerint „Bia község 450 házából 400-at elpusztított a vihar. A falu olyan, mint a harctéri falvak voltak egy-egy ütközet után. Gerendák meredeznek az égnek, a házhelyektõl messze az út közepén téglahalmazok, összetört cserepek feküsznek. Torbágyot csak a vihar kísérõszele érintette, de így is 25 háznak tetõzetét lerombolta.” Páty Burgundia falurészén a pusztítás „minden képzeletet felülmúlt: földig lerombolt házak”. Pilisszentivánon „a vihar 35 ház tetejét megrongálta és 40 ház tetejét elvitte. A viharforgatag egy kõszénnel megrakott teherkocsit felborított. Több házat megrongált, nagyobb károk nem történtek” – olvashatjuk Az „Idõjárás” 1925 évi egyik számában.

Pilisvörösváron „a vihar a községnek a nyugati szélén vonult át, csak a vihar szele okozott az épületekben kisebb, helyenkint nagyobb károkat. A gyümölcsfákban irtózatos volt a pusztulás, mert a kálváriától dél-nyugatra esõ fák – évtizedes dió és fõképp cseresznye – százait tördelte le és nyomta ki tövestõl. A domborzati viszonyok helyenként a vihar megerõsödését eredményezték. A körbeforgó szélnek bizonyítéka, hogy egy 30 cm átmérõjû hatalmas diófát a vihar körbecsavart, mert a földön a gyökérzete körül egy 48 cm mély és mintegy 100 cm átmérõjû gödör volt, amelyik csakis a fának forgatása által keletkezhetett. Ezen forgás közben több vastag gyökérszál elszakadt, gallyak letöredeztek, a fa azonban megtépázva, de állva maradt.”

Pilisvörösváron 7-50 milliárd korona kárt becsültek, épületekben 2 milliárdot. Tahin 58 ház rongálódott meg és több ezer fa tört ki. A viharforgatag a Vác-verõcei vasútvonalnál már veszített erejébõl. Az össz anyagi kár a hivatalos becslés alapján 50 milliárd korona, a más becslések szerint akár 170 milliárd is lehetett.

A borzalmas forgószél sok emberáldozatot is követelt. A szélvihar magával sodorta, felvitte a levegõbe az embereket, a tégla- és kõzápor, a lezuhanó gerendák, a beszakadó mennyezetek, az összedõlt falak sok embert temettek maguk alá. Bián 4 halott, 30 sebesült, Pátyon 2 halott, 18 sérült.

A tornádók jellemzésére egy F0-tól F5-ig terjedõ, relatív osztályozást, a Fujita-skálát használják. A biai pusztítás nyomaiból közelítõ módszerrel állapították meg a szél sebességét, alsó határértékét ledöntött, a felsõ értékét épségben maradt építmények szilárdsági számításai adták. Ez alapján „a tornádó szélsebessége a Bia és Páty közötti szakaszon középértékben kifejezve: 95,5 m/s” (343,8 km/h) volt legalább. Ez F4 kategóriájú tornádót jelent. Lökésszerû szélsõértékként a 104 m/s, azaz 374,4 km/h-t is meghaladta a szél sebessége. Bián négy házat teljesen ledöntött. Pátyon egy egylovas, egy öl fával megrakott szekeret a rajta ülõ parasztgazdával együtt felkapott, a levegõben megforgatta, és az út melletti árokba dobta. Számos hasonló jelentés mellett ezek is az F4 erõsségre utalnak.

Számítások alapján a légnyomásérték legalább 50 mm-rel csökkent, de szélsõértéken akár a 675 mm-es légnyomásérték alá is eshetett a ciklon magvában. Hazánkban ez a legalacsonyabb légnyomásérték.

Hazánkban az ilyen természeti katasztrófák ritkák. Mind pusztító erejében, mind kiterjedését és pályáját tekintve a legnagyobb e dátumában is emlékezetes 1924. év június 13-i (pénteki) viharforgatag.

Évek óta gyûjtöm az 1924. évi tornádó korabeli forrásait. Hogy minél hitelesebb képet kapjunk róla, ezért kérem, hogy mindazok, akiknek fényképük, dokumentumuk van az eseményrõl, osszák meg velem.
Elérhetõségem: Biatorbágy, Jókai u 12. Tel.: 06 (23) 311-239, E-mail: kronika9@axelero.hu