Bátran kell felvállalni, ha jót akarunk! - Új helyen a búcsú

Amikor a hőmérő higanyszála 40 oC körül mozog, a tikkasztó hőség elől mindenki igyekszik a lakások hűvös zugában menedéket találni. Éppen akkor zajlanak a Vörösvári Napok és a búcsú.

Önök, tisztelt vörösvári újságolvasók már tíz éve követhetik az újság hasábjain a búcsú körüli vitákat. Most azonban a konkrét tényekkel kell szembenézni:

Pilisvörösvár képviselőtestülete megszavazta a búcsú új székhelyét. Bizonyára értesültek a búcsú új helyszínének kijelölése körüli vitáról, az érvekről és ellenérvekről.

Köztudomású, hogy a búcsú korábbi helyszíne a Vásártér volt, kb. 40 éve költözött a Szakorvosi Rendelő szomszédságába. Ám a technika közben fejlődött, új hinták, modern, hatalmas erőgépek váltották fel a korábbi körhintákat. A környező települések lakói számukra kielégítő szórakozásra találtak a pilisvörösvári búcsúban. A látogatottság évről évre fokozódott, s ezzel együtt a zsúfoltság is egyre nőtt, a beépítésre került területek miatt szűkült az adott terület. Időközben felépült a Mentőállomás, a Szakorvosi Rendelő Intézet és kialakították a hozzájuk tartozó parkoló-területeket is. Bővült az Emil- Cukrászda, és megnőttek a hatalmas fűzfák. Szerencsére a búcsú vandalizmusa ellenére az önkormányzat által korábban ültetett vérszilvafák is teljes életnagyságban terebélyesednek.

A nagyobb haszon érdekében a mutatványosok egyre hatalmasabb vontatókkal vonulnak fel, bezsúfolódva a szűkülő térre, óriási természeti pusztítást hagyva maguk után. Fákat csavartak ki, sövényeket taroltak le, kapukat törtek be az itt élők bosszúságára és szomorúságára.

Tíz éve próbálkozunk, hogy a búcsú új helyszínre kerüljön, de mindig falakba ütköztünk. A rendszerváltozás után Botzheim polgármester úr próbálkozott a lehetetlennel, az új terület keresésével, de sajnos ez nem vezetett eredményre. A következő önkormányzati ciklus is foglalkozott a búcsú búcsúztatásával, de az akkori testület ezt elvetette. A harmadik ciklus kezdetekor Botzheim polgármester úr lakossági levelet kapott 220 aláírással, melyben az aláíró fiatal anyukák, nagymamák a Búcsútér parkká alakítását, fásítását kérik, hogy a belvárosban is kialakuljon egy zöld felület, tér.

Idén újra napirendre tűzte a testület a búcsú ügyét 40 levélíró kérésére, akik a családjaikat ért incidensekről számoltak be írásaikban. A lakók szinte kivétel nélkül a zajról, zsúfoltságról, bezártságról, a kapukra való rátelepedésről panaszkodtak. Az illegálisan árusított petárdák és tűzijátékok távolabb eső szomszédságomban komolyabb tűzesetet is okoztak. Ennek kapcsán sikerült megtudnunk, hogy a búcsúnak tűzvédelmi engedélye nincs, nem is lehet, hiszen menekülési útvonal sincs. A tér közelében több egészségügyi intézmény található, szórakoztató zajos rendezvény nem való a térre. A mentők az alsó parkolóból egyáltalán nem, a felső parkolóból a rengeteg parkoló autó miatt csak korlátozva tudtak kiállni. A képviselőtestületben nagy vitát váltott ki az új helyszín megjelölése. A kérdéses területnek minden igényt ki kellett elégítenie: Közel legyen a városhoz, de távol a lakóktól, ott legyenek a szükséges közművek (víz, villany, aszfaltút, tűzcsap, szeméttelep...). A két erre alkalmas méretű önkormányzati terület közül (Görgey utca vége, ill. a tavak környéke) a bányatavak területét választották ki. Az összes többi lehetséges helyszín már magántulajdonban van.

Jó hír, hogy szinte kivétel nélkül felismerték a képviselők, tradíció ide, tradíció oda, a jelenlegi állapot tovább nem tartható a felsorolt indokok miatt. A helyszín megjelölésével azonban már nem mindenki értett egyet. Volt, aki a tavak állapotát féltette, volt, aki az ittas embereket a tó közelségétől, s volt, aki a hinták elhelyezését tartotta aggodalmasnak a talajviszonyok miatt. A hosszú vitának végül a testület kilenc tagjának szavazata vetett véget. Az itt élő lakosság nevében és kérésére szeretném megköszönni név szerint azoknak a képviselőknek a döntését és együttműködését, akik felismerték, hogy a jelenlegi állapot egy percig sem tartható tovább és egyértelműen Igennel szavaztak az elhelyezésre: Botzheim István, Bíró Benjamin, Gromon István, Kós Jánosné, Kárpáti János, Krupp János, Pándi Gábor, Szax László, Zsarnóczi Richárd.

Őszintén reméljük, hogy a búcsú új helyszíne semmilyen kárt nem okoz majd. Tágas területével, az állandó lakóktól messze elhelyezett hangforrásokkal és minden lehetséges, megoldható feltétellel csakis a környék rendezettebbé válását szolgálja majd.

A Búcsú új helyszínének kialakítását a Környezetvédő Egyesület mindvégig figyelemmel fogja kísérni, és tájékoztatja az olvasókat a terület kialakításáról.

Pilisvörösvár, 2002. április
Dr. Gábeli Zoltánné

 


 


Biológiai kertművelés - néhány szó a tavaszi munkákról

Visszavonhatatlanul tör előre a tavasz. Pattannak a rügyek, bújnak elő a halványzöld levelek. Bokrok, fák bontogatják rózsaszín szirmaikat. Nyüzsgés, zsongás a levegőben, fákon, fűben, vetésben. Új életre kel a növény és a rovarvilág.

Tavasszal a természet ébredésekor meg kell adnunk a talajnak, a növényeknek mindazt, amire szükségük van. Amennyiben így járunk el, kevesebb bajunk lesz a kártevőkkel.

A növények hasonlóak hozzánk, emberekhez. Ahogy mi megadjuk szervezetünknek mindazt, amivel ellenállunk a betegségeknek (vitaminok, fehérjék, szénhidrátok, ásványi sók...), a talajnak, a növényeknek is szükségük van tápanyagokra.

Egészségessé, élővé kell tenni a talajt a növényzet számára úgy, hogy kerüljük az erős hatású kémiai vegyszerek alkalmazását a kórokozókkal szemben. Ez a biogazdálkodás alapköve.

Sokan állítják, hogy Ausztriában, Burgenlandban a földek minősége jobb, mint nálunk. Ők azonban már évek óta mellőzik azokat a talajjavítókat, permetezőszereket, melyek a talaj elsavanyodásához vezetnek. A műtrágyáktól elsavanyodott talaj zöldtrágyázással, komposzttal, ásványi anyagokkal feljavítható.

A gyepre, veteményekre, zöldfelületekre kijuttatható talajjavítók széles skáláját megtalálhatjuk a gazdaboltokban, mezőgazdasági szaküzletekben. Magyarország területének negyedét savanyú talaj borítja, amit nem csak a műtrágyák, hanem a légköri eredetű kéndioxid, nitrogén-oxidok eső útján történő talajba mosódása is okoz. A savas kémhatásra érzékeny fajok egyszerűen eltűnnek a talajból. A lomb táplálékául szolgálnak a levél-permetezőszerek, azok a nyomelemek, melyeket a növény a talajból nem tud felvenni. A természetes alapú (bio) lombtrágyákat (szaru és csont alapú) talaj és levéltrágyaként egyaránt alkalmazhatjuk.

Mindannyian harcolunk a gyomok ellen. A vegyipari gyomirtók nagyon veszélyesek lehetnek a veteményre, más kultúrnövényekre. Talán nem is tudjuk, mit vétünk, mikor kertünket néhány gyom miatt vegyszerrel szórjuk be. Pedig van más megoldás is. Szedjük ki kapával a gyomokat gyökerestül. Minden kémiai anyagot, növényvédőt, gyomirtót, műtrágyát azzal a tudattal jutassunk a növényzetre, hogy a természetidegen anyagok súlyosbítják a helyzetet. Betegség ellen legfőképp tápanyag-utánpótlással védekezhetünk. A fákat kora tavasszal lemosó permetezéssel védjük. (pl.: lisztharmat ellen 2%-os szódabikarbóna oldattal, gombák és vírusok ellen propolisz alkoholos vizes oldat az ellenszer.

A zsurlótea talajra permetezve jó gombaölő. Monília ellen a torma főzete hatásos. A rovarkártevők ellen jó hatású a fákra akasztott enyves lap (pl.: cseresznyelégy ellen).

Mivel a vegyszerek mellékhatásaként kipusztulnak a giliszták, a hasznos madarak, a méhek, mellőzni kell a vegyszereket.

Csak az egészséges növény képes megbirkózni a kártevőkkel. A talaj károsodása, gyengülése csökkenti a növények ellenálló képességét. A természetet csak természetes úton védhetjük meg.
Ne felejtsd:

„A talajon nem csak állsz, hanem élsz is"
(Stefanovits Pál)

Pilisvörösvár, 2002. április
Dr. Gábeli Zoltánné

 

 


 

Teljesítménytúra Nagyszombaton

A Teljesítménytúrázók Társasága idén március 30-án először rendezte meg a Pilis-Vörös-Vár nevű gyalogos teljesítménytúrát, melynek főrendezője Kimmel Péter Pilisvörösvár, Béke utcai lakos volt. A túra útvonala a várost északról és keletről határoló hegyeken vezetett végig. A teljesítést három, előre megadott ponton történő bélyegzéssel kellett igazolni, az ellenőrző pontokat tetszőleges útvonalon és sorrendben lehetett felkeresni. A rendezők által javasolt útvonal hossza 38 km volt, szintkülönbsége megközelítette az 1 200 métert. A teljesítésre tíz órás szintidőt adtak.

A túra útvonalát annak reményében ismertetem, hogy a jövőre is megrendezésre kerülő túrán még több pilisvörösvári és környékbeli lakos vesz majd részt.

A rajt a Béke utcában volt. A Fő úton és a Kálvária utcán keresztül a Kálvária-hegynél elérve a sárga sávjelzést ezen vezetett utunk a Vörös-hegyen található, első ellenőrzőpontig. Innen az Iluska-forrás érintésével a régi mészégetők mellett jutottunk el Pilisszántóra. Komoly emelkedő legyőzésével értük el a második ellenőrzőpontot a Pilis-tetőn. A tetőről lejőve a Hosszú-hegyen keresztül és a Kevély mellett vezetett az utunk az Egri várig, ahol a harmadik ellenőrzőpont várt bennünket. Ezután a Solymári-fal és a Háziréti horgásztó érintésével tértünk vissza a rajthelyre.

A résztvevőket az ellenőrzőpontokon a rendezők édességgel, a teljesítőket a célban üdítővel, zsíros kenyérrel és gyümölcscsel vendégelték meg. A jól sikerült teljesítménytúrán az ország különböző részeiről érkezett csaknem 300 fő vett részt.

Szontágh Ottó

 

 

 


Fel a lap tetejére


IMPRESSZUM:
Copyright © Pilisvörösvár Város Önkormányzata e-mail

Szerkesztő: Schuck Béla e-mail