Pilisvörösvár Város Önkormányzat Képviselő-testületének

15/2007. (VI. 14.) rendelete

a Pilisvörösvár, Ligeti lovarda
Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről

 

Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, az 1997. évi LXXVIII. törvény alapján a következő rendeletet alkotja

I. FEJEZET

ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁSOK

 

A rendelet hatálya

1. §

Jelen rendelet hatálya Pilisvörösvár, 6308/7 hrsz.-ú erdő- út- (Szikla utca) és gyepterület – 2665 hrsz.-ú út – Szabadság utca – 031 hrsz.-ú külterületi erdő – 021 hrsz.-ú út által határolt területre. (továbbiakban a területre) terjed ki.

 

A rendelet mellékletei

2. §

(1)     Jelen rendelet csak mellékleteivel együtt érvényes.

(2)     A rendelet mellékletei:

a)       1. számú melléklet:          Értelmező rendelkezések

b)      2. számú melléklet:          Szabályozási Terv M=1:1.000

 

Az előírások alkalmazása

3. §

 

(1)     A Szabályozási Tervben az alábbi szabályozási elemeket kötelezőnek kell tekinteni, és azoktól csak jelen szabályzat módosítását követően szabad eltérni:

a)                 tervezési terület határa,

b)                tervezett belterületi határvonal,

c)                 megszűnő belterületi határvonal,

d)                tervezett szabályozási vonal,

e)                 övezethatár,

f)                  övezeti besorolás (övezeti jel) és övezeti paraméterek,

g)                 szabályozási szélesség, előírt távolság,

h)                 építési hely,

i)                   közhasználat céljára megnyitott magánút,

j)                   beültetési kötelezettségű terület határa,

k)                 kötelező telepítendő fasor.

(2)     Az (1) bekezdésben nem említett szabályozási elemektől a szabályzat módosítása nélkül el szabad térni.

II. FEJEZET

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

Telekalakítás

4. §

 

(1)              A telekalakítások – beleértve a kisajátítással járó közterület-szabályozást is – ütemezetten is megvalósíthatók.

(2)              A területen nyúlványos telek nem alakítható ki

 


 

Közhasználat céljára átadott területek

5. §

 

(1)              A telkek közhasználat céljára – az önkormányzat és a tulajdonos által kötött, erről szóló, külön szerződés alapján – kötelezően átadott területeit a Szabályozási Terv tartalmazza.

(2)              A közhasználat céljára átadott területeket, alrészletként az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

(3)              A telek közhasználat céljára átadott területeinek rendeltetésszerű használatáról és fenntartásáról megállapodásban rendelkezni kell.

 

A terület felhasználása

6. §

A tervezési terület az alábbi területfelhasználási egységekre tagozódik:

 

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET

a)      Lke-1/B jelű kertvárosias lakó építési övezet,

b)      Ksp-3 jelű    különleges sport és rekreációs építési övezet, és

 

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET

c)      Ee-1 jelű      erdőövezet,

d)      Mgy jelű      mezőgazdasági gyepterület

e)                         közlekedési és közműterület.

 

A területen elhelyezendő építmények rendeltetése

7. §

(1)              A területen csak az övezeti előírásoknak megfelelő rendeltetésű építmények helyezhetők el.

(2)              A területen kivételesen sem helyezhető el:

a)      parkolóház,

b)      üzemanyagtöltő állomás

c)      ipari és egyéb gazdasági célú építmény

(3)     A területen a melléképítmények közül:

a)      közmű-becsatlakozási műtárgy,

b)      hulladékgyyűjtő, -tároló,

c)      kerti építmény,

d)      lábon álló kerti tető, legfeljebb 20 m2-es vízszintes vetülettel,

e)      kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,

f)       zászlótartó oszlop

helyezhető el.

Építmények elhelyezése

8. §

(1)     A terület beépítési módja az övezeti tervnek megfelelően a lakóterületen oldalhatáron áll (O), az egyéb területeken szabadonálló (SZ) lehet.

(2)     Az elő- oldal- és hátsókertek méreteit a 15/2004 (XII.14.) sz. Kt. Rendelet alapján kell meghatározni.

(3)     A területen az építményeket a mértékadó talajvízszint figyelembevételével kell elhelyezni.

 

Az építmények kialakítása

9. §

ÉPÜLET, EGYÉB ÉPÍTMÉNY

(1)              A területen lapostetős építmény nem helyezhető el.

(2)              A lakó és egyéb – nem csarnokszerkezetű – épület, építmény 30-45o hajlásszögű tetővel kialakított, magastetős kialakítású, lehet.

(3)              Csarnokszerkezetű építményt elhelyezni csak a település főépítészének hozzájárulásával lehet.

(4)              Az épületek homlokzatkialakításában, anyaghasználatában kerülni kell a tájidegen formai elemeket, anyagokat és a rikító színeket.

(5)              A telkeken további építményeket a meglévő épületek szerkezetével, anyaghaszálatával, megjelenésével összhangban kell kialakítani.

KERÍTÉS

(6)              A területen, valamennyi telekhatáron kerítés csak építési engedélyezési terv alapján, az övezeti előírásoknak megfelelően létesíthető.

(7)              A területen a legalább 75%-os áttörtségű, közterület felé max. 2,0 m magas, más esetekben 1,5 m magas épített, illetve max. 1,5 m magas, természetes (sövény) kerítés alakítható ki.

REKLÁM, HIRDETÉS

(8)              A területen hirdetési- és reklámcélú szerkezetet, reklámberendezést – a saját célú cégér, cégtábla, cégfelirat kivételével – elhelyezni nem szabad.

(9)              Épülethomlokzatokon, építményfelületeken alkalmazott, 1 m2-es befoglaló-formát meghaladó reklám, hirdetés létesítése (festése, felszerelése) nem engedélyezhető.

 

A környezet védelme

10. §

(1)     Talajvédelem

a)           A tervezési terület felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny minősítésű, valamint a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen lévő települések közé tartozik.

b)          A területen a feltöltés(ek) kialakítására a környezetet károsító anyag, illetve veszélyes hulladék nem alkalmazható. Az I. fokú építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát, illetve az erre vonatkozó minősítés felülvizsgálatát.

c)           A földterületet a más célú használat megkezdéséig a rendelet hatályba lépésekor érvényes művelési ág szerint kell hasznosítani, és/vagy gyommentesen tartani.

d)          A terület beépítése előtt a humuszos feltalaj 30cm vastagságban le kell termelni, és átmenetileg deponálni. A deponált földet kiporzás ellen védeni kell (takarással, füvesítéssel, nedvesítéssel). A telkek beépítését követően a humusz a beépítetlen telekrészek zöldfelületként történő kialakításánál használható fel.

e)           A korábbi és jelenlegi tevékenységek által okozott talajszennyeződéseket meg kell vizsgálni, szükség esetén a kármentesítést el kell végeztetni.

(2)     Levegő védelme

a)           A terület légszennyezettségi besorolása: Légszennyezettségi agglomeráció 1, Budapest és környéke, ahol a légszennyezettségi zónabesorolás a következő: Kéndioxid E, Nitrogéndioxid B, Szénmonoxid D, Szilárd (PM10) C, Benzol E, Talaj-közeli ózon: B.

b)          A levegő tisztaságának védelme érdekében a területen semmilyen, a hatályos határértéket meghaladó légszennyezéssel járó tevékenységet folytatni, új létesítményt elhelyezni, illetve ilyen célra hatósági engedélyt kiadni nem szabad. A levegőtisztaság védelmére vonatkozó hatályos jogszabályokban  foglalt határértékek betartandók.

c)           Minden új, a levegőminőséget befolyásoló emissziós forrás elhelyezésénél az illetékes szakhatóságtól emissziós határérték - meghatározást kell kérni, a létesítmény vagy készülék üzemeltetéséről folyamatos nyilvántartást kell vezetni és a szakhatóság részére azt időszakonként be kell nyújtani.

d)          Az istállókhoz tartozó trágyatároló csak épületen belül, zártan létesíthető.

(3)     Víz védelme

a)           A felszíni vizek elvezetésének módját a tereprendezésre, a (felszíni) vízelvezető-rendszerre és az esetlegesen szükséges szivárgó-rendszerre vonatkozó - a legalább az összefüggően kezelendő területre kidolgozott - terv(ek)ben kell meghatározni.

b)          Az építményeket, a terepszint, illetve az épületek alatt elhelyezésre kerülő helyiségeket úgy kell kialakítani, hogy az ott keletkező, a környezetet károsító folyékony hulladékok (elfolyó olaj, olajszármazékok, hűtő-, fékfolyadékok) és egyéb (folyékony) veszélyes hulladékok ne kerülhessenek a csapadékvíz-elvezető csatornahálózaton keresztül a befogadóba.

(4)     Zaj és csendvédelem

A területen a területi határértéket meghaladó mértékű zajterheléssel járó tevékenység csak időszakosan, a környező védendő létesítményeknél a zajterhelési határértékek betartása mellett, önkormányzat hatósági engedélyében maghatározott feltételek teljesülése esetén folytatható.

 

Zöldfelületek

11. §

(1)              Beültetési kötelezettségű terület határán belül a területeket erdőszerűen, fásítva kell kialakítani.

(2)              A zöldfelületek legalább 1/3-át a telekhatárok mellett összefüggően kell kialakítani.

(3)              Az újonnan létesülő és kialakuló közterületi utakat a szabályozási terven jelölt  oldalán, legalább 1,5 m széles zöldsávval, utcai fasorokkal kell kialakítani.

(4)              A növénytelepítés során döntően a tájban őshonosan élő fás növényzetet kell alkalmazni.


Közlekedési területek

12. §

(1)              A zaj- és rezgésterhelés csökkentése érdekében az úthálózat kialakítása, felújítása vagy átépítése során az e követelményeknek legmegfelelőbb műszaki megoldásokat, illetve anyagokat kell alkalmazni.

(2)              A közterületeken biztosítani kell az akadálymentes közlekedés feltételeit.

(3)              A területen a gyalogosközlekedést szolgáló terek és járdák utca- illetve térburkolatát, továbbá berendezését egységes koncepció alapján kell kialakítani akkor is, ha azok ütemezetten kerülnek megvalósításra.

(4)              A területen a belső célforgalmú, feltáró utakat a terület jellegéhez illeszkedő, elemes burkolattal kell kialakítani.

 

Közművek létesítményei

13. §

(1)              A területen csak teljes közművesítettségű ingatlanokon üzemeltethető létesítmény (épület).

(2)              A meglévő-, és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamos energiaellátás, földgázellátás), valamint a hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közterületen, vagy közhasználat céljára átadott magánúton kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben, ― ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja ― a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Szolgalmi joggal már terhelt telekrészen mindennemű (építési és egyéb) tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető. A szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni.

(3)              A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

(4)              20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel és szilárd burkolattal kell megépíteni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlenül a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatornahálózatba. "Zöldbeton" parkoló létesítése ebben az esetben tilos!

(5)              A távközlési hálózat bővítését közterületeken, a meglévő távközlési alépítmények felhasználásával, és/vagy új csőhálózat kiépítésével és megszakító létesítmények telepítésével kell megvalósítani. A tervezett alépítményi csőszámnak és megszakító létesítményeknek a terület 100%-os ellátását kell szolgálnia. Ide kell elhelyezni az alközpontokat összekötő törzs- és átkérő kábelhálózatokat is. A távbeszélő állomásokhoz csatlakozó elosztóhálózatok részére a gyalogos közlekedés területsávjában az alépítményi műtárgyak kiépíthetők.

(6)              A csapadékvíz szikkasztását az építési telkeken belül oly módon kell megoldani, hogy a pangó vizek kialakulása elkerülhető legyen.

III. FEJEZET

ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

A Lke-1/B jelű építési övezet

14. §

 

(1)     Az övezetekben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni:

Beépítési
mód

A kialakítható telek legkisebb területe
(m2)

A beépítésnél alkalmazható

Legkisebb

Legnagyobb

Zöldfelületi arány (%)

Beépítettség (%)

Építménymagasság (m)

Oldalhatáron álló

500

40

30

5,5

Lke-1/B

Előkertes

 

 

A Ksp-3 jelű építési övezet

15. §

(1)              Az építési övezet területén elsődlegesen:

a)       sportolási célú és kiszolgáló épületek,

b)      oktatási, közösségi és kulturális épületek,

c)       szállásadó-, vendéglátó-, szolgáltató épületek,

d)      egyéb közösségi szórakoztató épületek,

e)       állatartás céljára szolgáló épületek, és

f)       szolgálati lakás

helyezhetők el.

(2)              Az építési övezet területén maximálisan 1 szintes – a tetőtér beépítése esetén maximálisan 1+TT szintes – épületek helyezhetők el.

(3)              Az építési övezet területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket az alábbi táblázat felhasználásával kell meghatározni:

Beépítési
mód

A kialakítható telek legkisebb területe
(m2)

A beépítésnél alkalmazható

Legkisebb

Legnagyobb

Zöldfelületi arány (%)

Beépítettség (%)

Építménymagasság (m)

Szabadonálló

2500

50

30

10,5

Ksp-3

 

Az ee-1 jelű erdőövezet (turisztikai, egészségügyi erdőterületek)

16. §

 

Az Ee-1 jelű erdőövezet (turisztikai, egészségügyi erdőterületek)

a)       Az övezethez tartozó egészségügyi, turisztikai erdők területe min. 70 %-ban zárt faállománnyal telepítendő be, fennmaradó részük gyepes és cserjés felületként alakítható ki.

b)      A területen parkerdő jelleggel fából készült szabadtéri sportszerek és bútorok helyezhetők el. A területen az előzőekben felsoroltaktól eltérő funkciójú épület, illetve építmény nem helyezhető el.

 

Az Mgy jelű mezőgazdasági övezet ((gyep, nádas művelési ágú mezőgazdasági területek)

17. §

 

Az övezet gyep (rét, legelő) és nádas művelési ágú mezőgazdasági övezet telkei nem építhetők be, művelési águk nem változtatható meg.

IV. FEJEZET

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatályba lépés

18. §

(1)     E rendelet a kihirdetésekor lép hatályba.

(2)     A rendelet rendelkezéseit a kihirdetést követően indított építési ügyekben kell alkalmazni.

 

Pilisvörösvár, 2007. június 11.

 

Gromon István                                                   dr. Krupp Zsuzsanna

          polgármester                                                            jegyző

 

Jelen rendelet Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2007. (IV. 04.) rendeletének 45. §-a alapján kihirdetésre került Pilisvörösváron, 2007. június 6. napján.

 

                                                                                 dr. Krupp Zsuzsanna                                                                                                  jegyző

I. SZÁMÚ MELLÉKLET

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

 

lapostető: a szabályzat szempontjából lapostetőként kell értelmezni a legfeljebb 10%-os lejtésű tetőt.

reklám: reklámberendezés, valamely tevékenység ismertté tételére irányuló vagy valamely áru, termék megvásárlására vagy szolgáltatás igénybevételére ösztönző ábrát, feliratot, formát megjelenítő berendezés, szerkezet, hirdetés.

szabályozási vonal: az építési telek közterületi határvonala. A szabályozási vonalat övezeti határként és telekhatárként kell értelmezni.

 

II. SZÁMÚ MELLÉKLET

SZABÁLYOZÁSI TERVLAP M=1:1.000