Pilisvörösvár Város Önkormányzatának

4/2005. (III. 22.) Kt. sz.  rendelete

a Pilisi Medence Kistérség Önkormányzatainak Területfejlesztési Társulásai

hulladékgazdálkodási tervéről

 

 

 

Pilisvörösvár Város Önkormányzata a 2000. évi XLIII. törvény felhatalmazása alapján kistérségi szintű hulladékgazdálkodási tervvel kapcsolatban az alábbiakról rendelkezik:

 

1. §

 

Pilisvörösvár Város Önkormányzata hulladékgazdálkodási tervét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

 

2. §

 

A rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

 

Pilisvörösvár, 2005. március 10.

 

 

 

 

Szakszon József                                                     Heider László

alpolgármester                                                                jegyző

 

 

 

 

A rendelet kihirdetésre került:

 

Pilisvörösvár, 2005. március 22.

 

 

 

 

                                                                                                            Heider László

                                                                                                                  jegyző

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék....................................................................................................................... 2

Bevezetés................................................................................................................................. 4

1. A tervkészítés általános adatai........................................................................................... 5

1.1 A tervkészítő szervezetek adatai................................................................................... 5

1.2 A térség bemutatása...................................................................................................... 5

2. A tervezési területen keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok típusa, mennyisége és eredete................................................................................................................................. 6

2.1 A keletkező hulladékok típusa, éves mennyisége.......................................................... 7

2.1.1 Nem veszélyes hulladékok......................................................................................... 7

2.1.2 Szelektíven gyűjtött kiemelten kezelendő hulladékáramok......................................... 9

2.2 A felhalmozott további kezelést igénylő hulladékok..................................................... 10

2.3 A vizsgálati területre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa, éves mennyisége         11

2.4 A térség hulladékmérlege............................................................................................ 11

3. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények........................ 13

4. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések................................. 16

5. A hulladékkezelő telepek, létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások ismertetése       18

5.1 Kezelési tevékenységek az egyes hulladéktípusokra.................................................. 18

5.1.1 Hulladékok gyűjtése és szállítása............................................................. 18

5.1.2 A tervezési területen folytatott hulladékkezelési tevékenység ismertetése 19

5.1.3 Felhalmozott hulladékok tárolásának, helyzetének ismertetése.............. 20

5.2 Települési szilárd hulladék gazdálkodás helyzetelemzésén előírtakon túl ismertetendő tényezők          21

5.2.1 Másodnyersanyag visszanyerése és a hasznosítás aránya a tervezési területen kívül        21

5.2.2 A területen a települési hulladék részeként keletkező biológiailag lebomló szerves hulladék mennyisége, és ebből a lerakott mennyiség, a jelenlegi komposztáló- és egyéb kezelőkapacitás........................................................................................................................... 22

5.3 Települési folyékony hulladékkal való gazdálkodás helyzetelemzése......................... 22

5.3.1 Keletkező mennyiségek, begyűjtés.......................................................... 22

5.3.2 A települési folyékony hulladék kezelése.................................................. 23

5.4 Települési szennyvíziszappal való gazdálkodás helyzetelemzése............................. 23

6 Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása............................................. 25

6.1 A hulladék keletkezésének csökkentési célkitűzései, a várhatóan keletkező hulladékok mennyisége     25

6.1.1 A képződő hulladék mennyiségének várható alakulása........................... 25

6.1.2 Csökkentési célkitűzések......................................................................... 26

6.2 Hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkitűzések.................................................... 28

6.3 Hulladékhasznosító és ártalmatlanító kapacitások kialakításának prioritásai és célkitűzései       29

6.4 A műszakilag nem megfelelő létesítmények fejlesztési, rekultiválási célkitűzései..... 30

7. A kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program......... 31

7.1 Hulladékgazdálkodási cselekvési program.................................................................. 31

7.2 A környezetvédelmi szempontból nem megfelelő, és illegális kezelő telepek felszámolása        39

8 A hulladékgazdálkodási tervben foglaltak megvalósításához szükséges becsült költségek    41

 

 

Bevezetés

 

A 2000. évi XLIII. törvény 35.§-a, valamint a 126/2003. (VIII.15.) Korm. rendelet alapján, az országos és a területi hulladékgazdálkodási tervben foglalt célokkal, feladatokkal és a települések rendezési tervével összhangban a társult települési önkormányzatok illetékességi területükre helyi szintű hulladékgazdálkodási tervet dolgoztak ki. Az elkészült helyi hulladékgazdálkodási tervet a települési önkormányzatok rendeletben hirdetik ki. A törvényi kötelezettség mellett, morális kötelezettség is hárul a települések önkormányzataira a környezeti értékek megőrzése érdekében. A hulladékgazdálkodási tervezésnek alapvető célkitűzése, a környezeti értékek megóvása, a károsító hatások mérséklése, megszüntetése, a kialakult környezeti károk felszámolása. Biztosítani szükséges a fenntartható fejlődést, a környezeti értékekkel való kíméletes gazdálkodást, a településeken élők és környezetük közötti harmonikus kapcsolat kialakítását, fenntartását.

 

A Pilisi-medence Kistérségi Önkormányzati Területfejlesztési Társulását (a továbbiakban Pilisi KÖTET), 2000. május 9-én a Pilisi-medence 12 települése alapította: Csobánka, Nagykovácsi, Pilisborosjenő, Piliscsaba, Pilisjászfalu, Pilisszántó, Pilisszentiván, Pilisszentkereszt, Pilisvörösvár, Solymár, Tinnye és Üröm. A Pilisi KÖTET nem fedi le teljesen a Központi Statisztikai Hivatal által lehatárolt Piliscsaba-Pilisvörösvár statisztikai kistérség területét. A kistérségi társulásnak tagja három olyan község is, amely a KSH lehatárolása szerint a Szentendrei kistérséghez tartozik, Csobánka, Pilisszentkereszt és Pilisszántó ugyanakkor térkapcsolatait, kötődéseit és érdekeit figyelembe véve önként csatlakozott a pilisi társuláshoz is. A közös Hulladékgazdálkodási Tervet a Társulás 10 települése készítette el, Csobánka, Üröm és Pilisszentkereszt nem vettek részt a tervezésben.

 

A Pilisi KÖTET tervkészítése során felhasznált adatbázisok, tervek:

 

·         Országos Hulladékgazdálkodási Terv (110/2002. (XII.12.) OGY határozat)

·         Területi Hulladékgazdálkodási Terv (15/2003. KvVM rendelet)

·         Helyi településrendezési tervek

·         Hulladékgazdálkodási Szakmai Füzetek – Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Hulladékgazdálkodási és Technológiai Főosztálya

·         HIR információs rendszer

·         Kistáj kataszter

·         Térségfejlesztési Koncepció MTA Regionális Kutatások Központja Közép– és Észak Magyarországi Intézet Budapesti Osztály

·         Pest Megye Környezetvédelmi Programja – ERM Hungária Kft.

·         Pest megye szennyvíziszap helyzetének feltárása és elemzése - INJEKTOR Környezetvédelmi Tervező és Szolgáltató Kft.

·         KSH 2001-2002. évi adatbázis

 

Az országos és területi hulladékgazdálkodási tervezéssel összhangban, a tervezés báziséve a 2002. év volt. A tervet kétévente felül kell vizsgálni a benne foglaltak megvalósulásának érdekében, valamint az időközben bekövetkezett módosítások, változások miatt. A melléklet és térkép hivatkozásokat a teljes terv és a melléklet kötet tartalmazza.


 

1. A tervkészítés általános adatai

 

1.1 A tervkészítő szervezetek adatai

 

A 10 társult település önkormányzata elkészítette, a települések közös Hulladékgazdálkodási Tervét. A tervkészítő önkormányzatok nevét, elérhetőségét az 1. melléklet tartalmazza. A tervezési terület településeinek elhelyezkedését az 1. térkép mutatja be.

 

A terv elkészítését koordináló szervezet adatai: Pilisi Medence Kistérség Önkormányzatainak Területfejlesztési Társulása (Pilisi KÖTET)

Kapcsolattartó neve: Pénzes Gábor elnök

Címe: 2084 Pilisszentiván, Szabadság út 85.

Telefon: 06-26-367-397

Tervezés időszaka: 2002-2008. év

 

A tervezésbe bevont szakértő szervezet adatai:

 

Neve: Zöld Övezet Környezetvédelmi Vállalkozás

Felelős tervező: Petrovics Zsolt okl. környezetgazdálkodási mérnök, környezetvédelmi felülvizsgáló, veszélyeshulladék-gazdálkodási szakértő

Címe: 3000 Hatvan, Bimbó u. 6., 3001 Hatvan, Pf: 187.

Telefon: 06-70-524-41-50

Felülvizsgálati engedély száma: 308/2002.

Szakértői engedély száma: OKVF-Sz-001/2004.

 

A hulladékgazdálkodási szakértői engedélyek másolatát a 2. melléklet tartalmazza.

 

1.2 A térség bemutatása

 

Célszerű a térséget a demográfia, földrajzi elhelyezkedés, területi adottságok, és egyéb a hulladékgazdálkodáshoz közvetetten kapcsolódó információk alapján is bemutatni.

 

A települések lakónépességének változását az alábbi táblázat szemlélteti.

 

1/1. táblázat: lakónépesség alakulása

Település neve

2001. év*

2002. év*

Nagykovácsi

5 036

5 201

Pilisborosjenő

3 071

3 143

Piliscsaba

6 246

6 515

Pilisjászfalu

1 031

1 081

Pilisszántó

2 168

2 203

Pilisszentiván

4 073

4 101

Pilisvörösvár

12 699

12 780

Remeteszőlős

450

466

Solymár

8 925

9 118

Tinnye

1 347

1 382

Összesen:

45 046

45 112

*Forrás: KSH adatbázis

 

A jövőben is a lakónépesség növekedéssel számolhatunk. A tervidőszakra vonatkozóan évenkénti 1-2%-os növekedést feltételezve a lakónépesség száma 2008-ra, várhatóan 50 000 fő körül alakul.

 

A közműellátás helyzetét az alábbi táblázatok jól szemléltetik.

 

1/2. táblázat: közműellátás helyzetképe

Település neve

Vízellátás kiépítettsége (km)*

Lakások száma (db)*

Vízellátásba bekötött lakások száma (db)*

Nagykovácsi

59,9

1 900

1 504

Pilisborosjenő

29,9

1 099

1 095

Piliscsaba

42,8

2 141

1 948

Pilisjászfalu

7,7

339

336

Pilisszántó

21,8

775

771

Pilisszentiván

28,5

1 500

1 353

Pilisvörösvár

63,5

4 286

4 003

Remeteszőlős

n.a.

n.a.

n.a.

Solymár

75,7

3 382

3 208

Tinnye

14

472

437

*Forrás: KSH adatbázis

 

1/3. táblázat: közműellátás helyzetképe

Település neve

Vezetékes gázfogyasztó háztartás (db)*

Lakosságnak szolgáltatott víz (1 000 m3)*

Szennyvíz csatorna kiépítettsége (km)*

Csatorna- hálózatba bekötött lakások száma (db)*

Nagykovácsi

1 468

270

43,4

1 147

Pilisborosjenő

1 007

140

21,2

928

Piliscsaba

1 706

229

38,4

617

Pilisjászfalu

240

39

11,7

160

Pilisszántó

667

90

0

0

Pilisszentiván

1 073

183

18,3

1 197

Pilisvörösvár

3 754

481

66,9

2 024

Remeteszőlős

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Solymár

3 015

515

40,9

2 555

Tinnye

307

43

10,6

259

*Forrás: KSH adatbázis

 

 

2. A tervezési területen keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok típusa, mennyisége és eredete

 

2.1 A keletkező hulladékok típusa, éves mennyisége

 

Ebben a pontban találhatók a településeken keletkező jelentősebb hulladékáramok mennyiségi adatai. Adatforrást a helyi közszolgáltató nyilvántartásai, a jelentősebb hulladéktermelő-kezelő szervezetek, és az önkormányzatok által visszaküldött adatlapok adtak.

 

2.1.1 Nem veszélyes hulladékok

 

A települési szilárd hulladék gyűjtését és elhelyezését a településeken (Pilisszentiván kivételével) a Rumpold cégcsoporthoz tartozó társaságok: Rumpold-Bicske Kft. és a Rumpold-Esztergom Kft. (2004. januártól névváltozás: Pyrus-Rumpold Rt. Esztergomi fióktelepe) végzi. A cégek Pilisvörösváron és Esztergomban üzemeltetnek átrakóállomásokat, a hulladékok végső ártalmatlanítása a Rumpold-Bicske Kft. üzemeltetésében lévő Bicskei Regionális Hulladékkezelő Telepen történik. Az esztergomi átrakóra Piliscsaba, Pilisjászfalu, Pilisszántó települések hulladékát gyűjtik be. A pilisvörösvári átrakóra Nagykovácsi, Pilisborosjenő, Pilisvörösvár, Solymár települések hulladékát gyűjtik be. Tinnye és Remeteszőlős hulladékát közvetlenül a bicskei lerakóra szállítják be. Pilisszentiván helyi vállalkozóval s helyi teleppel oldja meg a hulladék elhelyezést, ez a módszer azonban, a környezet terhelése miatt, hosszú ideig már nem tartható. A térségben termelődő hulladék mennyisége folyamatosan növekszik, s az elhelyezésen kívül égető probléma a hulladék szelektív gyűjtése, kezelése. A Rumpold Kft. a 2003. évtől kezdődően üveget, műanyagot és a papírhulladékot gyűjt szelektíven. A rendszeres hulladék elszállításba bevont lakások aránya 100 %. A hulladékot a településekről hetente egy alkalommal szállítják el. A lakosság gyűjtő-edényzeteként 110 l-s szemétgyűjtő kukák, nylon zsákok, a gazdálkodói és intézményi területeken pedig 1-5 m3-s konténerek funkcionálnak. A lakossági hulladékszállítás díja 2002-2003-ban 2,00-2,50 Ft/l között alakult. Magánszemélyek, vállalkozások a gyűjtési rendszerben maguk is szállítanak be hulladékot. Lomtalanítást évente egy alkalommal végeznek a településeken. A települései szilárd hulladékok adatszolgáltatója a bicskei lerakót üzemeltető Rumpold Bicske Kft. volt.

 

A keletkezett települési folyékony hulladékok és szennyvíziszapok mennyiségi adatait a szennyvíztisztító telepek üzemeltetői szolgáltatták. A településeken évente keletkező, és a bicskei lerakóra beszállított (Pilisszentiván kivételével) települési szilárd hulladék mennyiségét az alábbi táblázat tartalmazza. Pilisszentivánnál feltüntetett mennyiség a helyi lerakóba elhelyezett hulladék mennyiségét jelzi. 

 

2/1. táblázat: a keletkezett települési szilárd hulladék mennyisége

Település neve

2002. év (t)

2003. év (t)

Nagykovácsi

1 838

1 863

Pilisborosjenő

1 121

1 175

Piliscsaba

2 280

2 292

Pilisjászfalu

376

428

Pilisszántó

804

816

Pilisszentiván

1 487

1 533

Pilisvörösvár

4 635

5 028

Remeteszőlős

170

175

Solymár

3 257

3 301

Tinnye

492

513

Összesen:

16 460

17 124

 

A lerakott hulladék nem bontható meg lakossági és ipari partnerre, mert a keletkezett hulladékokat legnagyobb részt vegyesen szállítják be a lerakóra. A településeken keletkező, és lerakott hulladék mennyisége 16 460 tonna volt a 2002. évben. A 2003. évben 664 tonnával több hulladék keletkezett az előző évhez képest. A keletkező többlet a lakónépesség növekedésével, és a lakossági hulladéktermelés növekedésével magyarázható. A lakosságszám, a keletkező hulladék mennyisége és aránya alapján megadható a hulladéktermelési lakos-egyenérték mutató, amely a tervezési területen 365 kg/lakos/év körül alakul. A folyékony kommunális hulladék begyűjtésével és elszállításával a településeken több vállalkozás is foglalkozik. A lakosságnál keletkező szennyvíz mennyiségi adatait az alábbi táblázat tartalmazza. A keletkező szennyvíz (műszaki becsléssel kiszámított) mennyiség nem azonos a begyűjtött és kezelt mennyiséggel.

 

2/2. táblázat: a keletkezett szennyvíz és települési folyékony hulladék mennyisége

Település

Keletkezett szennyvíz mennyisége

(t)

Csatornahálózaton elvezetett szennyvíz mennyisége

(t)

Települési folyékony hulladék mennyisége

(t)

Nagykovácsi

208 243

158 264

2 516

Pilisborosjenő

131 376

112 653

60

Piliscsaba

256 224

186 000

4 560

Pilisjászfalu

47 858

25 182

811

Pilisszántó

91 228

0*

0*

Pilisszentiván

171 360

180 100

146

Pilisvörösvár

562 183

445 573

50

Remeteszőlős

19 584

n.a.

n.a.

Solymár

369 036

308 605

5 133

Tinnye

57 365

28 748

1 316

Összesen:

1 914 457

1 445 125

14 592

* A településen a szennyvízkezelés megoldatlan.

 

 

2/3. táblázat: a tisztított szennyvíz és a keletkezett szennyvíziszap mennyisége

Tisztító telep

Begyűjtési körzet

Bejövő csatorna szennyvíz

(t/év)

Bejövő szippantott szennyvíz (t/év)

Keletkezett szennyvíziszap (t)

Pilisvörösvár

Pilisvörösvár

445 573

-

296

Pilisjászfalu

Pilisjászfalu, Tinnye

53 930

-

110

Piliscsaba

Piliscsaba, Pilisjászfalu, Tinnye

186 000

6 687

42,6

Pilisborosjenő

Pilisborosjenő

112 653

0

58

Solymár

Solymár, Pilisszentiván, Pilisvörösvár-Klapka utca

488 705

5 941

283

Összesen:

 

1 286 861

12 628

789

Az évente keletkező települési folyékony hulladék mennyiségét az alábbi táblázat tartalmazza. A települési folyékony hulladék, a szennyvízelvezető hálózaton és szennyvízkezelő telepen el nem vezetett hulladék.

 

2/4. táblázat: a települési folyékony hulladék mennyisége

Megnevezés

Keletkezett hulladék mennyisége (t)

2002. év

Települési folyékony hulladék

14 592

 

A szennyvíztisztító telepeken kezelt (csatornán bejövő és szippantós autóval beszállított) szennyvizek mennyiségi adatait az alábbi táblázat tartalmazza:

 

2/5. táblázat: a kezelt szennyvíz mennyisége

Megnevezés

Kezelt mennyiség (t)

2002. év

Kezelt szennyvíz

1 457 753

 

2/6. táblázat: a keletkezett hulladék mennyiségek

Megnevezés

Keletkező mennyiség a 2002. évben (tonna)

 

Települési szilárd hulladék

16 460

Települési folyékony hulladék

14 592

Szennyvíziszap

789

Inert hulladék

1 153

Ipari nem veszélyes hulladék

n.a.

Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladék

n.a.

Összesen

32 994

 

2.1.2 Szelektíven gyűjtött kiemelten kezelendő hulladékáramok

 

2/7. táblázat: A települési szilárd hulladéktól elkülönítetten gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok mennyisége

Megnevezés

Keletkező mennyiség a 2002. évben (tonna)

 

Veszélyes hulladék összesen

2,55

Hulladékolajok

0

Akkumulátorok, és szárazelemek

0

Elektromos és elektronikai hulladékok

0

Kiselejtezett gépjárművek

0

Egészségügyi hulladékok

2,55

Állati eredetű hulladékok

n.a.

Növényvédő szerek és csomagoló eszközeik

0

Azbeszt

0

Csomagolási hulladék összesen

0

Gumi

0

Egyéb

0

 

A 2002. évben a településeken még nem volt szelektív hulladékgyűjtés. 2003-ban megkezdődött a szelektív gyűjtőszigetek kialakítása néhány településen, majd számuk 2004-ben tovább nőtt. 2005-ben az érintett településeken a hulladékgyűjtő szigetek száma várhatóan 35 db. A 2003. évben 47 tonna csomagolási hulladékot gyűjtöttek külön a települési szilárd hulladéktól. Bár nem kötelező része a tervnek a termelői eredetű veszélyes hulladékok felmérése, azonban a térségről egy szemléletesebb kép kialakítása végett mégis szerepeltetjük ezeket az adatokat. A települések területén üzemelő jelentősebb, hulladéktermelő és kezelő szervezeteket a 3. melléklet tartalmazza. A gazdálkodó szervezetek által termelt veszélyes hulladékok összes mennyiségét, településenkénti megoszlását hulladék főcsoportonként a 4. melléklet tartalmazza.

 

Az évente keletkező szelektíven gyűjtött és hasznosított csomagolási hulladékok fajtáit és mennyiségét az alábbi táblázat tartalmazza.

 

2/8. táblázat: A települési szilárd hulladéktól elkülönítetten gyűjtött csomagolási hulladékok mennyisége

Megnevezés

Keletkező mennyiség a 2002. évben (tonna)

 

Keletkező mennyiség a 2003. évben (tonna)

 

Papír és karton

0

15

Műanyag

0

2

Fa

0

0

Fém

0

0

Kompozit

0

0

Üveg

0

30

Textil

0

0

Összesen

0

47

 

2.2 A felhalmozott további kezelést igénylő hulladékok

 

A környezetvédelmi előírások alapján 2005. évig bezárólag fel kell számolni az engedély nélküli, illegális (vad), használaton kívüli vagy nem rendszeresen használt lerakókat. A települések külterületi útjai mellett, több helyen találkozhatunk illegális hulladék elhelyezéssel. Az önkormányzatok adatszolgáltatása alapján, az alábbi táblázatban szereplő illegális vadlerakók ismertek a településeken. Néhány jelentősebb illegális lerakónak a fényképét a teljes tervben mellékeltük.

 

 

 

 

 

 

 

 

2/9. táblázat: illegális hulladéklerakások helyei

Település

Helyszín

Mennyiség/terület

Piliscsaba

BM lőtér felé kivezető út melletti terület

1 200 m3

Solymár

Csősz utca (P.vörösvár felé), Terstyánszky út külső része (P.sztiván felé), Zsíros-hegy lábánál (Hutweide külső részei), külterületek

n.a.

Pilisvörösvár

Hrsz: 054,036, Mészáros L. u., Kacsa-tó

600 m3

Nagykovácsi

Hrsz: 1219,1371,2197

2 500 m2

Pilisszántó

Hrsz: 038

15 000 m3

Pilisjászfalu

Hrsz: 015/35

20 000 m2

Tinnye

Zúgónál

150

Pilisborosjenő

Budai út, Teve szikla, külterületi utak mellett

n.a.

Pilisszentiván

-

-

Remeteszőlős

-

-

 

2.3 A vizsgálati területre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa, éves mennyisége

 

Ebben a pontban az önkormányzat felelősségi körébe tartozó hulladékok útja van meghatározva. Vizsgáljuk a térségből (a települések teljes közigazgatási területet értve ez alatt) kiszállított, vagy beszállított hulladékok útját és mennyiségét. A települések hulladékát - Pilisszentiván kivételével - Bicske külterületén megépült regionális lerakóba helyezik el. A regionális lerakó - a bővítési lehetőségeket is figyelembe véve - több évtizedre lehetővé teszi a települések települési szilárd hulladékának elhelyezését. A létesítmény a tartalék területtel együtt alkalmas arra, hogy hulladékgazdálkodási központtá fejlődjön. A pilisvörösvári átrakóállomásra érkezik be hulladék a területről kívülről, elsősorban Budakalász, Csobánka, Pilisszentkereszt településekről. A pilisvörösvári átrakóról a hulladék a bicskei lerakóba kerül. A térség 10 települése közül öt település rendelkezik szennyvíztisztító teleppel, illetve a térségben települt ipari létesítmények közül a többség rendelkezik több-kevésbé korszerű szennyvíztisztító rendszerrel. A saját szennyvíztisztító teleppel rendelkező települések elhelyezkedését a 2. térkép mutatja be. A tervezési területen engedélyezett, és tervezett szennyvíz iszap elhelyezési területeket a 3. térkép ábrázolja (Forrás: Pest megye szennyvíziszap helyzetének feltárása és elemzése - INJEKTOR Környezetvédelmi Tervező és Szolgáltató Kft.)

 

2/10. táblázat: a területre beszállított és onnan kiszállított hulladékok mennyisége

Hulladék

Területre beszállított (t)

  2002. év         2003. év

Területről kiszállított (t)

  2002. év         2003. év

Települési szilárd hulladék

7 000

7 600

23 460

24 724

Települési folyékony hulladék

0

0

14 592

15 000

Kommunális szennyvíziszap

0

0

789

810

Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok

0

0

1 153

1 198

Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Csomagolási hulladék

0

0

0

47

Veszélyes hulladék

0

0

2,55

n.a.

Összesen

7 000

7 600

39 997

41 779

 

2.4 A térség hulladékmérlege

 

Ez a pont tartalmazza az önkormányzat felelősségi körébe tartozó hulladékok hulladékmérlegét.

 

2/11. táblázat: a nem veszélyes hulladékok kezelési arányának bemutatása

Hulladék

Hasznosítás

Égetés

Lerakás

Egyéb kezelt

t/év

%

t/év

%

t/év

%

t/év

%

Települési szilárd hulladék

0

0

0

0

16 460

100

0

0

Települési folyékony hulladék

0

0

0

0

0

0

14 592

100

Kommunális szennyvíziszap

0

0

0

0

789

100

0

0

Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok

0

0

0

0

1 153

100

0

0

Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Összesen

0

0

0

0

18 402

57

14 592

43

 

 

3. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények

 

Ebben a pontban a jogszabályokban meghatározott alapvető, - a települési hulladékgazdálkodást érintő - műszaki követelményekkel, valamint a vizsgált területen folyó hulladékgazdálkodási tevékenységet érintő hatósági szabályozással foglalkozunk részletesen. A hulladékgazdálkodási önkormányzati rendeleteket az egyes településekre vonatkozóan az 5. melléklet tartalmazza.

 

Települési szilárd hulladékok

 

A települési szilárd hulladékok kezelésével kapcsolatban a 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.), a 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet, a 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet, a 241/2000. (XII.31.) Korm. rendelet, és az 5/2002. (X.29.) KvVM rendelet tartalmaz alapvető iránymutatásokat. A települési önkormányzat kötelezően ellátandó közszolgáltatásként az ingatlan tulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást szervez és tart fenn. A közszolgáltatás kiterjed a településen alkalmazott gyűjtőedényben összegyűjtött hulladék rendszeres elszállítására, valamint folyékony hulladék esetében az ideiglenes tároló (közműpótló) kiürítésére és elszállítására. A közszolgáltatás 2001. január 1.-vel vált a települési önkormányzatok kötelezettségévé. Átmeneti szabály, hogy azokon a településeken, ahol a hatálybalépéskor nem működik települési hulladékkezelési közszolgáltatás, ott ennek megszervezését a 2000 fő feletti állandó lakosú településeken 2002. január 1-ig, a 2000 fő állandó lakos alatti településeken 2003. január 1-ig kell megtenni. A közszolgáltatás kiterjedhet a begyűjtőhelyek (hulladékgyűjtő udvarok, átrakó állomások, gyűjtőpontok), előkezelő és hasznosító (válogató, komposztáló, stb.) telepek létesítésére és működtetésére Ez ugyan nem kötelező feladat, de szakmailag kívánatos és hosszabb távon indokolt a településeken a közszolgáltatás keretében megoldani. A Hgt. felhatalmazza a települési önkormányzatot, hogy előírhatja a szelektív gyűjtést, a begyűjtés rendjét, valamint meghatározhatja az erre vonatkozó részletes szabályokat Azon a településen, ahol az önkormányzat előírja a szelektív gyűjtést, a hulladék összetevők közszolgáltatás keretében történő begyűjtését, ott az ingatlantulajdonosok számára ez kötelezővé válik. Emellett megemlítendő, hogy a közterületen elhagyott hulladék kezelése is közszolgáltatás keretében ellátandó feladat. A települési önkormányzatok feladata a közszolgáltatásra vonatkozó helyi rendeleteikben a közszolgáltatási díj kérdését az egységes alkotmányosság követelményeinek megfelelően, a joggyakorlatban alkalmazható módon megállapítani. Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladékot a környezet szennyezését megelőző módon köteles gyűjteni. A települési hulladék gyűjtése és tárolása csak megfelelő gyűjtőedényben történhet. A települési szilárd hulladék szállítását zárt konténerben vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy e feltételeket biztosító célgéppel, szállítójárművel, környezetszennyezést kizáró módon kell végezni. A települési hulladék hulladéklerakóra csak akkor rakható le, ha a hulladékot kezelték, tulajdonságainak olyan megváltoztatása érdekében, amely révén a hulladék mennyisége vagy környezetre gyakorolt hatása csökken. El kell végezni a lerakóba érkező hulladékok szemrevételezéssel történő vizsgálatát, nyilvántartását.

 

A hulladékgyűjtő udvarban a következő hulladékok gyűjthetők:

 

·         a települési szilárd hulladék hasznosítható összetevői,

·         a nagydarabos hulladék (lom),

·         a lakosságnál keletkező veszélyes hulladék,

·         nem lakosságtól származó kis mennyiségű veszélyes hulladékok,

·         a lakosságnál keletkező 1 m3-t meg nem haladó építési, bontási hulladék.

 

A hulladékgyűjtő udvart a begyűjtött hulladékok környezetszennyezést kizáró elhelyezése, valamint az illetéktelen behatolás megelőzése érdekében körül kell keríteni, és őrizni kell. A begyűjtött hulladékok erre a célra rendszeresített szabványosított gyűjtőedényben vagy konténerben helyezhetők el. A gyűjtőedényeken minden esetben és egyértelműen fel kell tüntetni a tárolandó hulladékfajtát (felirat, piktogram). Veszélyes hulladék begyűjtése zárt építményben vagy konténerben, illetve nyílt téren kettősfalú vagy kármentővel felszerelt, zárható gyűjtőedényben vagy konténerben végezhető. A biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmú hulladék és az építési, bontási hulladék nyílt téren helyezhető el. A nyílt téri tárolás minden esetben csak edényzetben történhet, és gondoskodni kell a csurgalékvíz összegyűjtéséről, kezeléséről, valamint a hulladék rendszeres elszállításáról. Lakossági beszállításkor - külön kérésre - az átvett hulladékról bizonylatot kell kiállítani. A hulladékgyűjtő udvarról történő kiszállítást minden esetben bizonylaton kell rögzíteni. A hulladékgyűjtő udvarból a begyűjtött hulladékot kezelőtelepre kell szállítani. A begyűjtött hulladék - a biológiailag lebomló hulladék kivételével - az átvétel időpontjától számított 1 éven túl a hulladékgyűjtő udvaron nem tartható. A biológiailag lebomló hulladékokat legfeljebb 1 hétig, zárt körülmények között lehet a hulladékgyűjtő udvaron tartani. A hulladékgyűjtő udvarban begyűjthető hulladékok listáját a 6. melléklet tartalmazza.

 

Települési folyékony hulladékok és iszapok

 

A települési folyékony hulladékok kezelésével kapcsolatban a 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet, az 50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet, a 174/2003. (X.28.) Korm. rendelet, a 2003. évi LXXXIX. törvény, és a 25/2002. (III.27.) Korm. rendelet tartalmaz alapvető iránymutatásokat. Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező települési folyékony hulladékot műszakilag megfelelő (zárt) tartályban köteles gyűjteni, azt a begyűjtésre jogosult hulladékkezelőnek átadni. Az illetékes önkormányzat határozza meg, hogy a települési folyékony hulladék elhelyezésére melyik szennyvíztisztító telep vehető igénybe. A nem veszélyeshulladék-lerakóban, a biológiai, kémiai, illetve hőkezeléssel tartós (legalább 6 hónapig tartó) tárolással vagy más kezeléssel nyert olyan szennyvíztisztításból származó hulladék és csatornaiszap helyezhető el, amelyben a fekál coli és a fekál streptococcus szám ml-ben mért mennyisége a kezelés során az eredeti érték 10%-a alá csökkent. Az önkormányzat köteles közszolgáltatást működtetni a települési folyékony hulladék begyűjtésére, és a közszolgáltatót helyi rendeletben megnevezni. Az önkormányzat felelőssége a kiválasztás során vizsgálni azt, hogy a szükséges engedélyekkel rendelkezik-e a szolgáltató, és csak azt választhatja, amelyik az összes jogszabályi feltételnek megfelel. A hulladékszállítási tevékenység engedélyköteles, mely tevékenységet a környezetvédelmi előírások betartása mellett a hulladék sajátosságait figyelembe vevő speciális szállítójárművel lehet végezni. A tevékenység végzése megfelelő szaktudást és felszereltséget igényel. A szállítást végző felelőssége, hogy a birtokában lévő hulladékot engedéllyel rendelkező kezelőnek adja át további kezelésre. A kijelölt szennyvíz-elvezetési agglomerációk területén a települési szennyvizek közműves szennyvíz-elvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíz tisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését meg kell valósítani, a következők szerint:

 

·         a 10 000 lakos-egyenértéknél nagyobb terhelést meghaladó szennyvíz kibocsátású, jogszabályban kijelölt érzékeny területeken 2008. december 31-ig,

·         2010. december 31-ig a 15 000 lakosegyenérték terhelést meghaladó szennyvízkibocsátású szennyvíz-elvezetési agglomerációk területén,

·         2015. december 31-ig a 10 000-15 000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvízkibocsátású szennyvíz-elvezetési agglomerációk területén,

·         2015. december 31-ig a 2000-10 000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvízkibocsátású szennyvíz-elvezetési agglomerációk területén.

 

Azokon a településeken, illetve településrészeken, ahol az egyedi szennyvízelhelyezés nem alkalmazható, ott a szennyvizek szakszerű kezeléséről, gyűjtéséről, tisztításáról és ártalommentes elhelyezéséről vagy szennyvízelvezető-hálózat és szennyvíztisztítás megvalósításával, illetőleg egyedi szennyvíztisztító kisberendezés, illetve zárt szennyvíztároló létesítésével kell gondoskodni a Települési Szennyvízkezelési Program keretében. Talajterhelési díj fizetési kötelezettség terheli azt a kibocsátót, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá. Díjfizetési kedvezményt vehet igénybe, illetve nem terheli díjfizetési kötelezettség azt a lakossági kibocsátót, akit az illetékes települési önkormányzat rendelete rászorultsági alapon díjkedvezményben részesít, illetve mentesít.


 

4. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések

 

Biológiai úton lebomló szerves hulladék

 

A települési hulladéklerakókban ártalmatlanított, biológiai úton lebomló szervesanyag tartalmat 2004. július 1. napjáig 75%-ra, 2007. július 1. napjáig 50%-ra, 2014. július 1. napjáig 35%-ra kell csökkenteni. Elsősorban a települési hulladékban megjelenő biohulladék, valamint a papír lerakását kell fokozatosan csökkenteni. 2008-ig ki kell építeni a 10 000 főnél nagyobb településeknél az üzemi méretű komposztáló telepeket. A biológiai kezelésbe bevihető hulladékokat a 7. melléklet tartalmazza.

 

Építési és bontási hulladékok

 

2008-ig a hasznosítási arányt 50%-ra kell emelni!

 

Állati eredetű hulladék

 

Az állati hulladékokkal kapcsolatos intézkedéseket a 71/2003. (VI.27.) FVM rendelet szabályozza. Az állati hulladékokat veszélyességétől függően három osztályba sorolja, és az egyes osztályba sorolt hulladékokra különböző kezelési eljárásokat határoz meg. Az 1. osztályba sorolt állati hulladékok égetéssel való hasznosítását kell megoldani. A 2. osztályba besorolt állati hulladékok kezelését az állategészségügyi állomás által engedélyezett kezelő és feldolgozó üzemek végezhetik el. A 3. osztályba sorolt állati hulladékokat 24 órán belül össze kell gyűjteni és el kell szállítani gyűjtő helyre, vagy gyűjtő-átrakó telepre, vagy kezelő és feldolgozó üzembe, komposztáló telepre, vagy egyéb engedélyezett létesítménybe. Az elhullott, 50 kg-nál nem nagyobb össztömegű, kedvtelésből tartott állatokat az állati hulladék birtokosa saját telkén a szomszéd telek határvonalától számítót 1,5 m-re elföldelheti, megfelelő nyugalmi vízszint mellett. A jelenleg még működtetett hulladéktemetőket (dögkutak) felül kell vizsgálni, és 2005 december 31-ig meg kell szüntetni.

 

Csomagolási hulladékok

 

A 94/2002. (V.5.) Korm. rendelet a csomagolási hulladékokkal kapcsolatos részletes szabályozással foglalkozik. Csomagolás alatt érthető a termék, áru befogadása, megóvása, kezelése, szállítása, értékesítése érdekében felhasznált csomagolóanyag. A csomagolási hulladék keletkezésének fő területei az ipari, intézményi és lakossági tevékenység. Csomagolási anyagféleségek: műanyag, papír, karton, fém, fa, textil, üveg, kompozitok. A kompozitok több különböző anyagból felépülő rendszerek, ahol az egyes összetevők kézzel vagy egyszerű eszközökkel nem választhatók szét. Csomagolási típusok: palack, tároló, tartály, hordó, zsák, doboz, konténer, rekesz, raklap, szalag. A hulladékká vált csomagolóanyagok esetében 2005. július 1. napjáig el kell érni, hogy a hulladékká vált csomagolóanyagok:

 

Ø      legalább 50%-os hasznosítás,

Ø      ezen belül legalább 25%-a anyagában kerüljön hasznosításra úgy, hogy ez az arány minden anyagtípusnál legalább 15% legyen.

 

A szelektív hulladékgyűjtés módjai

 

A szelektív hulladékgyűjtésre három megoldás ismert. Az első megoldás szerint a lakásokban külön edényekben gyűjtik a hasznosítható összetevőket, egy edényben a komposztálható hulladékot, a másik edényben a színtelen üveget, a harmadikban a színes üveget, a negyedikben az ún. száraz hulladékokat (műanyagok, papír, fa), az ötödik edényben az ún. maradékhulladékot. Ez a megoldás hatékony, azonban költséges és helyigényes.

 

Ennél egyszerűbb módszer az amikor a hasznosítható összetevőket egy külön edényben gyűjtik a háztartásokban, elkülönítve a maradék hulladékoktól. Ez a megoldás olcsóbb, kisebb a helyigénye, azonban feltételezi a hulladékok utólagos válogatását.

 

A harmadik féle megoldás a gyűjtőszigeteken és udvarokon történő begyűjtési rendszer kialakítása és működtetése.


 

5. A hulladékkezelő telepek, létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások ismertetése

 

5.1 Kezelési tevékenységek az egyes hulladéktípusokra

 

Ebben a részben azoknak a létesítményeknek és szervezeteknek a bemutatása történik, amelyek a térség hulladékkezeléshez közvetlenül kapcsolódnak.

 

5.1.1 Hulladékok gyűjtése és szállítása

 

A hulladékok gyűjtése pormentes, tömörítős, illetve forgódobos járművekkel történik. A hulladékgyűjtést és szállítást végző társaságok a lakossági hulladékkal együtt gyűjtik a velük szerződéses viszonyban álló vállalkozások termelési hulladékának egy részét is.

 

5/1. táblázat: a nem veszélyes hulladékokat begyűjtő szervezek

Szervezet neve

Címe

Begyűjtött hulladék

Begyűjtő kapacitás t/év

Rumpold-Bicske Kft.

2060 Bicske, Kossuth u. 60-62.

Települési szilárd és nem veszélyes termelési hulladék

92 000

Jäger Szolgáltató és kereskedelmi Kft.

2094 Nagykovácsi, Kossuth L. u. 1.

Települési szilárd hulladék,

44 686

Jäger Szolgáltató és kereskedelmi Kft.

2094 Nagykovácsi, Kossuth L. u. 1.

Kommunális szennyvíz

58 800

CONQUIST Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Solymár

Építési- bontási hulladék

n.a.

Füleki Béla

Pilisvörösvár

Építési- bontási hulladék

n.a.

 

A hulladéklerakó telepen begyűjthető és előkezelhető hulladékok listájába tartoznak a következő hulladékok (begyűjtő: Rumpold-Bicske Kft.):

 

5/2. táblázat: a regionális telepen begyűjthető és előkezelhető csomagolási hulladékok adatai

EWC kód

Hulladék megnevezése

Mennyiség (t/év)

20 01 01

15 01 01

Papír és karton

Papír és karton csomagolási hulladékok

450

20 01 02

15 01 07

Üveg

Üveg csomagolási hulladékok

240

20 01 10

20 01 11

20 01 09

Ruhanemű

Textíliák

Textil csomagolási hulladékok

150

20 01 38

15 01 03

Fa

Fa csomagolási hulladékok

625

20 01 39

15 01 02

Műanyagok

Műanyag csomagolási hulladékok

700

20 01 40

15 01 04

Fémek

Fém csomagolási hulladékok

400

15 01 06

Egyéb kevert csomagolási hulladékok

50

Összesen:

 

2 615

 

A lakossági gyűjtőszigetekről beszállított hulladékot a telepen átvizsgálják, frakción belül szétválogatják (pl: műanyagon belül- PET palack, csomagolófólia). A szelektált hulladékot bálázzák, majd hasznosító szervezetnek átadják.

 

5.1.2 A tervezési területen folytatott hulladékkezelési tevékenység ismertetése

 

A települések szilárd hulladékát a területen kívül a bicskei lerakóban ártalmatlanítják lerakással. A Regionális Hulladékkezelő Telep Bicske város külterületén a 8126 sz. Bicske – bodméri közút mellett, a 015 hrsz-ú önkormányzati tulajdonú ingatlanon található. A lerakótól 1 km-en belül lakott terület nem található.

 

A begyűjthető és ártalmatlanítható hulladékok listájába tartoznak többek között:

 

5/3. táblázat: a regionális telepen begyűjthető és előkezelhető hulladékok adatai

EWC kód

Hulladék megnevezése

Mennyiség (t/év)

20 01 08

Biológiailag bomló konyhai és étkezdei hulladékok

60

20 01 11

Textíliák

10

20 02 02

Talaj és kövek

400

20 03 01

Egyéb települési hulladék, ideértve a kevert települési hulladékot is

110 400

20 03 02

Piacokon keletkező hulladék

2 000

20 03 03

Úttisztításból származó hulladék

200

20 03 07

Lom hulladék

1 800

15 01 05

Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladékok

1 350

17 01 01

Beton

2 400

17 01 02

Téglák

500

17 01 03

Cserép és kerámiák

100

17 05 04

Föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól

10 000

17 06 04

Szigetelő anyagok, amelyek különböznek a 17 06 01 és 17 06 03-tól

1 500

19 08 05

Települési szennyvíz tisztításából származó iszapok

200

 

A lerakó telepen begyűjthető és hasznosítható szervesanyag tartalmú hulladékok adatait az alábbi táblázat tartalmazza:

 

5/4. táblázat: a regionális telepen begyűjthető és hasznosítható szervesanyag tartalmú hulladékok adatai

EWC kód

Hulladék megnevezése

Mennyiség (t/év)

20 01 08

Biológiailag bomló konyhai és étkezdei hulladékok

50

20 02 01

Biológiailag lebomló hulladékok

1 500

19 06 04

Települési hulladék anaerob kezeléséből származó kirothasztott anyag

50

19 06 06

Állati és növényi hulladék anaerob kezeléséből származó kirothasztott anyag

50

Összesen:

 

1 650

 

A kezelés kódja: R3, oldószerként nem használatos szerves anyagok visszanyerése, regenerálása (beleértve a komposztálást és más biológiai átalakítási műveleteket is). Jelenleg a telepen nem végeznek komposztálást.

 

5.1.3 Felhalmozott hulladékok tárolásának, helyzetének ismertetése

 

A térségben egyedül a bicskei regionális lerakó felel meg a hatályos műszaki előírásokban megfogalmazott követelményeknek. A települések többsége csatlakozott a regionális lerakókhoz, így a korábban üzemeltetett lerakók lezárása és rekultiválása a kitűzött cél. Ennek érdekében a kezdeti lépések már megtörténtek, a lerakókat bezárták, a rekultivációs tervek részben már elkészültek. Az alábbiakban ismertetjük az egyes települések korábban üzemeltetett lerakóinak elhelyezkedését, földtani viszonyait, területi érzékenységét (a 33/2000.(III.17.) Korm. rendelet 2/1. számú melléklete szerint) és műszaki jellemzőit.

 

Pilisszentiván

 

Pilisszentiván település hulladékát a még működtetett helyi lerakóba helyezik el. A lerakó a 045/5 hrsz-ú, 20 ha kiterjedésű területen helyezkedik el. A hulladéklerakó megközelíthető a lerakótól É-K-i irányba kb. 150 m-re húzódó Pilisszentiváni belterületi Táncsics utcáról. A főutat a lerakóval, kiépített, leágazó üzemi út köti össze. A lerakó a Budai hegység északi peremét alkotó Nagy-szénás hegy északi lejtőlába közelében található. A hulladéklerakó telekhatára és a lerakótól északi irányban található összefüggő lakóterület között kevesebb, mint 300 m távolság van. A lerakótól ÉNy-Ny-i irányban kb. 400-500 m-re található a Duna-Ipoly természetvédelmi terület. A terület szennyeződés érzékenységi besorolása a 33/2000. (III.17.) Kormány rendelet alapján „A” – fokozottan érzékeny terület. A lerakóra a kommunális hulladék 24 éve kerül lerakásra. A feltöltött térfogat 70 000 m3, a szabad kapacitás 80 000 m3. A lerakott hulladék mennyisége 3500 m3/év. A lerakó működése és kialakítása, a jelenlegi műszaki irányelveknek nem felel meg, ezért a területet rekultiválni szükséges. A lerakóról készült fényképeket a teljes tervben mellékeltük.

 

Piliscsaba

 

A bezárt hulladéklerakó a 1602/10 hrsz-ú területen található. A lerakóról nem készült környezetvédelmi felülvizsgálat és rekultivációs terv sem. A talajvíz mélysége 15 méter. A lerakott hulladék becsült mennyisége kb. 15 000 tonna. A terület nem belvíz veszélyes. A település szennyeződés érzékenységi besorolása, „A”- fokozottan érzékeny terület.

 

Solymár

 

A településen a 0133/1 hrsz-ú területen volt a korábbi lerakó, amit 1999. évben bezártak. A lerakóról készült rekultivációs terv is. A korábban lerakott hulladék mennyisége 130 000 m3.

 

 

A Pemü Rt. korábban hulladékait az alábbi területeken helyezte el:

 

·         hrsz.:2097/1 (Kökörcsin u.),

·         hrsz.:1768 Várhegy u. vége,

·         hrsz.:021 (Terstyánszky út mellett)

 

A Pemü Rt. által lerakott hulladékok mennyiségéről nincs információ. A település szennyeződés érzékenységi besorolása, „A”- fokozottan érzékeny terület. A régi lerakóról a bezárás előtt készült fényképeket mellékeltük.

 

Nagykovácsi

 

A korábban üzemeltetett lerakó a 045/1 hrsz-ú területen található, a lerakott hulladék mennyisége, kb. 80 e m3. A területről nem készült környezetvédelmi felülvizsgálat és rekultivációs terv. A település szennyeződés érzékenységi besorolása, „A”- fokozottan érzékeny terület.

 

5/5. táblázat: a rekultiválandó lerakók adatai

Település

Lerakott hulladék mennyisége (m3)

Pilisszentiván

70 000

Piliscsaba

60 000

Nagykovácsi

80 000

Solymár

130 000

Pilisvörösvár

12 000

Összesen:

352 000

 

 

5.2 Települési szilárd hulladék gazdálkodás helyzetelemzésén előírtakon túl ismertetendő tényezők

 

5.2.1 Másodnyersanyag visszanyerése és a hasznosítás aránya a tervezési területen kívül

 

A települési szilárd hulladékból történő másodnyersanyag visszanyerés céljából el kell különíteni a hasznosítható papír, fém, üveg, műanyag stb. frakciókat a hulladék többi részétől.

 

5/6. táblázat: a meglévő hulladékgyűjtő szigetek bemutatása

Település

Szigetek száma db

Konténerek száma db

Helyszín

Pilisvörösvár

1

2

Vásár tér

Pilisborosjenő

2

6

Polgármesteri hivatal udvara (Fő u. 16.), Fő u. eleje

Solymár

6

18

Anna Kápolna, PEMŰ ltp.-Hanker ABC, Templom tér – Hanker ABC, Kerek-hegy/autóbuszford., Barlang Söröző előtt/Mészégető u., Vasútállomás

Piliscsaba

2

3

Vasútállomás, CBA bevásárló üzlet10-es út mentén

Nagykovácsi

1

3

Általános Iskola udvara

 

A tervezési területhez kapcsolódó, azon kívül elhelyezkedő, szelektíven gyűjtő-hsznosító vállalkozások telephelyeinek ismertetését, a külön gyűjtött és hasznosított hulladék típusokkal az alábbi táblázat tartalmazza:

 

5/7. táblázat: a kezelő-hasznosító szervezetek bemutatása

Címe

Üzemeltető neve

Átvett, kezelt hulladék

Engedély szám

Kapacitás (t/év)

1215 Budapest, Duna u. 42.

Dunapack Csomagolóipari Rt.

Karton papír

Egyéb papír

9608-3/2002.

300 000

2800 Tatabánya, Otthon u. 10.

Tel: 06-34-510-998

Avermann-Holvex Kft.

Üveg

13566-7/2002.

10 000

2086 Tinnye, Perbáli u. 2. Tel: 06-26-335-555

HOLOFON 95 Rt.

Műanyag

5656-3/2002.

10 000

2800 Tatabány, Erdész u.

Tel: 06-34-513-930

RWE Umwelt Rt.

PET palack

Papír

H 11024-6/2004.

n.a.

 

5.2.2 A területen a települési hulladék részeként keletkező biológiailag lebomló szerves hulladék mennyisége, és ebből a lerakott mennyiség, a jelenlegi komposztáló- és egyéb kezelőkapacitás

 

5/8. táblázat: a települési szilárd hulladék összetétele

Hulladék összetevő megnevezés

A mintában lévő előfordulási arány (%)

Papír

13

Műanyag

5

Textil

5

Szerves (növényi, konyhai)

32

Üveg

5

Fém

3

Kombinált doboz

2

Műanyag zacskó

8

Egyéb

27

 

A 2002. évben a térségből 16 460 tonna mennyiségű települési szilárd hulladékot ártalmatlanítottak lerakással a hulladéklerakókon. A települési szilárd hulladék szerves alkotóinak mennyisége 5 267 tonna volt a 2002. évben, ami 117 kg/fő/év mennyiségnek felel meg. Jelenleg a teljes beszállított mennyiséget a lerakóba helyezik el a begyűjtő-, feldolgozó-hasznosító kapacitás hiánya miatt.

 

5.3 Települési folyékony hulladékkal való gazdálkodás helyzetelemzése

 

5.3.1 Keletkező mennyiségek, begyűjtés

 

A települési folyékony hulladékok keletkezéséről nem állt mindenhol rendelkezésre megfelelő adat, így műszaki becslési módszereket is alkalmaztunk. A térségben a vízfelhasználást 140 l/fő/nap átlagos értékkel megadva, 51 m3/év/fő vízfogyasztással számolhatunk, a fogyasztott vízmennyiségből mintegy 80%-ából lesz szennyvíz.

 

5/9. táblázat: szippantós autóval a szennyvíztisztító telepre beszállított mennyiség

Település

Beszállított mennyiség

(t)

Pilisborosjenő

0

Piliscsaba telep, (Piliscsaba, Pilisjászfalu, Tinnye)

6 687

Pilisjászfalu telep (Pilisjászfalu, Tinnye)

0

Pilisvörösvár

0

Solymár telep (Solymár, Pilisszentiván Pilisvörösvár)

5 941

Összesen:

12 628

 

5.3.2 A települési folyékony hulladék kezelése

 

A térségben öt település rendelkezik szennyvíztisztító teleppel, illetve az ide települt ipari létesítmények közül mindegyik rendelkezik többé-kevésbé korszerű szennyvíztisztító rendszerrel. Jelentős mennyiségű szennyvíz jut a házi, nem vízzáróan kialakított, szikkasztó medencékből a talajba, talajvízbe. A gyűjtést csak zárt medencékben lehetne végezni, a szippantott szennyvizet pedig a közcsatorna kijelölt aknájába, vagy szennyvíztisztító telepen lehet üríteni.

 

5/10. táblázat: a kezelt mennyiségek adatainak, és a kezelő telepek kapacitásának bemutatása

Szennyvíztisztító mű telephelye

Összes mennyiség (m3/év)

Telep kapacitása

(m3/d)

Pilisborosjenő

112 653

600

Piliscsaba

186 000

1 200

Pilisvörösvár

445 573

2 000

Solymár

488 705

1 500

Pilisjászfalu

53 930

350

 

5/11. táblázat: szennyvíztisztító telepek működésének bemutatása

Telep

Begyűjtő körzet

Szippantott fogadása

Iszap hasznosítása

Iszap elhelyezése

Befogadó

Pilisborosjenő

Pilisborosjenő

nincs

megoldatlan

Biopetrol Kft. tatabányai telep

patak

Piliscsaba

Piliscsaba, Pilisjászfalu, Tinnye

van

megoldatlan

Gödi lerakó

Kenyérmezei patak

Pilisvörösvár

Pilisvörösvár

nincs, de lesz

megoldatlan

FTSZV Rt Ipacsafa utcai lerakó

Aranyhegyi patak

Solymár

Solymár, Pilisszentiván

van

megoldatlan

Gödi szeméttelep

Aranyhegyi patak

Pilisjászfalu

Pilisjászfalu, Tinnye

nincs

megoldatlan

n.a.

n.a.

 

 

 

5.4 Települési szennyvíziszappal való gazdálkodás helyzetelemzése

 

Ebben a részben a lakossági szennyvíztisztítás során keletkező iszapmennyiségekkel foglalkozunk. A szennyvíztisztítók közműveiben keletkezett iszap mennyiségi adatait az alábbi táblázat tartalmazza:

 

5/12. táblázat: a szennyvíztisztítók közműveiben keletkezett iszap mennyisége

Szennyvíztisztító mű telephelye

Összes mennyiség

(t)

Szárazanyag tartalom

(%)

Pilisborosjenő

58

12-15

Pilisvörösvár

296

12-15

Pilisjászfalu

110

12-15

Piliscsaba

42,6

12-15

Solymár

283

12-15

Összesen

789

12-15

 

Az iszap környezeti feltételeknek megfelelő, korszerű hasznosítási módjai még nem jellemzőek a területre. Legjellemzőbb kezelési mód a hulladéklerakón való lerakás, aminek az arányát a jövőben csökkenteni szükséges. A települési szennyvíziszap hasznosításának, ártalmatlanításának módjait az alábbi táblázat tartalmazza.

 

5/13. táblázat: a települési szennyvíziszap hasznosítása, ártalmatlanítása

Szennyvíziszap hasznosítás

Hasznosítást végző neve

Hasznosítás módja

Hasznosí-tási terület nagysága (ha)

Alkalmazott technológia

Mennyiség (t)

Göd Steinhor Kft.

D5

n.a.

Lerakás

325

FTSZV Rt.

D5

n.a.

Lerakás

406

Biopetrol Kft.

D5

n.a.

Lerakás

58

 

6 Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása

 

Ennek a fejezetnek célja a hulladék keletkezési viszonyainak és a jelenlegi kezelési és hasznosítási lehetőségeknek az összevetése után a célok megfogalmazása.

 

A legalapvetőbb célok a következők:

 

·         A hulladékok keletkezésének megelőzése, a keletkező hulladékok mennyiségének és veszélyességének csökkentése

·         A hasznosítási arány növelése

·         A tovább nem hasznosítható hulladékok környezetkímélő módon történő ártalmatlanítása

 

A települési szilárd hulladékból történő másodnyersanyag visszanyerés céljából biztosítani kell a hasznosítható papír, fém, üveg, műanyag stb. frakcióknak a hulladék többi részétől történő elkülönített gyűjtését és begyűjtését. A hasznosítás legfontosabb alapfeltétele a szelektív hulladékgyűjtési infrastruktúra megteremtése, a hulladékgyűjtő szigetek kialakítása, a szigeteken üveg, papír, műanyag, fém hulladékok elkülönített gyűjtésére alkalmas konténerek elhelyezése.

 

6.1 A hulladék keletkezésének csökkentési célkitűzései, a várhatóan keletkező hulladékok mennyisége

 

6.1.1 A képződő hulladék mennyiségének várható alakulása

 

6/1. táblázat: a nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége

Hulladék

2002

t

2005

t

2008

t

Települési szilárd hulladék

16 460

11 575

12 095

Települési folyékony hulladék

14 592

14 500

14 000

Szennyvíziszap

789

830

850

Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok

1 153

1 225

1 277

Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok

n.a.

n.a.

n.a.

Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok

n.a.

n.a.

n.a.

Összesen:

32 994

28 130

28 222

 

A táblázattal kapcsolatban meg kell jegyezni azt, hogy a szelektíven visszagyűjteni és hasznosítani tervezett hulladék mennyiség a 2005. évre vonatkozóan várhatóan nem fog teljesülni. A visszagyűjtési arány, a visszagyűjtő és feldolgozó kapacitás kiépülésének a mindenkori ütemétől függ. Az adatokat a 2006-ban megtörténő felülvizsgálat alkalmával pontosítani szükséges.

 

A települési szilárd hulladék alkotói közül a veszélyes hulladék részaránya 0,6-1,2% között alakul. A 2002. évben kb. 197 tonna mennyiségű lakossági eredetű veszélyes hulladékot raktak le a lerakóba a települési szilárd hulladék részeként. A különgyűjtési célkitűzés a teljes lerakott mennyiség 10%-nak a különgyűjtése a hulladékgyűjtő udvaron. A 2008-ig keletkező szelektíven gyűjtött veszélyes hulladék mennyiségek ennek megfelelően lettek meghatározva.

 

6/2. táblázat: a képződő települési szilárd hulladékból szelektíven gyűjtött hulladékáramok tervezett mennyisége (t/év)

Hulladék

2002

(t/év)

2005

(t/év)

2008

(t/év)

Veszélyes hulladékok

Hulladékolajok

0

5,88

6,16

Akkumulátorok és szárazelemek

0

3,4

3,74

Elektromos és elektronikai hulladékok

0

n.a.

n.a.

Kiselejtezett gépjárművek

n.a.

n.a.

n.a.

Egészségügyi hulladékok

0

3,81

3,87

Állati eredetű hulladékok

n.a.

n.a.

n.a.

Növényvédőszerek és csomagoló eszközeik

0

0,21

0,22

Azbeszt

0

0

0

Háztartási és hobbi vegyszer

0

4,2

4,4

Festékek, lakkok, hígítók

0

3,15

3,3

Egyéb

0

2,73

2,86

Nem veszélyes hulladékok

Csomagolási hulladékok összesen

0

3 500

3 650

Gumi

0

0

0

Egyéb hulladék

0

0

0

 

A háztartási hulladék 35-40% körüli részaránya a csomagolási hulladék. Ezt alapul véve a településen 2002-ben kb. 6 584 tonna csomagolási hulladék képződött és került a bicskei lerakóra. A területen képződő csomagolóanyag becsült mennyisége 146 kg/lakos/év. A különgyűjtési célkitűzés a teljes lerakott mennyiség 50%-nak a különgyűjtése a hulladékgyűjtő udvaron és a gyűjtőszigeteken. A 2008-ig keletkező szelektíven gyűjtött csomagolási hulladékok mennyisége ennek megfelelően lett meghatározva.

 

6/3. táblázat: a képződő települési szilárd hulladékból szelektíven gyűjtött csomagolási hulladékok tervezett mennyisége (t/év)

Hulladék

2002

(t/év)

2005

(t/év)

2008

(t/év)

Papír és karton csomagolási hulladék

0

1 050

1 095

Műanyag csomagolási hulladék

0

1 137,5

1 186

Fa csomagolási hulladék

n.a.

n.a.

n.a.

Fém csomagolási hulladék

0

437,5

456

Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék

n.a.

n.a.

n.a.

Üveg csomagolási hulladék

0

437,5

456

Textil csomagolási hulladék

0

437,5

456

Összesen

0

3 500

3 649

 

6.1.2 Csökkentési célkitűzések

 

Az országos előírások alapján, a megelőző intézkedésekkel biztosítani kell azt, hogy a képződő és lerakott hulladékok összes mennyisége a tervidőszak végére ne haladja meg a 2002. évi szintet. Ennek a célkitűzésnek az eléréséhez szükség lesz a szelektív gyűjtés kiterjesztésére.

 

A csökkentést az alábbiakban megfogalmazott általános elvek megvalósításával lehet elérni:

 

·         az egyes termékek előállításához szükséges nyersanyagok mennyiségének csökkentése,

·         technológiai fejlesztések megvalósítása,

·         a termékek élettartamának növelése,

·         a termékek újrahasznosíthatóságának növelése,

·         a fogyasztás csökkentése,

·         házi komposztálás elterjesztése,

·         szelektív gyűjtés rendszerének kialakítása, üzemeltetése

 

El kell érni, hogy csak a nem hasznosítható részeket rakják le.

 

A települési szilárd hulladék összetevőit az 5.2.2 pont mutatja be. Az értékekhez viszonyítva a lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmat

 

Ø      2004. július 1. napjáig            75%-ra

Ø      2007. július 1. napjáig            50%-ra

Ø      2014. július 1. napjáig            35%-ra kell csökkenteni.

 

A települési folyékony hulladékok kezelésével kapcsolatos célokat, alapvetően magában hordozza a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program, amely a kijelölt szennyvízelvezetési agglomerációk területén a települési szennyvizek közműves elvezetését és a szennyvizek biológiai tisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését valósítja meg három ütemben (2008, 2010, illetve 2015-ig). Csökkenés nem várható, hiszen cél a kezeletlen mennyiségek begyűjtésének a növelése. A begyűjtést és műszakilag megfelelő körülmények között történő kezelés szintjét növelni kell. A csatornázott területek arányát növelni kell. Ahol a csatornázás nem kivitelezhető, ott egyedi szennyvízkezelési létesítmény alkalmazása szükséges (pl: 2000 fő alatti települések).

 

6/4. táblázat: szennyvízelvezetési agglomerációk a 15 000 LE feletti terhelésű területeken

Település neve

Kód

LE

Határidő

Nagykovácsi (Bp kp. szennyvíztelep Csepel

B23/2

-

2010. december 31

 

6/5. táblázat: szennyvízelvezetési agglomerációk a 10 000-15 000 LE közötti terhelésű területeken

Település neve

Kód

LE

Határidő

Pilisvörösvár

C34/1

12 672

2015. december 31

Solymár

C39/1

13 223

2015. december 31

Pilisszentiván

C39/2

-

2015. december 31

 

 

 

 

 

 

6/6. táblázat: szennyvízelvezetési agglomerációk a 2 000-10 000 LE közötti terhelésű területeken

Település neve

Kód

LE

Határidő

Piliscsaba

D349/1

5 374

2015. december 31

Pilisszántó

D350/1

2 048

2015. december 31

Tinnye

D437/1

2 194

2015. december 31

Pilisjászfalu

D437/2

-

2015. december 31

Pilisborosjenő

D348/1

2 911

2015. december 31

 

A kommunális szennyvíziszap mennyisége a csatornázási, szennyvíztisztítási program előrehaladásával várhatóan folyamatosan növekedni fog. A hasznosításra nem alkalmas iszapok mennyiségét fokozatosan csökkenteni kell a közcsatornákba vezetett ipari szennyvizek minőségének szigorú ellenőrzésével, szükség esetén korlátozásokkal.

 

6.2 Hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkitűzések

 

Az önkormányzatoknak közvetlen módon nem feladatuk a területükön keletkező hulladékok hasznosítása, nem feladatuk hasznosító létesítmények kialakítása, azonban a jogszabályok ismeretében terveznie kell a területén keletkező hulladék jövőbeni hasznosítási céljait, amelyet a szelektív gyűjtés után hasznosító szervezeteknek történő átadással kell teljesíteni. Majd ezen hasznosítási célok és a jelenleg lehetőségre álló létesítmények ismeretében lehet helyi vagy regionális szinten tervezni a hasznosítási kapacitások bővítését, kialakítását.

 

Gondoskodni szükséges a lakossági szelektív gyűjtést biztosító eszközrendszerek kialakításáról, ahol már működik a bővítésről. A szelektíven gyűjtött hulladékok kezelésének, hasznosításának lehetőségeit meg kell teremteni. A szerves anyagot tartalmazó szelektíven gyűjtött hulladékok mezőgazdasági hasznosítását lehetővé kell tenni. A lerakott települési hulladék biológiailag lebomló szervesanyag tartalmát különgyűjtéssel 2007-ig 50%-al kell csökkenteni. A biológiailag lebomló anyagoknál a természetes körfolyamatokba való visszavezetés a célszerű és alkalmazandó megoldás. A lerakás lehetőségét ki kell zárni, mivel megfelelő kezeléssel nem hulladékot, hanem értékes hasznosuló anyagot nyerhetünk. A szennyvíziszapok mezőgazdasági hasznosítását növelni kell 55%-ra.

 

6/7. táblázat: a helyi és regionális hasznosítási, ártalmatlanítási célok összehasonlítása

Hulladék

Hasznosítási, ártalmatlanítási cél

Helyi

Területi

Gumiabroncs hulladék

Települési szilárd hulladéklerakókon meg kell szüntetni a használt egész gumiabroncs lerakását 2003-ig, az aprított használt gumiabroncs lerakását 2006-tól.

Települési szilárd hulladéklerakókon meg kell szüntetni a használt egész gumiabroncs lerakását 2003-ig, az aprított használt gumiabroncs lerakását 2006-tól.

Települési szilárd hulladék szerves anyag tartalma

Települési szilárd hulladéklerakókon lerakható hulladék biológiailag lebomló szerves anyag tartalmát csökkenteni kell, 2007-re a keletkezett mennyiség 50%-ára

Települési szilárd hulladéklerakókon lerakható hulladék biológiailag lebomló szerves anyag tartalmát csökkenteni kell 2004-re a keletkezett mennyiség 75%-ára, 2007-re a keletkezett mennyiség 50%-ára

Települési szilárd hulladék veszélyes hulladék része

Lakossági eredetű veszélyes hulladékok szelektív gyűjtését meg kell kezdeni. El kell érni a 10%-os különgyűjtési, kezelési arányt.

-

Települési szennyvíziszapok

A kommunális szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosításának aránya 2008-ig érje el az 55 %-ot.

A kommunális szennyvíziszap hasznosítási arányát a mezőgazdaságban minél nagyobb mértékben kell biztosítani.

Inert hulladék

Építési, bontási hulladékok keletkező mennyiségének minél nagyobb arányú, a tervidőszak végére legalább 50%-os hasznosítását kell biztosítani a régión kívül.

Építési, bontási hulladékok keletkező mennyiségének minél nagyobb arányú, a tervidőszak végére legalább 50%-os hasznosítását kell biztosítani.

Csomagolási hulladékok

A csomagolási hulladékok terén el kell érni az 50 %-os hasznosítási arányt úgy, hogy az anyagában történő hasznosítás összességében minimum 25 % legyen.

A csomagolási hulladékok terén el kell érni az 50 %-os hasznosítási arányt úgy, hogy az anyagában történő hasznosítás összességében minimum 25 % legyen.

 

6/8. táblázat: hasznosítási, ártalmatlanítási célok bemutatása

Hulladék

Hasznosítási, ártalmatlanítási cél

%

 

Mennyiség

(t)

Települési szilárd hulladék részeként

Biológiailag lebomló szerves rész hasznosítása 2004.07.01-re

-

0

Biológiailag lebomló szerves rész hasznosítása 2007.07.01-re

50

2 633

Csomagolási hulladék különgyűjtése és hasznosítása 2005-ig

50

3 500

Lakossági eredetű veszélyes hulladékok szelektív gyűjtése

10

22

Szennyvíziszap

Hasznosítása 2008-ig

55

468

Inert hulladék

Törekedni kell külön gyűjtésre és hasznosításra

50

639

 

A csomagolási hulladék a települési szilárd hulladék kb. 40%-át teszi ki. A 2002. évben keletkezett – és egyben lerakással ártalmatlanított - mennyiség 6 584 tonna körül volt. A különgyűjtési és hasznosítási célok eléréséhez hulladékgyűjtő udvart kellene létesíteni a településeken, mivel a tervezett gyűjtőszigetek kevesebb, mint 50% csomagolási hulladék különgyűjtésére biztosítanának lehetőséget. A lakossági veszélyes hulladékok különgyűjtését is a hulladékgyűjtő udvar tenné csak lehetővé. A települési szilárd hulladék részeként kb. 200 tonna veszélyes hulladék került a lerakóba a 2002. évben.

 

6.3 Hulladékhasznosító és ártalmatlanító kapacitások kialakításának prioritásai és célkitűzései

 

Az ártalmatlanítás során biztosítani kell, hogy csak a nem hasznosítható hulladékot lehessen lerakni. A biológiai úton lebontható növényi hulladék lerakását csökkenteni kell! A háztartásokban keletkező biológiailag lebomló szerves anyagok hasznosítására 1 db komposztáló telep (összkapacitása: 3-4000 t/év) kialakítására lenne szükség. Meg kell teremteni a feltételeit a lakossági szelektív hulladékgyűjtési rendszer kialakításának (hulladékgyűjtő járatok, udvarok, szigetek). Ezen belül nagy hangsúlyt kell helyezni a veszélyes összetevők különgyűjtésére. Fontos továbbá, hogy csak a hasznosítható hulladékok különgyűjtését oldjuk meg. A települési szilárd hulladékok szelektív gyűjtése érdekében a meglévő gyűjtőszigetek számát növelni kell.

 

A települési folyékony hulladékok egy része a lakosságnál kialakított szennyvíztárolókba jut, melyek döntő többsége a műszaki előírásoknak nem felel meg. A szennyvíz a talajba és talajvízbe szivárog. Fontos feladat a csatornázottság arányának növelése, illetve a műszakilag megfelelő elhelyezési alternatívák kidolgozása. A településeken már meglévő és leürítő műtárggyal rendelkező szennyvíztisztító telepek települési folyékony hulladék leürítő kapacitásának minél nagyobb mértékű kihasználását meg kell oldani. A leürítő műtárggyal nem rendelkező szennyvíztisztító telepeken, ahol műszaki és technológiai szempontból az megoldható, leürítő műtárgyak kialakítása szükséges. A térségben működő szennyvíztisztítók korszerűsítését, fejlesztését el kell végezni. A fejlesztés célja, a szennyvíztisztító tisztított szennyvíz minőségének javítása, valamint a kapacitás növelése. A szennyvíztisztítóból származó kezelt iszapok komposztálását, mezőgazdasági hasznosításának arányát növelni kell. A szennyvíziszapok lerakóra történő elhelyezését ki kell váltani mezőgazdasági hasznosítással, fermentálással.

 

A települési szilárd hulladékkezelési rendszerhez kapcsolódóan 1 db építési-bontási hulladékkezelő-, feldolgozó létesítmény (összkapacitása: 650 t/év) kialakítása lenne célszerű.

 

6.4 A műszakilag nem megfelelő létesítmények fejlesztési, rekultiválási célkitűzései 

 

Az előírásoknak nem megfelelő lerakókat legkésőbb 2009-ig be kell zárni. A tervidőszak végén már nem üzemelhet a környezetvédelmi előírásoknak nem megfelelő lerakó. A környezetvédelmi előírások alapján 2005. évig bezárólag fel kell számolni az engedély nélküli, illegális (vad), használaton kívüli vagy nem rendszeresen használt lerakókat. Az illegális lerakókat folyamatosan fel kell számolni, párhuzamosan megfelelő intézkedésekkel gondoskodni kell az illegális elhelyezés megakadályozásáról. A dögkutakat legkésőbb 2005 végéig meg kell szüntetni, felszámolásukról intézkedni szükséges.

 

 

 

 

 

 

 

7. A kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program

 

7.1 Hulladékgazdálkodási cselekvési program

 

Az önkormányzatoknak széles körű lehetősége van arra, hogy a meglévő oktatási, közszolgálati intézmények révén az érintettekkel (lakosság), a hulladékgazdálkodással kapcsolatos szemléletformáló, tájékoztató információkat megismertesse. Lehetőséget ad a helyi média (rádió, TV, újság) az ismeret minél szélesebb körben történő elterjesztéséhez. A pontos és szakszerű igény és problémafelmérés érdekében, szakértők bevonására is igény merülhet fel. Az érintettek minél alaposabb felkészítése céljából fórumok, előadások megtartását is tervezik. Erre alkalmas hely a művelődési otthonok, könyvtárak, oktatási intézmények. A lakossági fórumok, előadások megtartásánál, lényegesebben hatékony megoldásnak véljük, egy önkormányzati tájékoztató füzetsorozat kiadását. A jól átgondolt tudatformálás, kulcsa lehet a hatékony környezettudatos magatartásformák elsajátításának. A lakosoktól nem várható el, hogy önállóan alakítsák ki jó, környezettudatos szokásaikat, ezt különböző eszközökkel segíteni szükséges. A színvonalasan kialakított füzetekkel a lakásokba juttatjuk el a megfelelő tájékoztatást és tudást. A füzeteket 2005-2006. évben kell megjelentetni évi kb. 15-16 000 példányban, a lakossághoz ingyenesen eljuttatva. A kiadványoknak mind tartalomban, mind kinézetben meg kell felelniük a mai kor követelményeinek, hogy a kívánt hatást elérjük.

 

A füzeteknek a következő témákkal kell részletesen foglalkozni:

 

·         A jelenlegi hulladékkezelési helyzet bemutatása, és annak környezetre való kihatása

·         A környezettudatos fogyasztói és vásárlói szokások propagálása

·         A szelektív hulladékgyűjtési módszerek ismertetése

·         A hulladékgyűjtő szigetek, udvarok működésének bemutatása, a begyűjthető hulladéktípusok ismertetése

·         A házi és telepi komposztálás bemutatása, a komposztálható hulladékok ismertetése

·         Hulladék-elhelyezési abc

 

Az információs füzetek kiadása, lakossághoz történő eljuttatása 3-4 millió Ft/év költséggel fog járni a 2005. és 2006. évben.

 

Az alábbi táblázatban szereplő programok lebonyolítását a társulás koordinálja.

 

7/1. táblázat: programok bemutatása

Program célja

Határidő

Felelős

Érintettek

Szelektív hulladékgyűjtési rendszerek ismertetése

2005

Önkormányzatok

Lakosság

Hulladékgyűjtő udvarok, szigetek működésének bemutatása

2005

Önkormányzatok

Lakosság

Házi komposztálás módszerének ismertetése

2006

Önkormányzatok

Lakosság

Környezettudatosságra való nevelés

2008-ig folyamatosan

Oktatási intézmények

Lakosság,

iskolák

 

A térség 10 települése a korszerű, műszakilag megfelelő színvonalú regionális gyűjtőhelyhez kapcsolódott. A szelektív hulladékgyűjtő szigeteket és udvarokat ki kell alakítani. A lakosságot tájékoztatni kell a hulladékgazdálkodási feladatok megoldásában való részvétel módjairól. A hulladékgyűjtő udvarokban szelektíven gyűjtött, és hasznosításra alkalmas részeket a közszolgáltatás keretén belül el kell juttatni hasznosítást végző szervezetekhez. A hasznosítási és ártalmatlanítási célkitűzések elérésének legfontosabb lépése a szelektív hulladékgyűjtési rendszer kiterjesztése. A lakossági szelektív hulladékgyűjtést több ütemben kell megtervezni. Első lépésként a „gócponti” helyeken, - ahol a legnagyobb mértékű ráhordás várható – kell a gyűjtőhelyeket kijelölni. A hulladékgyűjtő szigetet és udvart a közszolgáltatás részeként célszerű üzemeltetni. A gyűjtőszigetek előnyös telepítési helyei a lakókörzetek terei, utcakiszögelések, bevásárló központok parkolói. A kényelmes lakossági megközelítés érdekében a tervezett ráhordási távolság ne legyen nagyobb 2-300 m-nél. A gyűjtőszigetek kialakításakor be kell szerezni a közterület-használati engedélyeket. A szigetek kialakítását meg kell előznie a kezelésre történő átvétel biztosításának. A 2002. évben, lényegében még nem beszélhetünk a térségben, szelektív hulladék gyűjtésről. Pilisborosjenőn 2 db sziget már 2002-ben is megvolt, Solymáron 8 db hulladékgyűjtő szigetet alakítottak ki 2004-ben. A gyűjtőszigetek mindegyike, egyenként 3 db konténerrel üzemel, ahol a papír, műanyag és üveg hulladékok, különgyűjtésére van lehetőség. Pilisvörösváron is üzemel 1 db sziget, itt újabb 15 db sziget kialakítását tervezik a közeljövőben. A térségben a tervezési időszakra (2008-ig) vonatkozóan kb. 56 db új szelektív hulladékgyűjtő sziget kialakítását tervezik összesen, ez kb. 160 konténer működését fogja jelenti. A tervezett gyűjtőszigetek kb. 1638 tonna csomagolási hulladék különgyűjtésére biztosítanának lehetőséget.

 

7/2. táblázat: a tervezett hulladékgyűjtő szigetek

Település

Szigetek száma db

Konténerek száma db

Helyszín

Nagykovácsi

5

15

még nincs meghatározva

Pilisborosjenő

4

12

még nincs meghatározva

Piliscsaba

11

33

Templom tér-Kálvária utca sarok, Vasút utca-Zrínyi utca sarok, József főherceg tér, József Attila utca-Mátyás király útja sarok, Kálvária utca-Új utca sarok, Szent István út-Mátyás király útja sarok, Kinizsi Pál utca, Fő út-Rét utca sarok, Egyetem utca-Kenderesi út sarok, Garancs sétány, Somlyó utca

Pilisjászfalu

1

3

a tervezett CBA áruház mellett hrsz: 07/4

Pilisszántó

3

9

Tűzoltószertár udvar, Nyárfa u, Placskó u.

Pilisszentiván

5

15

még nincs meghatározva

Pilisvörösvár

15

60

Lőcsey u, Petőfi u., Béke u., Görgey u., Táncsics u., Bányató u., Fecske u., Széchenyi u., Mátyás k. u., Tűzoltó u., Madách u., Vásár tér, Szt. János u., Dózsa Gy. u., Lőcsey u. park

Remeteszőlős

1

3

még nincs meghatározva

Solymár

9

30

MÁV Állomás, Terstyánszky út (Hanker mellett) 2 sziget, Templom tér (Hanker mellett), Kerekes hegyi buszforduló, Shell benzinkút, Mészégető u-Homok u. sarok, Munkás u.-Koppány u. sarok, + 1 sziget helye nem ismert

Tinnye

2

6

Pohl udvar, hrsz: 021/137, vagy hrsz: 1567

 

A hulladékgyűjtő udvarokat a begyűjtött hulladékok környezetszennyezést kizáró elhelyezése, valamint az illetéktelen behatolás megelőzése érdekében körül kell keríteni, és őrizni kell. A begyűjtött hulladékok erre a célra rendszeresített szabványosított gyűjtőedényben, konténerben kell elhelyezni. A gyűjtőedényeken fel kell tüntetni a tárolandó hulladékfajtát (felirat, piktogram). A veszélyes hulladék begyűjtését zárt építményben vagy konténerben, illetve nyílt téren kettősfalú vagy kármentővel felszerelt, zárható gyűjtőedényben vagy konténerben lehet majd végezni. A biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmú hulladék és az építési, bontási hulladék nyílt téren helyezhető el. A nyílt téri tárolás minden esetben csak edényzetben történhet, és gondoskodni kell a csurgalékvíz összegyűjtéséről, kezeléséről, valamint a hulladék rendszeres elszállításáról. Lakossági beszállításkor - külön kérésre - az átvett hulladékról bizonylatot kell kiállítani. A hulladékgyűjtő udvarról történő kiszállítást minden esetben bizonylaton kell rögzíteni. A hulladékgyűjtő udvarból a begyűjtött hulladékot kezelőtelepre kell szállítani.

 

A begyűjtött hulladék - a biológiailag lebomló hulladék kivételével - az átvétel időpontjától számított 1 éven túl a hulladékgyűjtő udvaron nem tartható. A biológiailag lebomló hulladékokat legfeljebb 1 hétig, zárt körülmények között lehet a hulladékgyűjtő udvaron tartani. A hulladékgyűjtő udvart kialakításának kezdeti szakaszában a lakosság kisebb mértékben veszi igénybe. Kezdetben a visszagyűjtés várható mértéke 30-80%. A hulladékgyűjtő udvarok számának meghatározásánál a ráhordási távolságot 1 km sugarú körként vettük figyelembe. Az 1 km nagyságú ráhordási távolság 3,14 km2 gyűjtőterületet jelent. A nagyobb településeken legfeljebb 1-1,5 km ráhordási távolság vehető figyelembe a kezdeti időszakban. Kisebb településeken a meglévő hulladékkezelési rendszerhez igazodva lehet a telepítés módját meghatározni. A hulladékgyűjtő udvaroknak lehetséges kialakítási módját a nagyobb és kisebb településekre vonatkozóan a 8. melléklet mutatja be. A tervezési időszakra vonatkozóan Piliscsaba, Nagykovácsi, Pilisvörösvár és Solymár településeken terveznek szelektív hulladékgyűjtő udvar kialakítását. A településeken a jogszabály által javasolt hulladékudvarok számát az alábbi táblázat tartalmazza. A minimálisan javasolt udvarok száma 13 db.

 

7/3. táblázat: a javasolt hulladékgyűjtő udvarok számának bemutatása

Település neve

Javasolt hulladékgyűjtő udvarok száma db

Nagykovácsi

1

Pilisborosjenő

1

Piliscsaba

2

Pilisjászfalu

1

Pilisszántó

1

Pilisszentiván

1

Pilisvörösvár

2

Remeteszőlős

1

Solymár

2

Tinnye

1

Összesen:

13

 

A tervezett 50 db hulladékgyűjtő szigeten kb.1 638 tonna csomagolási hulladék gyűjthető be. A hulladékgyűjtő udvarok feladata lenne a begyűjtési kötelezettség eléréséhez, további 2 011 tonna csomagolási hulladék begyűjtése. Ehhez – 40-55%-os visszagyűjtési aránnyal számolva- a térségben 10-13 db hulladékgyűjtő udvar kialakítására lenne szükség.

 

Gondoskodni kell a szelektív hulladékgyűjtés bevezetéséről. Ki kell alakítani a komposztáló telepet évi 3-4 000 t összkapacitással számolva. A társult települések feladata a regionálisan kialakításra kerülő komposztáló telephez való csatlakozást megoldani. Nagy hangsúlyt kell fektetni a házi komposztálás lehetőségeinek megismertetésére, eszközrendszerének kiépítésére.

 

A térségben két formában kell érvényesíteni a biohulladékok kezelését:

 

·         házi komposztálás útján: a saját tevékenységből származó biohulladék (konyhai nyers növényi hulladék) saját kertben (környezeti nevelési céllal iskolák, óvodák kertjében) történő komposztálása, valamint a kész komposzt saját célra történő felhasználása

·         telepi komposztálás révén: szervezett, elkülönített hulladékgyűjtés során begyűjtött biohulladék komposztálása biohulladék-kezelő telepen

 

A házi komposztálás ösztönzésére egy tájékoztató füzetet kell minden otthonba eljuttatni, amely tartalmazza a technológiai megoldásokat, lehetőségeket, a komposztálással járó előnyöket. A biohulladék-kezelő telepnek lakosságnál keletkező biohulladékot is kell fogadnia, a működés rendjéről a települési önkormányzat, illetőleg az üzemeltető tájékoztatja a lakosságot. A tájékoztatásnak legalább a következő információkat kell tartalmaznia:

 

·         a biohulladék-kezelő telepen leadható hulladék fajtái, mennyisége,

·         a létesítmények igénybevételének feltételei (szállítás, nyitva tartás, ingyenesség stb.),

·         a létesítmények használatának előnyei,

·         a káros környezeti hatások megelőzésének módjai,

·         a hasznosítás lehetőségei, azok várható környezeti, gazdasági hatásai.

 

A telephely nyitva tartását a helyi igényeknek, valamint a lakosság igénybevételi szokásainak figyelembevételével kell kialakítani, biztosítva a lakosság számára a délutáni és a hétvégi használatot is, figyelemmel a más jogszabályokban előírtakra.

 

Begyűjtés

 

A zöld biohulladékokat, és az egyéb szelektíven gyűjthető hulladékokat (műanyag, papír, üveg) célszerű már a keletkezés helyén – a háztartásokon belül – elkülönítetten gyűjteni. Feltétele a szelektív gyűjtésnek az, hogy a lakosság a közszolgáltató szállítóeszközéhez illeszkedő gyűjtőedénnyel rendelkezzen, ehhez egyszerre több gyűjtőedény megléte szükséges a háztartásokban.

 

A begyűjtés módszerei lehetnek:

 

·         a biohulladékot a lakóingatlanról a közszolgáltató gyűjti be megadott időközönként

·         a biohulladékot a lakos szállítja el a közszolgáltatás részeként működő hulladékgyűjtő udvarba vagy komposztáló telepre

 

A biohulladék gyűjtése a szelektív hulladékgyűjtés megvalósulásának függvénye. A biohulladékok elkülönített gyűjtését a lakóházakon (telken) belül kell megoldani, heti begyűjtési gyakorisággal. Az ilyen módon szelektíven gyűjtött biohulladék a hagyományos hulladékgyűjtő célgépekkel begyűjthetőek. A biohulladékok szelektív gyűjtésére a normál szabvány edényzetet lehet alkalmazni (120, 240 l-es műanyag szabványedények). A biohulladékok komposztálást megelőző, előzetes, tisztító célú válogatása (kézi válogató szalagon) nélkülözhetetlen. A komposztálandó anyagok sűrűsége nagyon alacsony, kb. 0,2-0,3 t/m3, ezért szállítási hatékonysága alacsony. A kezelt iszapok komposztálás utáni mezőgazdasági kihelyezésére külön programot kell kidolgozni.

 

Az építési hulladékok veszélyes anyag tartalma 1 % alatti értékre becsülhető. A feldolgozás során osztályozással ezek a részek elkülöníthetők. Az építési hulladékok hasznosítása történhet közvetlen módon, illetve közvetetten, valamilyen előkezelési, feldolgozási műveletet követően. A közvetlen hasznosítást főleg a kitermelt talajok esetén lehet alkalmazni. A legnagyobb arányú hasznosításra egyes létesítmények kialakítása során – pl.: zajvédő gátak, töltések, lerakó rekultivációja – nyílik lehetőség. Az inert hulladékok gyűjtését, hasznosításra történő előkészítését a regionális telepre való szállítással kell megoldani. A tervek között szerepel egy inert hulladék lerakó építése a bicskei lerakó területén.

 

A feldolgozó mű helyének kiválasztását meghatározó tényezők a következők lehetnek:

 

·         megfelelő mennyiségű hulladék álljon rendelkezésre a térségben

·         közel legyenek a felhasználás helyei a szállítási költségek minimalizálása érdekében

·         jó közlekedési kapcsolat legyen a távolsági főútvonalakhoz

·         kapcsolódási lehetőség nagyobb hulladékkezelő központhoz

·         közelség működő lerakóhoz

·         megfelelő védőtávolság a lakott területektől

 

A telep helyigénye egy 50 000 t/év kapacitású feldolgozónál, minimálisan 5 000 m2.

 

A dögkútba történő elhelyezést 2005 december 31-ig meg kell szüntetni. Létre kell hozni a gyűjtőhálózatokat. Keresni kell alternatív feldolgozási, hasznosítási lehetőségeket (komposztálás, égetés, feldolgozó, stb.). Az állati eredetű hulladékok begyűjtő rendszerének részeként közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi szempontból megfelelő, gyűjtőhely kialakítása szükséges. Az állati hulladékgyűjtő hely, gyűjtő-átrakó telep a települési rendezési terv alapján csak ipari területen létesíthető. A telep telekhatára a meglévő, vagy a település általános rendezési tervében kijelölt összefüggő lakóterület, illetve lakott épület között a védőtávolságot a környezetvédelmi felügyelőség állapítja meg. A távolság nem lehet kevesebb mint 500 méter. Az állati hulladékokat keletkezésüket követő 24 órán belül össze kell gyűjteni és el kell szállítani állati hulladék gyűjtő helyre, vagy gyűjtő–átrakó telepre, vagy kezelő és feldolgozó üzembe, komposztáló telepre.

 

7/4. táblázat: a nem veszélyes hulladékáramok hasznosításához, ártalmatlanításához szükséges kapacitásigény bemutatása

Hulladék

Hasznosítás/

Ártalmatlanítás

Kód

Kapacitásigény

(tonna/év)

Hasznosítás/ ártalmatlanítás helye*

Települési szilárd hulladék

Lerakás

D1

12 095

r

Biológiailag lebomló szerves anyag

Komposztálás

R3

2 633

r

Kommunális szennyvíziszap, egyéb  szerves anyagok

Mezőgazdasági kihelyezés, komposztálás

R3

D1

468

h,r

Települési folyékony hulladék

Biológiai és kémiai kezelés

R12

14 000

h

Építési-bontási hulladék és egyéb inert hulladék

Feldolgozás, hasznosítás

R12

639

r

A prognosztizált adatok százalékos intervallumban megadva

* h- a tervezési területen belül megoldható, r- régiós szinten megoldható, rk- régión kívül megoldható, o- országos szinten megoldható, os- országos szinten sem megoldható

 

7/5. táblázat: a nem veszélyes hulladékok hasznosításával, ártalmatlanításával kapcsolatos helyi szintű cselekvési programok

Cselekvési program hulladék-típusonként

Felelős

Érintettek köre

Határidő

Települési szilárd hulladék

 

 

 

Szelektív hulladék gyűjtési rendszer kialakítása, működtetése (szigetek)

Önkormányzatok

lakosság, közintézmények, kisvállalkozások

2004-2005

Helyi szintű hulladékgazdálkodási rendelet alkotás

Önkormányzatok

lakosság, közintézmények,

gazdálkodó szervezetek

2004

Komposztáló telep létesítése

Önkormányzatok

lakosság, közintézmények,

gazdálkodó szervezetek

2005-2008

A komposzt hasznosítására program kidolgozása

Önkormányzatok Közszolgáltató 

lakosság, közintézmények,

gazdálkodó szervezetek

2005

Települési folyékony hulladék

 

 

 

A meglévő csatornahálózat bővítése, fejlesztése

Önkormányzatok

lakosság, közintézmények,

gazdálkodó szervezetek

2008-ig folyamatosan

Egyedi kezelő létesítmények építése

Lakosság

Önkormányzat

Intézmények

lakosság, közintézmények,

gazdálkodó szervezetek

2008-ig folyamatosan

Szennyvíztisztítók fogadó kapacitásának bővítése, illetve minél nagyobb arányú kihasználása

Önkormányzatok

lakosság, közintézmények,

gazdálkodó szervezetek

2008-ig folyamatosan

Szennyvíztisztító építése, a meglévő szennyvíztisztítón a leürítő műtárgyak kialakítása

Önkormányzatok

lakosság, közintézmények,

gazdálkodó szervezetek

2008-ig folyamatosan

Települési szennyvíziszap

 

 

 

Komposztáló telep létesítése

Önkormányzat, Közszolgáltató 

lakosság, közintézmények,

gazdálkodó szervezetek

2005-2008

Szennyvíziszap mezőgazdasági kihelyezését elősegítő program kidolgozása

Önkormányzatok

lakosság, közintézmények,

gazdálkodó szervezetek

2005

Inert hulladékok

 

 

 

Hulladékkezelő-, feldolgozó létesítmény kialakítása

Önkormányzat,

lakosság, közintézmények,

gazdálkodó szervezetek

2008

 

 

7/6. táblázat: a kiemelten kezelendő hulladékáramok hasznosításához, ártalmatlanításához szükséges kapacitásigény

Hulladék

Hasznosítás/

Ártalmatlanítás kódja

Kapacitásigény

t/év

Hasznosítás/ ártalmatlanítás helye*

Veszélyes hulladékok

Hulladékolajok

D10

6,16

r, rk

Akkumulátorok és szárazelemek

R5

3,74

r, rk

Elektromos és elektronikai hulladékok

R5

n.a.

r, rk

Kiselejtezett gépjárművek

n.a.

n.a.

r, rk

Egészségügyi hulladékok

D10

3,87

r, rk

Állati eredetű hulladékok

R3

n.a.

r, rk

Növényvédőszerek és csomagoló eszközeik

D10

0,22

r, rk

Azbeszt

n.a.

n.a.

n.a.

Háztartási, hobbi vegyszerek

D10

4,4

r, rk

Festékek, lakkok, hígítók

D10

3,3

r, rk

Egyéb hulladék

n.a.

2,86

r, rk

Nem veszélyes hulladékok

Csomagolási hulladékok összesen

R12

3 650

rk

Gumi

n.a.

n.a.

n.a.

Egyéb hulladék

n.a.

n.a.

n.a.

* h- a tervezési területen belül megoldható, r- régiós szinten megoldható, rk- régión kívül megoldható, o- országos szinten megoldható, os- országos szinten sem megoldható

 

7/7. táblázat: a kiemelt hulladékáramok hasznosításával, ártalmatlanításával kapcsolatos cselekvési program

Hulladék típusonként

Cselekvési program

Felelős

Érintettek köre

Határidő

Hulladék olajok

Begyűjtés biztosítása gyűjtőudvaron

Önkormányzat

Üzemeltető

Lakosság

Termelők

2008-ig Folyamatosan

Akkumulátorok elemek

Begyűjtés gyűjtőudvaron

Önkormányzat

Üzemeltető

Áruházak

Lakosság

Termelők

2008-ig Folyamatosan

Kiselejtezett gépjárművek

Az előírásainak megfelelő és a régiós igényeket kielégítő autóbontó telep kialakítása

Vállalkozások

Lakosság

Önkormányzat

Termelők 

 

2008-ig Folyamatosan

Elektronikai hulladékok

Felmérés készítése

Környezetvédelmi felügyelőség

Gyártók

Forgalmazók

Lakosság

2008-ig Folyamatosan

Begyűjtés gyűjtőudvaron

Önkormányzat

Üzemeltető

Lakosság

2008-ig Folyamatosan

Egészségügyi hulladékok

Kezelésre történő átadás kikényszerítése

Környezetvédelmi felügyelőség ÁNTSZ

Egészségügyi intézmények (beleértve a magán praxist is)

2008-ig Folyamatosan

Állati eredetű hulladékok

Hűthető gyűjtőhelyek kialakítása, a begyűjtő rendszer megszervezése

Önkormányzat

Állategészségügyi állomás

Lakosság

Termelők

2005. december 31-ig

Növényvédő szerek és csomagolásuk

Gyártói és forgalmazói felelősség kikényszerítése

Környezetvédelmi felügyelőségek

Gazdálkodók

Lakosság

 

2008-ig Folyamatosan

Begyűjtés gyűjtőudvaron

Önkormányzat

Üzemeltető

Gazdálkodók

Lakosság

2008-ig Folyamatosan

Csomagolási hulladékok

Begyűjtés gyűjtőudvaron

Önkormányzat

Üzemeltető

Gazdálkodók

Lakosság

2008-ig Folyamatosan

Gyártói és forgalmazói felelősség kikényszerítése

Környezetvédelmi felügyelőségek

Gazdálkodók

Lakosság

 

2008-ig Folyamatosan

Gumiabroncs hulladék

A gumiabroncs be- és visszagyűjtési rendszerének kiépítése

Forgalmazók

Gazdálkodók

Lakosság

2008-ig Folyamatosan

 

A csomagolási hulladékok jogszabályban előírt hasznosítási arányának (50%) eléréséhez egy átfogó begyűjtési, visszagyűjtési rendszer kialakítása szükséges. Ehhez részben a lakossági szelektív gyűjtést kell teljes körűvé tenni, illetve fel kell mérni a már meglévő hasznosító, feldolgozó kapacitásokat és a további igényeket. A hulladékgyűjtő szigeteknek alkalmasnak kell lenni a csomagolóanyag hulladékok visszagyűjtésére. A 50%-os visszagyűjtési arány eléréséhez 10-13 db hulladékgyűjtő udvart és minimum 50 db gyűjtőszigetet kell létrehozni.

 

7/8. táblázat: a csomagolási hulladékok hasznosításához, ártalmatlanításához szükséges kapacitásigények bemutatása

Hulladék

Hasznosítás/

Ártalmatlanítás

Kapacitásigény

(tonna/év)

Hasznosítás, ártalmatlanítás helye*

Papír és karton csomagolási hulladék

R12

1 095

rk

Műanyag csomagolási hulladék

R12

1 186

rk

Fa csomagolási hulladék

n.a.

n.a.

n.a.

Fém csomagolási hulladék

R12

456

rk

Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék

n.a.

n.a.

n.a.

Egyéb, kevert csomagolási hulladék

n.a.

n.a.

n.a.

Üveg csomagolási hulladék

R12

456

rk

Textil csomagolási hulladék

R12

456

rk

* h- a tervezési területen belül megoldható, r- régiós szinten megoldható, rk- régión kívül megoldható, o- országos szinten megoldható, os- országos szinten sem megoldható

 

7/9. táblázat: A csomagolási hulladékok hasznosításával, ártalmatlanításával kapcsolatos cselekvési program

Hulladék típusonként

Cselekvési program

Felelős

Érintettek köre

Határidő

Csomagolási hulladékok

Lakossági szelektív gyűjtés gyűjtőudvarokon és szigeteken

Önkormányzatok

Gazdálkodók

Lakosság

Közszolgáltató

2008-ig folyamatosan

Gyártói és forgalmazói felelősség kikényszerítése

Környezetvédelmi felügyelőségek

Gazdálkodók

Lakosság

 

2008-ig folyamatosan

 

7.2 A környezetvédelmi szempontból nem megfelelő, és illegális kezelő telepek felszámolása

 

A regionális hulladéklerakóhoz történő csatlakozással egyidejűleg gondoskodni kell a műszakilag nem megfelelő hulladéklerakók rekultiválásáról. Fel kell mérni az illegális vadlerakó helyeket is, és azok rekultiválásáról, illetve tájba illesztéséről gondoskodni szükséges. Az illegális (vadlerakások) felszámolását 2005 végéig el kell végezni. Az illegális vagy műszakilag nem megfelelő szennyvíz leürítő helyek, és dögtemetők környezetvédelmi felülvizsgálatát szintén el kell végezni, a bezárásról gondoskodni szükséges. A nem megfelelően kialakított települési hulladéklerakók bezárásáról és rekultiválásáról legkésőbb 2009-ig kell gondoskodni. A tíz település közül csak Pilisszentiván az, ahol még a régi lerakót működtetik. Az illegális és környezetvédelmi szempontból nem megfelelő tároló, kezelő és lerakó telepek rekultiválási, felszámolási feladatait az alábbi táblázat foglalja össze.

 

7/10. táblázat: az illegális és környezetvédelmi szempontból nem megfelelő tároló, kezelő és lerakó telepek rekultiválási, felszámolási feladatai

A telepre vonatkozó intézkedés megnevezése

Intézkedés határideje

Intézkedés felelőse

Környezetvédelmi állapotfelmérés

2006

Önkormányzatok

Rekultivációs tervezés

2005-2006

Önkormányzatok

Rekultiváció, tájba illesztés megvalósítása

2008-ig folyamatosan

Önkormányzatok

Monitoring hálózati kiépítése

2008-ig folyamatosan

Önkormányzatok

Illegális vadlerakás felszámolása

2005 december 31.

Önkormányzatok

Dögtemető felszámolása

2005 december 31

Önkormányzatok

 

 

8 A hulladékgazdálkodási tervben foglaltak megvalósításához szükséges becsült költségek

 

A 9. melléklet tartalmazza a fajlagos és becsült költségek tájékoztatóját.

 

Hulladékgyűjtő udvarok

 

Az alábbi táblázat a javasolt hulladékgyűjtő udvarok számát, és beruházási költségüket tartalmazza. Az 50%-os különgyűjtési arányt a csomagolási hulladékoknál, a hulladékgyűjtő udvarok kialakításával lehetne elérni. Az előírások teljesítés csak jelentős nagyságú központi támogatással lehet megoldani.

 

8/1. táblázat: a tervezett hulladékgyűjtő udvarok száma, beruházási költsége (nettó)

Település neve

Hulladékgyűjtő udvarok száma db

Beruházási költség

Ft

Nagykovácsi

1

19 763 800

Piliscsaba

1

24 757 000

Pilisvörösvár

1

48 564 000

Solymár

1

34 648 400

Összesen:

4

127 733 200

 

Hulladékgyűjtő szigetek kialakítása

 

8/2. táblázat: tervezett hulladékgyűjtő szigetek száma, beruházási költsége (nettó)

Település neve

Szigetek száma db

Költség (Ft)

Nagykovácsi

5

2 580 000

Pilisborosjenő

4

1 720 000

Piliscsaba

11

3 010 000

Pilisjászfalu

1

430 000

Pilisszántó

3

860 000

Pilisszentiván

5

2 150 000

Pilisvörösvár

15

5 590 000

Remeteszőlős

1

430 000

Solymár

9

3 870 000

Tinnye

2

860 000

Összesen:

56

21 500 000

 

A kommunális szennyvíz és szennyvíziszap kezelése

 

A szennyvíziszap elhelyezési/ártalmatlanítási költségek összehasonlítását a Magyarországi tapasztalatok alapján az alábbi táblázat tartalmazza. (Forrás: Pest megye szennyvíziszap helyzetének feltárása és elemzése - INJEKTOR Környezetvédelmi Tervező és Szolgáltató Kft.)

 

 

 

8/3. táblázat: az iszap hasznosítási, ártalmatlanítási költségei költsége

Technológia, eljárás

Kezelt mennyiség (t)

Fajlagos költség (Ft/t)

Összes kezelési költség (Ft)

Injektálás

402

13-18 000

6 231 000

Szalmás iszaptrágya készítése

402

40-60 000

20 100 000

Komposztálás

402

65-80 000

29 145 000

Égetés

402

240-280 000

104 520 000

 

Komposztáló telep létesítése, üzemeltetése

 

A költségek meghatározása nehéz feladat, mert a beruházás nagyságát több tényező befolyásolja. A telepet a meglévő átrakóállomások területére javasoljuk megépíteni, így a már meglévő terület, közművek, épületek (iroda, szociális blokkok, utak, stb.) kialakítása nem jelentenek plusz beruházási költséget. A támogatás alapjául 70 kg/fő/év fajlagos biohulladék mennyiség szolgál., ez a számított mennyiség 3157 tonna. A fajlagos beruházási költség - abban az esetben, ha új beruházásról van szó- 3-4 000 t/év kapacitású komposztáló telepnek 16 500 Ft/tonna/év, mely éves szintre kiszámolva 52 millió forintnak felel meg. A tervezési időszakra vonatkoztatva a beruházási érték 300 millió forint.

 

Működő lerakó rekultivációja, tájba illesztése

 

A Pilisszentiváni lerakóra a rekultivációs tervet el kell készíteni. A tanulmány terv alapján lehet majd pontosan meghatározni a rekultiváció módját, és a várható költségeket. Műszaki becslések alapján a lerakó területének rekultivációja kb. 30-40 millió forintba fog kerülni. A további négy, - rekultiválást igénylő, felhagyott lerakó - (Nagykovácsi, Piliscsaba, Solymár, Pilisvörösvár) rekultivációs költségeinek a meghatározásához, nem állt rendelkezésre megfelelő mennyiségű információ a tervkészítés időpontjában. A tervidőszak alatt a költségeket – az elkészített rekultivációs tervek alapján- pontosítani, a felülvizsgálat alkalmával a hulladékgazdálkodási tervbe beépíteni szükséges.

 

Illegális hulladék lerakások felszámolása

 

A térségben a felmérések alapján több száz köbméter elhagyott hulladék felszámolását kell megoldani. Pontos adatokat a mennyiségekről azért nem lehet megadni, mert a lerakásokat több helyen a növényzet benőtte, illetve folyamatosan újratermelődnek. A teljes felszámoláshoz az önkormányzatoknak fejenként évi kb. 1-1,5 millió Ft-ot kellene költeni.

 

8/4. táblázat: a hulladék keletkezését csökkentő, és a hasznosítást szolgáló intézkedések tervezhető költségei

Intézkedés, program

Becsült költség (e. Ft)

Hulladékgyűjtő szigetek kialakítása

21 500

A tervezett hulladékgyűjtő udvarok kialakítása

127 733

Szennyvíziszap hasznosítása

6 231

Komposztáló telep létesítése, üzemeltetése 6 évre

300 000

A régi lerakók rekultivációjára tervek kidolgozása

15 000

Illegális hulladéklerakások felszámolása

60 000

Oktatás, nevelés, képzés, ismeretterjesztés

10 000

Összesen:

540 464

 

A tervezés során figyelembe vett jogszabályok jegyzékét a 10. melléklet tartalmazza.