Pilisvörösvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének

8/2003. (IV. 1.) önkormányzati[1] rendelete

a közterület- és városrésznevek, valamint a házszámozás megállapításáról,

illetve azok jelöléséről

 

Egységes szerkezetben a 13/2007. (V. 03.), a 18/2008. (IX. 30.) és a 19/2012. (V. 03.) önkormányzati rendeletekkel.

 

Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköréről szóló 1991. évi XX. törvény szerint, a magyarországi földrajzi nevekről szóló 71/1989. (VII.4.) MT rendelet és az ezt módosító 19/1992. (I.28.) Korm. rendeletben foglaltak helyi szintű szabályozására az alábbiakat rendeli el:

 

A rendelet célja és hatálya

1. §[2]

 

(1) A rendelet célja a városrész-nevek, a közterület-nevek, és a helyi jelentőségű közlekedési nevek, valamint a házszámok megállapításának, illetve azok jelölésének szabályozása, a város működéséhez szükséges helyszíni tájékozódási feltételek jobbítása érdekében.

 

(2) Jelen rendelet hatálya kiterjed Pilisvörösvár Város közigazgatási területének teljes beépítésre szánt területén fekvő valamennyi építési telekre, illetve az ingatlanok tulajdonosaira, kezelőire, használóira.

A közterület és a városrésznév[3]

2. §

(1) Közterületnév: a bel- és külterületi közutak és terek, rendszerint út, utca, tér, park, köz, sétány stb. utótagot tartalmazó neve (a továbbiakban: utcanév), mely előtagból (személynév, fogalom, tárgy) és utótagból áll.[4]

(3) Utcanévi utótagok: árok, dűlő, fasor, híd, játszótér, kert, köz, lejtő, lépcső, park, sétány, sor, tér, út, utca, stb.

(4) Városrésznév: földrajzi név, a városon belüli vagy új beépítéssel (pl. lakótelepek) kialakult területek, illetve a külterületeken kialakult településrészek neve.

 

Az utcaelnevezés általános szabályai

3. §

(1) Minden utcát el kell nevezni.

(2) A lakótelepek épületei közötti szervízutakat, továbbá a mezőgazdasági célú és lakónépességet nem érintő dűlőutakat nem szükséges elnevezni.

(3) Új utca nevét közterületként való bejegyzését követően azonnal meg kell állapítani.

(4) Ha egy utca a városrendezés, beépítés következtében két vagy több részre tagozódik, egységes utcaként megszűnik, az elkülönült utcarész(ek)nek – az elkülönüléstől számított egy éven belül – más nevet kell adni.

(5) Az elnevezett utca természetes folytatásaként nyíló új útszakasz külön elnevezési eljárás nélkül a már elnevezett utca nevét veszi fel (meghosszabbítás).[5]

4. §

(1) Az új elnevezéseknél betűk vagy számjegyek nem helyettesíthetik az utcanevek előtagját.

(2) Nem lehet dátumot tartalmazó elnevezést utcanévnek felhasználni.

(3) Meglévő utca nevét az új elnevezéseknél nem szabad felhasználni.

5. §

(1) Az utcanév megállapításakor figyelemmel kell lenni a történelmi hagyományokra, a földrajzi környezetre és a nyelvhelyességi követelményekre.

(2) [6]

6. §

Utca elnevezését bárki kezdeményezheti a polgármesternél.

Személyről való utcaelnevezés

7. §

(1) Élő személyről utcát elnevezni nem lehet.[7]

(2) Az utcanév előtagjának meg kell egyeznie a személy által használt családi- és utónévvel.

(3) Kizárólag a családi nevet alkalmazni csak akkor szabad, ha a névadó személyiség így is, vagy így ismert, illetőleg ha az elnevezés egy családról történik.

(4) A (2) és (3) bekezdésben foglaltaktól eltérni akkor lehet, ha a személy nem eredeti nevén vált ismertté.

(5) Ha a névadó személy foglalkozása, hivatása vagy egyéb ismertető jegye szorosan kapcsolódik a személynévhez, akkor az utcanévben is feltüntethető.

8. §

(1) Utcaelnevezéssel emléket állítani olyan magyar személynek lehet,

a)      akinek közismert tevékenysége a nemzet, a város vagy a környék történelmében kiemelkedő jelentőségű volt és személye közmegbecsülésnek örvend;[8]

b)      aki a tudomány, művelődés, sport vagy a társadalmi élet egyéb területén kimagaslóan jelentőset tett vagy alkotott, és ezáltal személyének emléke megőrzésre méltó;

c)      akinek a város életében, történetében kiemelkedő szerepe volt, tevékenységével hozzájárul Pilisvörösvár egészének vagy egy részének fejlődéséhez.

(2) Utcát elnevezni olyan nem magyar személyről is lehet, akinek élete, munkássága az emberiség egyetemes történelmében, a város vagy a környék helyi történelmében kiemelkedő jelentőségű volt.[9]

Utcanevek megváltoztatása

9. §[10]

 

(1) Utcanév megváltoztatására csak törvényben, vagy kormányrendeletben foglaltak alapján kerülhet sor.

 

(2) A történelmi hagyományokat őrző nevek nem változtathatók meg.

 

10. §

(1) Utcanév- vagy házszámváltozás esetén az állampolgárokat lakcím-bejelentési kötelezettség nem terheli.

(2) Utcanév- vagy házszámváltozás esetén az állampolgároknak a változás személyi igazolványban, illetve lakcímigazolványban, valamint egyéb okmányokban történő átvezetésében közre kell működni.

(3) Utcanév- vagy házszámváltozás esetén a változást követően hivatalos ügyekben csak az új elnevezést, számozást lehet használni.

Utcanévjegyzék

11. §

(1) A város közterületi neveiről utcanévjegyzéket kell vezetni.

(2) Az utcanévjegyzék közhitelű nyilvántartás, amely tartalmazza:[11]

a)      az utcanév elő- és utótagját,

b)      az elnevezés, névváltoztatás időpontját, a képviselő-testületi határozat megjelölését,

c)      esetleges nemzetiségi elnevezést,

d)      utalást arra, hogy az utca bel- vagy külterületen található,

e)      a megszűnt utcanév elő- és utótagját, a megszűnés okát, a megszüntetés idejét,

f)        az utca helyrajzi számát.

(3) Az utcanévjegyzék vezetéséről a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.

(4) Az utcanévjegyzékbe bárki betekinthet.

(5) Az utcanévjegyzéket jelen rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.

Utcanevek megszüntetése

12. §[12]

Az utca városrendezés, beépítés vagy más módon történő megszűnésével – külön hatósági döntés nélkül – az utca neve is megszűnik.

Városrésznév

13. §

(1) A városrészek elnevezésére az utca-elnevezési szabályokat kell a jogszabályban meghatározott eltéréssel értelemszerűen alkalmazni.

(2) [13]

Hatásköri és eljárási szabályok

14. §

(1) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozik:

a)             a városrésznév megállapítása,

b)             utcák elnevezése, nevük megváltoztatása, megszüntetése.

c)             helyi jelentőségű közlekedési nevek megállapítása.[14]

(2) Az utcaelnevezésekhez – ha a kisebbséget e minőségében érinti – a Képviselő-testület köteles a kisebbségi önkormányzat javaslatát kikérni.

15. §

(1) A Képviselő-testület Városfejlesztési Bizottsága ellátja az utca-elnevezéssel kapcsolatos előkészítő feladatokat. Ennek keretében minden utca-elnevezési és névváltoztatási javaslatot köteles a Képviselő-testület elé terjeszteni akkor is, ha a javaslatot nem támogatja.

(2) A Képviselő-testület döntéséről értesíteni kell:

a)        a közszolgálati szerveket,

b)        a személyi adat-és lakcím, valamint ingatlan-nyilvántartó szerveket,[15]

c)        a közüzemek központjait,

d)        az utcaelnevezés vagy névváltoztatás kezdeményezőjét,

valamint gondoskodni kell a lakosság tájékoztatásáról és a Képviselő-testület határozatának közzétételéről.

16. §[16]

Utca-névtáblák

17. §

(1) Az utca nevét a tájékozódást jól segítő utca-névtáblákon kell feltüntetni. Az elhelyezés határidejéről az elnevező szerv határozatban rendelkezik.

(2) Az utca-névtábla kihelyezése, karbantartása és pótlása az önkormányzat feladata. A 19. § (4) bekezdésében meghatározott esetben az utca-névtábla tisztántartása az ingatlan tulajdonosának feladata.

18. §

(1) Az utca-névtáblán fel kell tüntetni:

a)             az utcanév elő- és utótagját rövidítés nélkül, a magyar helyesírás szabályai szerint,

b)             igény esetén a nemzetiségi elnevezést,

c)             más településsel kapcsolódó utca esetében a város nevét is.

 

(2) Az utca-névtáblán feltüntethető a táblával jelzett tömb első és utolsó házszáma és a házszámnövekedés iránya.

(3) Az utca-névtáblán feltüntetett neveknek pontosan meg kell egyezniük az utcanévjegyzékben szereplő írásmóddal.

19. §

(1) Utca-névtáblát az utca kezdetén, végén, valamint minden betorkolló utcánál, mindkét oldalon, továbbá az egy oldalról betorkolló utca tengelyében az átellenes oldalon is fel kell szerelni.

(2) Az utca-névtáblát épületen, kerítésen vagy ezek hiányában külön tartószerkezeten – jól látható módon – kell elhelyezni.

(3) Az ingatlan tulajdonosa, kezelője vagy használója az utca-névtábla elhelyezését és az ezzel kapcsolatos munkálatokat tűrni köteles. Amennyiben az utca-névtábla elhelyezésével az ingatlanon kár keletkezik, azt a kihelyezésért felelős szerv köteles megtéríteni.

(4) Amennyiben az utca-névtábla telken (kerítésen) belül, a ház falán kerül kihelyezésre, úgy annak tisztántartásáért és láthatóságáért az ingatlan tulajdonosa, használója vagy kezelője a felelős.

(5) Az utca-névtáblán, illetve annak szélétől számított 100 cm-en belül reklám célját szolgáló feliratot, táblát elhelyezni nem szabad.

(6) Az utca-névtábla kihelyezéséről a kihelyezésével érintett ingatlan tulajdonosát, kezelőjét vagy használóját a kihelyezésért felelős szerv köteles értesíteni.

(7) Az utcában a beépítetlen telkeket jól látható táblán feltüntetett helyrajzi számmal, míg az épületeket házszámmal kell ellátni.[17]

20. §

Megváltozott utcanevek tábláit a tájékozódás zavartalansága érdekében az elnevezéstől számított két évig eredeti helyükön kell hagyni és piros színű, átlós áthúzással kell ellátni. Az új utca-névtáblát az áthúzott régi tábla mellé kell felszerelni. A régi utca-névtáblát két év múltán az elhelyező szervnek el kell távolítani.

21. §

Tilos utca-névtáblát

a)        megrongálni, beszennyezni,

b)        eltakarni, vagy bármely más módon tájékoztató jellegét megszüntetni, olvashatatlanná tenni,

c)        jogtalanul kihelyezni, eltávolítani.

Házszámozás

22. §

(1) A házszám az építési telken lévő épületnek az adott utcán (közterületen) belül megállapított sorszáma. Ha egy ingatlan több közterülettel (utcával) is érintkezik (pl. saroktelek, két vagy három utcára nyíló telek stb.), csak egy utcára kell megállapítani a házszámot.[18]

(2) A közterületen (utcában) az épületeket az utcáról jól látható táblán feltüntetett számmal kell ellátni. Egy utcában több épület azonos számmal nem jelölhető.[19]

(3) A sorszámokat, azok változásait a jegyző[20] hivatalból vagy kérelemre állapítja meg.

(4) A házszámok megállapításakor és megváltoztatásakor a 15. (2) bekezdésben meghatározottak szerint kell eljárni.

(5) Házszámtáblát – hacsak fizikai akadálya nincs – a kaputól jobbra, a házfalra (kerítésre) kell elhelyezni.

(6) [21]

(7) A házszámtábla az ingatlan sorszámán kívül tartalmazhatja a közterület rövidítés nélküli elnevezését is a szám előtt vagy fölött kiírva.

(8) A megváltozott házszámokra a 16. §-ban foglaltak az irányadók.

Házszámozás szabályai

23. §

(1) A házszámokat az alábbiak szerint kell megállapítani:

a)        az utcák házszámai mindig a 10-es számú főúttól, illetve főútvonaltól kezdődnek és attól távolodó irányban növekednek, zsákutcát a bejáratától kezdve kell házszámokkal ellátni,

b)        a számozás arab számmal, 1-gyel kezdődik és a számok kihagyás nélkül emelkednek a közterülethez tartozó utolsó belterületi földrészig, ha az utca külterületen folytatódik, a sorszámozás tovább folytatható,

c)        utcánál a számozás növekedésének irányába nézve jobb oldalon a páratlan, bal oldalon a páros számokat kell alkalmazni. Egy oldalon beépített utcánál a számozás folyamatosan emelkedik (1, 2, 3, stb.) az ott kialakult állapot figyelembevételével,[22]

d)        a terek épületeinek, telkeinek számozása folyamatosan emelkedő sorrendben, az óramutató járásával ellentétes irányban történik. A számsor a keresztező főútvonal legkisebb sorszámának irányából kezdődik,

e)        a kialakult számozás után megosztott ingatlanok eredeti (alátörés nélküli) sorszáma megszűnik, s az újonnan kialakított telkek számának megfelelően a számsor növekedésének irányába az abc ékezet nélküli nagybetűiből A, B, C, D, stb. alátörést kap (pl. 9/A, 9/B, 9/C, stb.), Ez a rendelkezés a 22. § (2) bekezdésben foglalt esetben nem irányadó, ekkor az újonnan keletkezett ingatlan csak az érintkező közterület sorszámát tartja meg.

f)         a kialakult számozás után egyesített vagy összeépült ingatlanok az eredeti sorszámukat megtartják, összevonásra kerülnek, az összevont házszámokat kötőjellel kell egységessé tenni (pl. 14-16.),

g)        a lakótelepi épületek házszámozását a használatbavételi eljárás során kell megállapítani, melynek során az a)-f) pontoktól szükségszerűen el lehet térni,

h)        a házszámokat a helyrajzi számok és azok megosztásának figyelembevételével kell megállapítani épületenként.[23]

i)          A meglévő házszámokat lehetőség szerint meg kell tartani, azokhoz igazodva (alátöréssel) kapnak a saroktelkeken illetve a foghíjtelkeken az új épületek házszámot.[24]

(2) Telekalakításnál az újonnan kialakuló állapothoz igazodva kell a házszámozásról rendelkezni.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérni csak a helyi hagyományok figyelembevételével lehet.

24. §

Az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) köteles az épületet a 22-23. §-ban meghatározott módon házszámtáblával ellátni és annak folyamatos karbantartásáról gondoskodni.[25]

25. §

(1) A korábban megállapított házszám csak indokolt esetben változtatható meg. Ekkor törekedni kell arra, hogy ez minél kevesebb érintett lakcímének megváltoztatásával járjon.

(2) Házszámváltozás esetén a 20. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.

 

Egyéb rendelkezések

   26. § [26]

27. §

(1) E rendelet kihirdetésekor lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépését követően keletkezett és a folyamatban lévő ügyekben is kell alkalmazni.

 

(2) [27]A jegyző köteles a jelenleg használt házszámozást felülvizsgálni és az ezzel kapcsolatos intézkedéseket megtenni úgy, hogy a Város összes belterületi ingatlanára vonatkozó házszám jogerősen megállapításra kerüljön és azok mind az ingatlan-nyilvántartásban, mind a népesség-nyilvántartás rendszerében átvezetésre kerüljenek.[28]

 (3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

 

Pilisvörösvár, 2003. március 27.

 

                          Heider László                                         Grószné Krupp Erzsébet

                                 jegyző                                                         polgármester

 

Az egységes szerkezetbe foglalt rendelet hiteléül:

Pilisvörösvár, 2012. május 03.

 

                                                                                                 dr. Krupp Zsuzsanna

                                                                                                            jegyző



[1] Módosította a 19/2012. (V. 03.) önkormányzati rendelet 8. § (1) bekezdése. Hatályos: 2012. május 15-től.

[2] Az 1. § (1) és (2) bekezdését módosította a 18/2008. (IX. 30.) rendelet 1. §-a. Hatályos 2008. november 1. napjától.

[3] A 2. § címét módosította a 18/2008. (IX. 30.) rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2008. november 1. napjától.

[4] A 2. § (1) bekezdését módosította a 18/2008. (IX. 30.) rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2008. november 1. napjától.

 

[5] A 3. § (5) bekezdésének utolsó mondatát törölte a 18/2008. (IX. 30.) rendelet 3. §-a. Hatályos 2008. november 1. napjától.

[6] Az 5. § (2) bekezdését törölte a 18/2008. (IX. 30.) rendelet 4. §-a. Hatályos 2008. november 1. napjától.

[7] A 7. § (1) bekezdését módosította a 18/2008. (IX. 30.) rendelet 5. §-a. Hatályos 2008. november 1. napjától.

 

[8] A 8. § (1) a pontját módosította a 18/2008. (IX. 30.) rendelet 6. § (1) bekezdése. Hatályos 2008. november 1. napjától.

[9] A 8. § (2) bekezdését módosította a 18/2008. (IX. 30.) rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatályos 2008. november 1. napjától.

[10] A 9. §-t módosította a 18/2008. (IX. 30.) rendelet 7. §-a. Hatályos 2008. november 1. napjától.

[11] A 11. § (2) bekezdését módosította a 18/2008. (IX. 30.) rendelet 8. §-a. Hatályos 2008. november 1. napjától.

[12] A 12. §-t módosította a 18/2008. (IX. 30.) rendelet 9. §-a. Hatályos 2008. november 1. napjától.

[13] A 13. § (2) bekezdését törölte a 18/2008. (IX. 30.) rendelet 10. §-a. Hatályos 2008. november 1. napjától.

[14] A 14. § (1) bekezdésének c) pontját beillesztette a 18/2008. (IX. 30.) rendelet 11. §-a. Hatályos 2008. november 1. napjától.

[15] A 15. § (2) bekezdésének b) pontját módosította a 18/2008. (IX. 30.) rendelet 12. §-a. Hatályos 2008. november 1. napjától.

[16] A 16. §-t törölte a 18/2008. (IX. 30.) rendelet 13. §-a. Hatályos 2008. november 1. napjától.

[17] A (7) bekezdés módosította a 18/2008. (IX. 30.) rendelet 14. §-a. Hatályos 2008. november 1. napjától.

[18] A 22. § (1) bekezdését módosította a 18/2008. (IX. 30.) rendelet 15. § (1) bekezdése. Hatályos 2008. november 1. napjától.

[19] A 22. § (2) bekezdését módosította a 18/2008. (IX. 30.) rendelet 15. § (1) bekezdése. Hatályos 2008. november 1. napjától.

[20] Módosította a 13/2007. (V. 03.) rendelet 1. §-a. Hatályos 2007. május 3. napjától.

[21] A (6) bekezdést törölte a 18/2008. (IX. 30.) rendelet 15. § (2) bekezdése. Hatályos 2008. november 1. napjától.

[22] A 23. § (1) bekezdés c) pontját módosította a 18/2008. (IX. 30.) rendelet 16. § (1) bekezdése. Hatályos 2008. november 1. napjától.

[23] A 23. § (1) bekezdés h) pontját módosította a 18/2008. (IX. 30.) rendelet 16. § (2) bekezdése. Hatályos 2008. november 1. napjától.

[24] A 23. § (1) bekezdés i) pontját beillesztette a 18/2008. (IX. 30.) rendelet 16. § (3) bekezdése. Hatályos 2008. november 1. napjától.

[25] A 24. §-t módosította a 18/2008. (IX. 30.) rendelet 17. §-a. Hatályos 2008. november 1. napjától.

[26] A 26.§-t törölte  a 19/2012. (V. 03.) önkormányzati rendelet 8. § (2) bekezdése. Hatályos: 2012. május 15-től.

[27] Módosította a 18/2008. (IX. 30.) rendelet 18. §-a. Hatályos 2008. november 1. napjától.

[28] Módosította a 13/2007. (V. 03.) rendelet 2. §-a. Hatályos 2007. május 3. napjától.