Pilisvörösvár Város Önkormányzatának
8/1997. (VI. 30.) rendelete
az önkormányzati lakások és helyiségek bérletére
és elidegenítésére vonatkozó szabályokról[1]
Egységes szerkezetben a 11/1997 (IX. 15.), 13/1997. (XI. 24.), 3/1998. (IV. 20.), 10/1998. (IX. 28.), 6/2000. (IV. 17.), 3/2004. (II. 4.), 3/2001. (III. 12.), 4/2001. (III. 12.), 12/2001. (VII. 09.), 29/2002. (XII. 11.), 23/2003. (XI. 18.), 3/2004. (II. 4.), 7/2006. (III. 31.), 33/2007. (XI. 13.), a 7/2008. (IV. 25.) a 9/2008. (IV. 25.), 22/2008. (XI. 04.), a 3/2009. (III. 10.) a 13/2010 (VI. 21.), a 19/2011. (VII. 04.), a 27/2011. (IX. 30.) és a 6/2012. (II. 10.) önkormányzati rendeletekkel.
Pilisvörösvár Város Képviselőtestülete a lakások és helyiségek bérletéről, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló l993. évi LXXVIII. törvény, valamint az 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében[2] foglalt felhatalmazás alapján az önkormányzati lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozóan az alábbi rendeletet alkotja.
1. §
A rendelet hatálya kiterjed Pilisvörösvár Város[3] területén lévő a rendelet hatályba lépésekor önkormányzati tulajdonban lévő lakásra és egyéb helyiségre, továbbá a rendelet hatályba lépését követően bármely címen az önkormányzat tulajdonába került lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre.
A lakásbérlet létrejötte
2. §
A lakások bérbeadásának jogcímei:
a) szociális rászorultság,
b) bérlőkijelölési és bérlő kiválasztási jog érvényesítése,
c) szakember ellátás biztosítása,
d) törvényben előirt elhelyezési ill. bérbeadási kötelezettség,
e) lakásbérleti jogviszony folytatásának elismerése,
f) az e rendeletben előirt - másik lakás biztosítására vállalt – kötelezettség,
g) a lakástörvényben meghatározott kényszerbérletek felszámolása keretében,
h) lakáscserék lebonyolítása,
i) pályáztatás.
3. §
(1) Önkormányzati bérlakás juttatásban szociális címen az a nagykorú személy részesülhet, aki
a) saját ill. házastársa, jogcímén önálló bérlakása vagy lakástulajdona nincs
b) családjában az egy főre eső összes jövedelem tartósan nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %-át.
(2) Nem adható szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakás annak:
a) aki vagy a vele közös háztartásban élő családtagja 1.000.000,- Ft-nál értékesebb forgalomképes ingó vagy ingatlan vagyonnal rendelkezik, [4]
b) aki a lakásigénylést megelőző 5 éven belül pénzbeli térítés ellenében mondott le a bérlakásról,
c) aki szociális jövedelmi és vagyoni viszonyaira vonatkozóan olyan valótlan adatokat közöl, melyek számára jogtalan előnyt jelentenek.
4. §
(1) Szociális bérlet esetén a lakásigény mértékét meg nem haladó szobaszámú lakás adható bérbe.
(2) A lakásigény mértékének számításánál a szociális bérletre jogosultat és a vele állandó jelleggel együtt lakó azon személyeket kell figyelembe venni, akik a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhatók be a lakásba.
Önkormányzati intézmények dolgozói részére lakásjuttatás
5. §
(1) A Lakástv. 80. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat feladatai ellátásához biztosított helyiség, valamint - a törvény hatályba lépésekor - szolgálati lakás bérbeadásának feltételeit a Polgármesteri Hivatal belső szabályzatban határozza meg. /3 sz. melléklet/
(2) A szabályzatban a lakásbérleti jog folytatására vonatkozó jogosultság kizárt.
A bérleti jogviszony tartalma, a felek jogai és
kötelezettségei, bérlőtársi
jogviszony, a lakásba való befogadás, a lakás leadása
6. §
(1) Az önkormányzati lakások bérlőjét a Polgármester jelöli ki, és a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben, az aktuális éves költségvetési rendeletek keretein belül gyakorolja a lakásbérleti szerződésekkel kapcsolatos valamennyi egyéb intézkedést (felmondás, részletfizetés engedélyezése, peres eljárás megindítása, fizetési meghagyásos eljárás megindítása stb.).[5]
(2) A kijelölt bérlő a kijelölést követő 8 napon belül köteles az Önkormányzattal a lakásbérleti szerződést megkötni.
7. §
(1) Az önkormányzati lakás szociális alapon történő bérbeadása esetén a bérleti jogviszony határozott időre vagy meghatározott feltétel bekövetkezéséig hozható létre. A szociális feltételek meglétének felülvizsgálata során, amennyiben azok hiánya állapítható meg, úgy a bérleti jogviszony azonnali hatállyal megszűnik, és a bérlő köteles a lakásból kiköltözni és azt jelen rendelet szerint leadni.[6]
(2) Határozott időre, vagy feltétel bekövetkezéséig kell a lakást bérbe adni, ha
– a lakást az önkormányzat és intézményei részére szakember ellátása érdekében adja bérbe
– ha a bérlő saját tulajdonú lakása természeti csapás vagy más káresemény miatt lakhatatlanná válik.
(3) A bérbeadó a lakást a bérlő részére leltár szerint tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át.
(4) A lakás átadásakor leltárt kell felvenni, abban fel kell tüntetni a lakás, illetőleg a lakásberendezések tényleges állapotát /pl. lakásberendezések hiánya, a burkolatok, festés, mázolás állapota/ valamint a bérlő esetleges észrevételeit. A bérlő az átvételt a leltár aláírásával köteles elismerni.
(5) Valamennyi önkormányzati lakásbérleti szerződés fennállása esetén a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni, amely feltételt a lakásbérleti szerződésben is rögzíteni kell. Amennyiben a lakásbérlő a lakásból két hónapot meghaladóan távol tartózkodik, köteles előre írásban távollétének okát és idejét a bérbeadónak bejelenteni. [7]
(6) A két hónapot meghaladó indokolt távollét esetei:
a) Egészségügyi ok,
b) munkahely megváltozása,
c) tanulmányok folytatása.[8]
8. §
A bérbeadó a rendeltetésszerű és gondos használatot, továbbá a bérlői kötelezettségek teljesítését, a bérlő nyugalmának és foglalkozásának zavarása nélkül évente 4 alkalommal a lakásban ellenőrizheti. A bérlő az ellenőrzést tűrni köteles.[9]
9. §
(1) [10]A bérbeadó és a bérlő – bérlő általi kezdeményezés mellett - írásbeli megállapodása (szerződés) az irányadó arra az esetre, ha a bérlő saját költségére a lakást átalakítani, korszerűsíteni szándékozik. A felek által írásban megkötött ilyen tartalmú szerződés kötelező tartalmi eleme a bérlő által elvégezni kívánt munkák költségei és annak megosztására vonatkozó rendelkezés. Felek a szerződésben további kérdéseket is szabadon rendezhetnek.
(2) A bérbeadó és a bérlő által megkötendő szerződés esetén a szerződéskötést megelőzően köteles bekérni a bérlő által elvégezni kívánt munka várható költségét, a munka jellegétől függően a műszaki leírást és tervet.
(3) Ha a bérlő az (1) bekezdésben foglalt munkát írásbeli megállapodás (szerződés) és hatósági engedély nélkül végzi el, úgy bérlő költségtérítésre – beleértve a lakbérbe való beszámítás esetét is - nem tarthat igényt, valamint a bérbeadó kötelezheti az eredeti állapot helyreállítására.
(4) A bérbeadó a hozzá benyújtott iratok és kérelem alapján 15 napon belül köteles nyilatkozni a munka elvégzésére vonatkozó írásbeli megállapodás megkötésére vonatkozó szándékáról. Amennyiben a munka elvégzéséhez hozzájárul, a szerződés megkötésére irányuló szándékát bejelenti, úgy további 30 napon belül köteles a szerződést megkötni.
(5) A költségek elszámolására a bérlő és a bérbeadó közötti megállapodás az irányadó.
10. §
Önkormányzati lakást elsődlegesen lakás céljára kell bérbe adni Ez alól kivétel az a lakás, amely az alábbi feltételeknek megfelel:
a) a lakásnak bérlője nincs,
b) a lakás frekventált, központi helyen van,
c) amennyiben a lakás fekvése olyan, hogy a környezetében már működő üzleti célú bérlemények vannak, és ezek a lakás bérlőjének zavaró körülményt jelentenek, vagy gazdaságosan a lakás már nem újítható fel.
11. §
(1) Önkormányzati lakásra a tv-ben meghatározottakon túl bérlőtársi szerződést kell kötni az egyenes ági hozzátartozóval, ha
– önálló lakástulajdonnal, vagy bérleménnyel nem rendelkezik,
– a bérlő kora, egészségi állapota az együttlakást szükségessé teszi,
– a bérlő (bérlőtársak) előzetesen írásban hozzájárult a bérlőtársi jogviszony létesítéséhez.
12. §
(1) Bérlő a lakást leadáskor tisztán, rendeltetésszerű állapotban, működőképes berendezési tárgyakkal együtt, kimeszelve, kitakarítva köteles a bérbeadónak visszaadni.
(2) A lakásbérleti jogviszony megszűnésekor a lakás visszaadásakor meg kell állapítani a lakás és a lakásberendezések tényleges állapotát, illetőleg az esetleges hibák, hiányosságok megszüntetésének, illetőleg az ellenérték megtérítésének módját és határidejét.[11]
(3) Nyilatkoztatnia kell a bérlőt az őt terhelő hibák és hiányosságok megszüntetésének, illetőleg az ellenérték megtérítésének módjáról és határidejéről.
(4) Ha a bérlő a hibák és hiányosságok megszüntetésére, vagy az ellenérték megtérítésére nem nyilatkozik, illetőleg a bérbeadó a bérlő nyilatkozatát nem fogadja el, a bérbeadó a lakás visszaadásától számított 30 napon belül a bíróságtól kérheti a bérlő felelősségének megállapítását.
(5) A bérlő köteles az általa bérelt lakás lakbérét és annak fenntartási költségeit mindaddig megfizetni, amíg azt tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a lakás kulcsainak átadásával a bérbeadónak jegyzőkönyvben rögzítve át nem adja.[12]
Befogadás az önkormányzati lakásba
13. §
(2) A hozzájárulás akkor adható meg, ha
– a befogadott előzetesen nyilatkozik arról, hogy a bérlő bérleti jogviszonyának a megszűnésekor elhelyezésre nem tart igényt,
– a bérlő használatában legalább egy lakószoba marad.
(3) A bérlő halála esetén külön jogszabály alapján a jogviszony folytatására jogosult személy a halálesettől számított 60 napon belül írásban köteles bejelenteni a jogviszony folytatására irányuló szándékát, mely esetén bérbeadó vele írásban szerződést köt. Amennyiben a jogviszony folytatását az arra jogosult személy nem kívánja, úgy a bérbeadó felszólításában megjelölt, de legkésőbb a fenti határidőn belül írásban köteles erről nyilatkozni. A nyilatkozat elmaradása esetén bérbeadó úgy tekinti, hogy a bérleti jogviszony a bérlő halálával megszűnt.[14]
14.§
(1) Az önkormányzati bérlakás bérbeadója hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő határozatlan időre szóló bérleti jogviszony folytatása ellenében tartási szerződést kössön, ha nem állnak fenn a törvényben meghatározott kizáró feltételek. Ez esetben a bérlő az eltartót a bérbeadó hozzájárulásával a lakásba fogadhatja.
(2) Ha a tartási szerződést nem a bérleti jogviszony folytatása ellenében kötik, az eltartó lakásba való befogadásához akkor kell hozzájárulni, ha az eltartó kötelezettséget vállal arra, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnése esetén a lakásból másik lakás biztosítása és pénzbeni térítés nélkül kiköltözik. A hozzájárulásnak feltétele a befogadó nyilatkozat bérbeadóhoz való benyújtása is.[15]
A lakásbérlet megszűnése, illetve megszüntetése
15. §
(1) [16]Ha a bérleti jogviszony a bérlő felmondása folytán szűnik meg, úgy részére bérbeadó sem cserelakást, sem pénzbeli megtérítést nem köteles biztosítani.
(2) Ha a bérleti jogviszony fennállása alatt a bérlő saját vagy házastársa jogcímén önálló bérlakást, ingatlant vagy ingatlan tulajdoni hányadát szerzi meg, akkor a bérleti jogviszony a szerzés időpontjától megszűnik.
Lakáscsere
16. §
(1) Az önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag másik lakás tulajdonjogára, vagy önkormányzati lakás bérletére cserélhető el.
(2) A bérbeadó a lakáscseréhez kért hozzájárulást köteles megtagadni, ha a felek szándéka ténylegesen nem a lakáscserére, hanem a lakásbérleti jogviszony jogellenes átruházására irányul.
17. §
Akit a bíróság a házasság felbontása esetén saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül kötelezett az önkormányzati lakás elhagyására, az elhelyezésre jogosultat komfort nélküli lakás illeti meg.
Az albérlet
18. §
A bérlő az általa bérelt lakást nem adhatja tovább albérletbe.[17]
A lakások bérleti díja és a használati díj
19. §
(1) Az 1. sz. mellékletben megállapított lakbérek 2012. március 1-jétől a táblázatban meghatározott díjaknak megfelelően emelkednek.[18] Ezt követően a bérbeadó minden évben az előző évi hivatalos inflációs rátának megfelelően a lakbéreket automatikusan, február 1-jétől, a bérbevevő külön hozzájárulása nélkül megemeli.[19]
(3) Az önkormányzat a lakbértámogatásra való jogosultság megállapításának eljárási rendjét és a lakbértámogatás folyósításának módját a következők szerint állapítja meg:
Az önkormányzat egy évi időtartamra támogatásban részesíti azon szociálisan rászorult családokat és személyeket, akiknél:
a) a kérelmező és a vele együtt lakók lakáshasznosításból származó jövedelemmel nem rendelkeznek,
b) a kérelmező és a vele együtt lakók lakhelyének nagysága az alábbi lakásnagyságot nem haladja meg:
– 1 személy esetén maximum 2,0 lakószoba
– 2 személy esetén maximum 2,0 lakószoba
– 3 személy esetén maximum 2,5 lakószoba
– 4 személy esetén maximum 3,0 lakószoba
A továbbiakban minden személy esetében fél szobával emelkedik a maximált lakásnagyság.
c) a lakásfenntartás kiadásai elérik a kérelmező és családja összes jövedelmének 25 %-át, a lakásban egyedül élő, rendszeres nyugellátásban részesülők esetén 20 %-át.
d) Támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő háztartások és személyek számától.
(3) A lakbértámogatás mértéke:
Az 1 főre jutó havi nettó átlagjövedelem a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj:
|
100 %-a alatt van: |
15 % |
|
100-125 %-a között: |
10 % |
|
125-150 %-a között: |
5 % |
(4) Az a személy, akinek a bérbeadóval kötött lakásbérleti szerződése megszűnt, vagy ilyen szerződést a bérbeadóval nem kötött, a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 6 hónap elteltével az alábbi emelt összegű használati díjat köteles fizetni
a) az első évben a mindenkori lakbér kétszeresét,
b) ezt követően minden évben az előző évi havi díjat kétszeresére kell emelni.
A helyiségbérlet szabályai
20. §
(1) A nem lakás céljára szolgáló helyiség /továbbiakban helyiség/ bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, a bérlet megszüntetésére a lakásbérlet szabályait kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:
(2) Az önkormányzati tulajdonban lévő üresen álló nem lakás céljára szolgáló helyiség bérleti joga pályázat útján nyerhető el.
(3) A pályázatot a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára 30 napra kell kifüggeszteni..[20] [21]
(4) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:
– helyiség címét, műszaki adatait,
– helyiség béreként megjelölt legalacsonyabb bérleti díjat,
– pályázati ajánlat benyújtásának módját és határidejét,
– pályázat elbírálásának időpontját.
(5) A pályázatnak tartalmaznia kell:
– pályázó adatait (név, lakcím),
– nyilatkozat arról, hogy a pályázati feltételeket a pályázó elfogadja.
(6) A helyiség bérleti jogát az szerzi meg, aki a pályázati kiírás feltételeinek megfelel és a legmagasabb bérleti díjra, illetve fizetési feltételekre a legkedvezőbb ajánlatot teszi.
(7) A bérleti jog elnyerésétől számított 30 napon belül szerződést kell kötni. Ha a bérleti jog jogosultja önhibájából a fenti határidő elteltével a szerződést nem köti meg, a bérbeadó a szerződéstől elállhat.
(8) A pályázatban elnyert bérleti jog alapján a bérleti szerződést meghatározott időre legfeljebb 10 évre lehet megkötni, a pályázat tartalmának és az elbírálás eredményének megfelelő tartalommal.
(9) A szerződésben kikötött határidő elteltével a bérleti jogviszony megszűnik és a bérlő elhelyezési igény nélkül köteles a helyiséget a bérbeadónak visszaadni.
21. §
A helyiség bérleti jogának bármilyen jogcímen történő átruházásához, vagy cseréjéhez bérbeadó nem járul hozzá.[22]
22. §
(1) Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került önkormányzati lakásra más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg:
a) a bérlőt,
b) a bérlőtársakat egyenlő arányban,
c) a társbérlőt az általa kizárólagosan használt lakóterület arányában,
d) az a.)-c.) pontban felsoroltak hozzájárulásával azok egyenes ági rokonát, valamint örökbe fogadott gyermekét.
A tartósan Önkormányzat tulajdonában maradó lakásokat a rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza.[23]
(2) Képviselő-testület felhatalmazza a Polgármestert az önkormányzati lakások és helyiségek elidegenítésével, ennek végrehajtását megelőző előkészítő munkák koordinálásával, a telekalakítás jogi előkészítésével, valamint az adás-vételi szerződések aláírásával. [24]
(3) Ha a lakás bérlőjének lakbérhátraléka vagy közüzemi tartozása van, akkor az adás-vételi szerződés megkötése előtt legkésőbb 8 nappal a lakbérhátralékot és a közüzemi tartozást rendeznie és a tartozásrendezést megfelelően igazolnia kell.[25]
A lakások vételára
23. §
(1) A lakás vételárának megállapítása a hasonló adottságú lakások helyi forgalmi értéke alapján történik, a Lakástv. 52 § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.
(2) [26]
(3) Az üres (beköltözhető) lakás nyilvános pályázat útján értékesíthető. A pályázatban közölt legalacsonyabb vételár azonos a lakás helyi forgalmi értékével. A pályázattal kapcsolatos egyéb szabályok megfelelnek a 20. § (3)-(7) bekezdésében és az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 34/2007 (XII.04.) rendeletben foglaltaknak.[27]
A lakás vételárának megfizetése, kedvezmények
24. §
(1) [28]Ha a lakást az elővásárlási joggal rendelkező (a továbbiakban jogosult) vásárolja meg, a vételár a helyi forgalmi érték 50 %-a, melyet egy összegben, vagy kérelemre 15 évi részletfizetési kedvezménnyel fizethet meg.[29]
(2) Ha a jogosult a szerződés megkötésekor a vételárat egy összegben megfizeti, úgy a vételár a bérlő által a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházások értékével csökkentett beköltözhető forgalmi érték 90 %-a. Részletfizetéses vásárlás esetén a vételár hátralékot a szerződésben vállalt határidő előtt kiegyenlíti, őt a vételár hátralék 10 %-ának megfelelő árengedmény illeti meg.[30]
(3) [31]Ha a jogosult a vételárat részletfizetéssel kívánja megfizetni, a szerződés megkötésekor a megállapított vételár 10%-át egy összegben kell kifizetni.[32]
(4) Részletfizetés esetén kamatot kell fizetni, amelynek mértéke évi 10 %.
(5)[33]
(6)[34]
(7)[35] A Képviselő-testület az alanyi jogon szerzett kárpótlási jegyet az 1991. évi XXV. tv. 7.§. (2) bekezdésében megállapított 174,3 %-ban elfogadja vételárként az önkormányzati lakások elidegenítésénél.
(8)[36] Az (1)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni jelen rendelet 3. sz, mellékletében foglalt, az önkormányzat és intézményei részére szakember ellátása érdekében történő bérlakások esetén, rájuk az alábbi (9)-(11) bekezdések az irányadóak.
(9) A lakás helyi forgalmi értéknek megfelelő vételáron értékesíthető.
(10) A vevő a lakás vételárát elsősorban egy összegben köteles megfizetni. Amennyiben a vételár egyösszegű kifizetése nem áll módjában, úgy részére a vételár 50%-ának egyösszegű megfizetése mellett kérelemre 10 évi részletfizetési kedvezmény biztosítható. Amennyiben vevő a vételárat egy összegben fizeti meg, úgy részére a vételárból 10% kedvezmény biztosítható.
(11) Részletfizetés esetén a hátralékos vételárat illetően kamatot kell fizetni, melynek mértéke évi 10%.
Elővásárlási jog gyakorlásának szabályai
25. §
(1) A vételre való felajánlást az elővásárlási jog jogosultjával az épület elidegenítésre való kijelölését követően 60 napon belül közölni kell.
(2) A vételre való felajánlásnak tartalmaznia kell a lakás:
a) címét, ingatlan-nyilvántartási adatait, alapterületét, szobaszámát, komfort-fokozatát
b) vételárat
c) a vételár megfizetésének e rendeletben szabályozott feltételeit.
d) a vásárlásra jogosult által közlendő, az adásvételi szerződés megkötéséhez kért adatokat.
(3) Az ajánlati kötöttség határideje: a vételre történő felajánlásról szóló értesítés kézhezvételét követő naptól számított hatvanadik nap.
26. §
(1) Lakások és helyiségek részletfizetéssel történő értékesítésénél a tartozás fennállásáig jelzálogot kell a szerződésben kikötni és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni.
(2) Ha a vevő az általa kedvezménnyel megvásárolt lakás vagy helyiség tulajdonjogát - a jelzálog fennállása alatt - átruházza vagy elcseréli, ahhoz csak akkor adható meg a hozzájárulás, ha a teljes vételárat megtéríti az önkormányzat javára.
A nem lakás céljára szolgáló helyiség vételára
27. §
(1) A nem lakás céljára szolgáló helyiség vételára - ha azt az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg - a helyi forgalmi érték 80 %-a.
(2) Az üresen álló, nem lakás céljára szolgáló helyiség nyilvános pályázat útján értékesíthető.
(3) A pályázatban közölt legalacsonyabb vételár azonos a helyiség forgalmi értékével. A pályázattal kapcsolatos egyéb szabályok megfelelnek a 20. § (3)-(7) bekezdésben és az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 34/2007 (XII.04.) rendeletben foglaltakkal.[37]
A helyiségek vételárának megfizetése, kedvezmények
28. §
(1) Ha a helyiséget az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, a vételárat egy összegben, vagy legfeljebb 3 év alatt, havi egyenlő részletekben lehet megfizetni.
(2) Részletfizetés esetén a szerződés megkötésekor a vételár 40 % -ának megfelelő összeget kell megfizetni.
(3) Egyösszegű teljesítés és többletteljesítés esetén a vevőt 10 %-os kedvezmény illeti meg a vételárból, illetve a többletfizetés összege után.
(4) Részletfizetés esetén a vételárhátralékra kamatot kell fizetni, amelynek mértéke évi 15 %.
Egyéb önkormányzati lakás vételára
29. §
(1) Mindazon önkormányzati bérlakások, amelyeket elővásárlási jog nem érint az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 34/2007 (XII.04.) rendelet szerinti pályázat útján kerülnek elidegenítésre.[38]
(2) A pályázatnak tartalmaznia kell:
– a lakás műszaki jellemzőit,
– a lakáshoz tartozó telek nagyságát,
– a lakás megtekinthetőségének időpontját,
– a licitárat,
– a pályázat beadásának határidejét, helyét,
– a licitáláson való részvétel feltételeit,
– a pályázat elbírálásának módját.
30. §
Ha az intézménybe utaláskor a bérlő lakásbérleti jogviszonyáról pénzbeli térítés ellenében mondott le a lakásügyi hatóság javára részére ismételten legfeljebb 1 szoba komfortnélküli lakás adható.
31. §
(1) A bérlő köteles megtéríteni a lakás közüzemi díjain felül az általa fogyasztott vízmennyiség utáni víz- és csatornahasználati díjat.[39]
A díj megállapítása az előző évi szolgáltató által leszámlázott (ténylegesen elhasznált) vízmennyiség és a mindenkor érvényes víz- és csatornahasználati díjtarifa szorzatával egyenlő.
(2) Csatornadíj helyett szippantási díjat kell fizetni a ténylegesen szippantott mennyiség után, azon lakások esetében, melyek nem csatornázottak és önálló vízórával rendelkeznek.
(3)[40] Ha a lakáshoz garázs is tartozik és a bérlő azt igénybe kívánja venni, úgy a lakbéren, víz- és csatornahasználati díjon felül jelen rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott garázsdíjat köteles fizetni.[41]
Adatszolgáltatási kötelezettség
32. §
Az önkormányzati lakások bérletével, illetőleg elidegenítésével kapcsolatban az érintett állampolgárokat – személyes adataira vonatkozóan – az alábbi adatszolgáltatási kötelezettség terheli:
Közölni kell:
a) nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, lakcímét,
b) hogy a vételár kiegyenlítése készpénzzel, ill. sajátjogú kárpótlási jegyével történik-e,
c) vételi jog átengedése esetén a jogosult nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, lakcímét.
Hatályba léptető rendelkezések
33. §
Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az 1/l996. /II.12./ Kt. sz. rendelettel módosított 20/l995. /XI.27./ Kt. rendelet, és az azt módosító 17/l996. /XI.25./ Kt. sz. rendelet hatályát veszti.
Pilisvörösvár, 1997. július 1.
Grószné Krupp Erzsébet Bolláné Bognár Margit
polgármester mb. jegyző h.
Kihirdetve 1997. június 30.
Bolláné Bognár Margit
mb. jegyző h.
Az egységes szerkezetbe foglalt rendelet hiteléül:
Pilisvörösvár, 2012. február 10. napján
dr. Krupp Zsuzsanna
jegyző
1. számú melléklet[42]
100 Ft-ra kerekítve
|
Cím |
m2 |
2012. évi lakbér Ft/hó |
|
Ady E. u. 2. I/6. |
37 |
18.500.- |
|
Ady E. u. fszt. 3. |
37 |
18.500,- |
|
Ady E. u. 4. I/5. |
37 |
18.500,- |
|
Ady E. u. 6. fszt. 1. |
37 |
18.500,- |
|
Ady E. u. 6. fszt. 4. |
37 |
18.500,- |
|
Ady E. u. 8. I/3. |
69 |
34.500,- + 3 000,- közös költség |
|
Arany J. u. 1/a. fszt. 1. |
56 |
28.000,- |
|
Arany J. u. 1/a. fszt. 2. |
56 |
28.000,. |
|
Arany J. u. 1/a. I/4. |
56 |
28.000,- |
|
Arany J. u. 1/b. II/5. |
75 |
37.500,- |
|
Arany J. u. 1/c. fszt. 1. |
56 |
28.000,- |
|
Arany J. u. 1/c. fszt. 2. |
56 |
28.000,- |
|
Arany J. u. 1/c. I/3. |
61 |
30.500,- |
|
Arany J. u. 1/c. I/4. |
56 |
28.000,. |
|
Arany J. u. 1/d. I/3. |
70 |
38.300,- |
|
Arany J. u. 1/e. fszt. 1. |
56 |
28.000,- |
|
Arany J. u. 1/e. I/3. |
61 |
30.500,- |
|
Arany J. u. 1/e. I/4. |
56 |
28.000,- |
|
Arany J. u. 1/f. I/3. |
60 |
30.000,- |
|
Arany J. u. 1/h. fszt. 1. |
57 |
28.500,- |
|
Arany J. u. 1/h. I/3. |
60 |
30.000,- |
|
Bányató u. 1. I/3. |
54 |
27.000,- |
|
Bányató u. 4/b. fszt. 1. |
70 |
40.900,- |
|
Bányakápolna u. 14. |
40 |
12.400,- |
|
Budai u. 10/a. fszt. 2. |
39 |
19.500,- |
|
Budai u. 10/a. I/6. |
50 |
25.000,- |
|
Budai u. 10/b. fszt. 1. |
50 |
25.000,- |
|
Budai u. 12. I/3. |
54 |
25.000,- |
|
Budai u. 12. I/4. |
54 |
25.000,- |
|
Rákóczi u. 5. |
44 |
13.600,- |
|
Fő u. 91. |
80 |
40.000,- |
|
Budai u. 7130 hrsz. |
57 |
17.700,- |
|
Budai u. 7130 hrsz. |
57 |
17.700,- |
|
Muskátli köz 4. |
30 |
9.300,- |
|
Csobánkai u. 3. |
40 |
14.800,- |
|
Csobánkai u. 3. B/1. |
44 |
31.300,- |
|
Csobánkai u. 3.B/2. |
44 |
31.300,- |
|
Csobánkai u. 3.B/3. |
44 |
31.300,- |
|
Csobánkai u. 3.B/4. |
44 |
31.300,- |
|
Puskin u. 8. |
52 |
25.800,- |
|
Klapka u. B/4. B lh. I/1. |
37 |
18.500,- |
|
Klapka u. B/4. D lh. fszt. 3. |
37 |
18.500,- |
|
Klapka u. B/4. C lh. II/3. |
37 |
18.500,- |
2. számú melléklet
Pilisvörösvár Város Önkormányzatának tartósan tulajdonában maradó
lakásokról és helyiségekről[43]
|
Csobánkai u. 3. |
B/3. sz. |
|
Csobánkai u. 3. |
B/4. sz. |
|
Csobánkai u. 3. |
B/1. sz. |
|
Csobánkai u. 3. |
B/2. sz. |
|
Csobánkai u. 3. |
A/1. sz |
|
Csobánkai u. 3. |
A/2. sz |
|
Csobánkai u. 3. |
A/3 sz. |
|
Csobánkai u. 3. |
A/5. sz. |
|
Csobánkai u. 3. |
A/6. sz. |
|
Csobánkai u. 32. |
|
|
Rákóczi u. 5. |
1. sz. (Napos Oldal alagsora) |
|
Rákóczi u. 5. |
2. sz. |
|
Kápolna u. 1. |
3 sz. |
|
Fő ut. 91. (félkomfortos lakás) |
|
|
Puskin u. 8. (8 db lakás) |
|
Nem lakás céljára szolgáló bérlemények:
- Fő út 91. (Halmschláger Húsbolt és Mihályfi-féle bérlemény)
- Fő út 77. (Ruházati bolt)
- Fő út 124. (Gyógyszertár)
- Dózsa Gy. út 110/a (Gazdakör vendéglő)
- Bányakápolna u. 15. (Élelmiszerüzlet)
- Fő út 93. (Halmschláger Nagyker.)
- Fő út 82. (Könyvesbolt)
- Akácfa köz (Gázcseretelep)
- Görgey u. (Teniszpálya)
3. számú melléklet
Belső szabályzat
az önkormányzati intézmények dolgozói részére történő lakásjuttatásról, és a rendvédelmi szerv településen szolgálatot teljesítő, hivatásos állományban lévő alkalmazottja részére nyújtható lakhatási támogatásról[45]
(1) Az önkormányzat és intézményei szakember ellátása érdekében önkormányzati lakás biztosítható annak a szakembernek, akinek alkalmazása az önkormányzat vagy intézményének feladata ellátásához elengedhetetlen.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt szakember, akinek Pilisvörösvár Városban[46] vagy 35 km-es körzetben lakástulajdona van – beleértve a vele közös háztartásban élőket is – önkormányzati lakásra nem tarthat igényt.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt szakemberrel csak határozott idejű bérleti szerződés köthető. Amennyiben a bérlő munkaviszonya megszűnik, vagy a bérlő saját tulajdont szerez, a bérlő saját maga köteles elhelyezéséről 3 hónapon belül gondoskodni, minden külön térítés nélkül.
(4) [47]Szakember elhelyezés céljára bérbe adott önkormányzati lakásra a helyi önkormányzati lakásrendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:
– a lakásba a bérlő a ténylegesen vele együtt költöző és az ott született egyenesági leszármazókon, örökbefogadott,-mostoha-, vagy nevelt gyermekeken kívül mást nem fogadhat be,
– a bérlőtársi jogviszony a lakásra nem jöhet létre,
– a bérlőtársi jogviszony folytatására a közvetlen hozzátartozók sem jogosultak.
(5) Azon munkavállaló esetében, akinek jogviszony nyugdíjazás miatt szűnik meg, a Polgármester a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően dönthet.
(6) Pilisvörösvár Város területén szolgálatot teljesítő, hivatásos állományban lévő (nem civil) rendvédelmi alkalmazott részére lakhatási támogatás nyújtható. A támogatás egy évben egy személy részére biztosítható, melynek mértéke havonta 18.000.-Ft. A támogatásban részesülőről a Pilisvörösvári Rendőrőrs őrsparancsnokának javaslata alapján a polgármester dönt.[48]
Az egyéb feltételeket a helyi lakásrendelet tartalmazza.
[1] A rendelet címét módosította a 11/1997. (IX. 15.) rendelet
[2] Módosította: 13/2010 (VI.21.). rendelet 1. §-a. Hatályos: 2010. július 01.
[3] A nagyközség elnevezést városra módosította: 3/2004. (II. 4.) rendelet
[4] Módosította: 13/2010 (VI.21.) rendelet 2. §-a. Hatályos: 2010. július 01.
[5] Módosította a 19/2011. (VII. 04.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2011. július 5-től.
[6] Módosította: 13/2010 (VI.21.) rendelet 3. §-a. Hatályos: 2010. július 01.
[7] A bekezdést beillesztette a 7/2006. (III. 31.) rendelet 1. § (1) bekezdése.
[8] A bekezdést beillesztette a 7/2006. (III. 31.) rendelet 1. § (2) bekezdése.
[9] Módosította a 7/2006. (III. 31.) rendelet 2. §-a.
[10] Az (1)-(4) bekezdéseket módosította: 13/2010 (VI.21.) rendelet 4. §-a. Hatályos: 2010. július 01.
[11] Módosította: 13/2010 (VI.21.) rendelet 5. § (1) bekezdése. Hatályos: 2010. július 01.
[12] Módosította: 13/2010 (VI.21.) rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos: 2010. július 01.
[13] Módosította: 13/2010 (VI.21.) rendelet 6. § (1) bekezdése. Hatályos: 2010. július 01.
[14] Beillesztette: 13/2010 (VI.21.) rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatályos: 2010. július 01.
[15] Módosította: 13/2010 (VI.21.) rendelet 7. §-a. Hatályos: 2010. július 01.
[16] Az eredeti (1)-(5) bekezdéseket hatályon kívül helyezte, a számozást módosította és az (1)-(2) bekezdést beillesztette: 13/2010 (VI.21.) rendelet 8. §-a. Hatályos: 2010. július 01.
[17] Módosította: 13/2010 (VI.21.) rendelet 9. § (1) bekezdés. Hatályos: 2010. július 01.
[18] Módosította a 6/2012. (II. 10.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos: 2012. március 01-től.
[19] Az (1) bekezdést módosította a 7/2008. (IV. 25.) rendelet 1. §-a. Hatályos 2008. május 1-jétől.
[20] Módosította: 13/2010 (VI.21.) rendelet 9. §. Hatályos: 2010. július 01.
[21] Módosította a 27/2011. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos: 2011. szeptember 30.
[22] Módosította: 13/2010 (VI.21.) rendelet 10. §-a. Hatályos: 2010. július 01.
[23] Módosította a 33/2007. (XI. 13.) rendelet 1. §-a. Hatályos 2007. november 15. napjától.
[24] Megállapította: a 10/1998. (IX. 28.) rendelet 1. §-a
[25] Módosította és kiegészítette: 13/2010 (VI.21.) rendelet 11. §-a. Hatályos: 2010. július 01.
[26] Törölte a 33/2007. (XI. 13.) rendelet 3. §-a. Hatályos 2007. november 15. napjától.
[27] Kiegészítette: 13/2010 (VI.21.) rendelet 12. §-a. Hatályos: 2010. július 01.
[28] Módosította a 33/2007. (XI. 13.) rendelet 4. §-a. Hatályos 2007. november 15. napjától.
[29] A 24. § (1) bekezdését módosította a 22/2008. (XI. 04.) rendelet 1. §-a. Hatályos 2008. november 4. napjától.
[30] Módosította a 33/2007. (XI. 13.) rendelet 5. §-a. Hatályos 2007. november 15. napjától.
[31] Módosította a 33/2007. (XI. 13.) rendelet 6. §-a. Hatályos 2007. november 15. napjától.
[32] A (3) bekezdést módosította a 3/2009. (III. 10.) rendelet 1. §-a. Hatályos 2009. március 10. napjától.
[33] Törölte a 33/2007. (XI. 13.) rendelet 7. §-a. Hatályos 2007. november 15. napjától.
[34] Törölte a 33/2007. (XI. 13.) rendelet 7. §-a. Hatályos 2007. november 15. napjától.
[35] Módosította: a 3/1998. (IV. 20.) rendelet
[36] A (8)-(11) bekezdéseket beillesztette: 13/2010 (VI.21.) rendelet 13. §-a. Hatályos: 2010. július 01.
[37] Kiegészítette: 13/2010 (VI.21.) rendelet 14. §-a. Hatályos: 2010. július 01.
[38] Kiegészítette: 13/2010 (VI.21.) rendelet 15. §-a. Hatályos: 2010. július 01.
[39] Módosította: 13/2010 (VI.21.) rendelet 16. § (1) bekezdése. Hatályos: 2010. július 01.
[40] Módosította: a 4/2001. (III. 12.) rendelet 1. §-a
[41] Módosította: 13/2010 (VI.21.) rendelet 16. § (2) bekezdése. Hatályos: 2010. július 01.
[42] 1. számú mellékletet módosította a 6/2012. (II. 10.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos: 2012. március 01-től
[43] A 2. sz. mellékletet módosította: 13/2010 (VI.21.) rendelet 19. § (1) bekezdése. Hatályos: 2010. július 01.
[44] Módosította: 13/2010 (VI.21.) rendelet 19. § (2) bekezdése. Hatályos: 2010. július 01.
[45] A 3.sz. melléklet címét módosította: 13/2010 (VI.21.) rendelet 20. § (1) bekezdése. Hatályos: 2010. július 01.
[46] A nagyközség elnevezést városra módosította: 3/2004. (II. 4.) rendelet
[47] Módosította: 13/2010 (VI.21.) rendelet 20. § (2) bekezdése. Hatályos: 2010. július 01.
[48] Beillesztette: 13/2010 (VI.21.) rendelet 20. § (3) bekezdése. Hatályos: 2010. július 01.