Pilisvörösvár Város[1] Önkormányzatának
7/1997. (VI. 16.) önkormányzati[2] rendelete
a helyi jelentőségű természeti értékek védetté nyilvánításáról
Egységes szerkezetben a 3/2004. (II. 04.) és a 19/2012.(V. 03) önkormányzati rendeletekkel
1. §
A rendelet hatálya kiterjed Pilisvörösvár Önkormányzatának teljes igazgatási területére. Az 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) pontja alapján, valamint az 1996. évi LIII. tv. 24. §, 25. § foglaltaknak megfelelően.
2. §
Pilisvörösvár Város[3] Képviselő-testülete a 227/1994. (X. 20.) Kt. számú határozatával kijelölte a helyi jelentőségű természeti értékek védetté nyilvánítását az alábbi paragrafusokban felsorolt természeti értékekre vonatkozóan.
KÉPVISELŐ-TESTÜLET VÉDETTÉ NYILVÁNÍTJA
3. §
(1) Pilisvörösvár külterületében fekvő Kálvária 6307/4 hrsz-ú ingatlan teljes területét és biconözisát, továbbá a 6307/2 hrsz-ú út.
A település, a területrendezés és fejlesztés különösen a terület felhasználás, a telekalakítás, az építés és az ingatlan használat során kiemelt figyelmet kell fordítani a természeti értékek és rendszerek, a tájképi adottságok és az egyedi tájértékek megőrzésére.
A Kálvária-dombon a Kápolnával és a Kápolnához vezető stációkkal a környék jellegzetes képéhez hozzátartozik és emiatt jelenlegi állapotának megőrzéséről gondoskodni kell.
(2) Védetté nyilvánítás mellett az Önkormányzat az előzőekben körülhatárolt területre és környezetére RRT elkészítését írja elő.
4. §
062, 093/2, 0113/2, 0124/2, 0127, 082 hrsz-ú, mintegy 20 hektárnyi területű Háziréti patak és Háziréti víztározó Pilisvörösvár Városhoz[4] tartozó illetékességű területét, és a hozzá tartozó partrész a tónál 50-50 m szélességű, a pataknál 50-50 m szélességű területét és biocönozisát (teljes állat és növényvilágát).
A Háziréti-patak táplálja és biztosítja a vízkészletét a Háziréti-víztározónak. Esetleges szennyeződése felmérhetetlen kárt okozna a tó élővilágában.
A patak és az újonnan kialakított tó vízgyűjtő területe sok védett madár /Nádi sármány (Emberiz schoeniclus)
Réti pityer (Anthus pratensis)
Függőcinege (Remiz pendulinus)
Vizirigó (Cinclus cinclus)
Nádirigó (Acrocphalus arundinaceus)
Fülemüle (Luscinia megarhynchos)
Jégmadár (Alcedó atthis)
Kakukk (Cuculus canorus)/
Költő revírje. Életközössége most van kialakulóban és emiatt a védelme feltétlen szükséges.
5. §
A 026 hrsz-ú Őrhegy (Kerek-hegy) teljes egészét a feketefenyő állományával madár és állatvilágával együtt:
(A táj jellegzetes hegycsúcsa, amely a Pannon tenger idején képződött, és időközben feketefenyővel beerdősítették. Defláció és az ásványbányászatból származó porártalom felfogó hatása miatt kiemelt jelentőségű.)
6. §
A 033 hrsz-ú Fehér út melletti 032 hrsz-ú táblában fekvő Vércse sziklát (Sas-szikla szájhagyomány szerint) és a sziklát körülvevő 200
m-es sugarú körben lévő erdőterületet. A defláció és a csapadékhatás következtében a szikla pihenő ragadozó madár képére emlékeztet.
Tömegénél fogva jelentős az erózió csökkenő hatása, mivel a meredek lejtésű területen a csapadékvíz gyors lefolyását és ennek következtében hordalék lemosódását nagymértékben mérsékli - természetes gátat alkotva a esővíznek.
Anyaga magnézium-calciumcarbonát, vagy ismertebb néven dolomit.
7. §
033 hrsz-ú út melletti 032 hrsz-ú táblában fekvő Iluska-forrást. Országos turistaút mellett fekszik, kedvelt kirándulóhely. Forrásvize eszenciális ásványi anyagokat, nyom- és mikróelemeket, valamint anionokat és kationokat tartalmaz.
8. §
044 hrsz-ú Kősír erdő nyugati oldalában fekvő Klotild-barlangot.
Nevét József főherceg édesanyjának - Klotildnak - nevéről kapta a századforduló idején. A barlang több üregből áll. További feltárása indokolt. Egyes részeiben sztalaktit és sztalagmit kezdeményeződése is megfigyelhető. A barlangban kis patkósorrú denevérek (Rhinolophus hipposideros) is élnek.
9. §
019 hrsz-ú, valamint 032 hrsz-ú területeket a Zajnát-hegyet, vagy ismertebb nevén Kopárokat, az ott élő növény- és állatvilággal együtt. A Zajnát-hegyen mind természetvédelmi, mind erdőgazdasági szempontból Európában egyedülálló módon először sikerült feketefenyőt (Pinus Nigra) dolomitra telepíteni.
A Kopárok több védett madár költőhelyéül szolgál.
Pédául: -Fekete harkály (Dryocopus martinus)
- Nagy fakopács (Derictrocopus major)
- Zöld külő (Picus viridis)
- Erdei fülesbagoly (Asió otus)
- Királyka (Regulus regulus)
Természetes növénytakarójában több ritka védett növény található, mint például: - Fekete kökörcsin (Pulsatilla pratensis ssp. nigricans)
- Leány kökörcsin (Pulsatilla vulgaris)
- Bíboros kosbor (Orchis purpurea)
- Árvalányhaj (Stipa ssp.)
- Tavaszi hérics (Adonis vernalis)
- Apró nőszirom (Iris pumila)
10. §
A 649 hrsz-ú Bányakápolna utcában lévő nagylevelű hársfákat. (Tilia platyphylos) A 699 hrsz-ú Gesztenye utcában lévő vadgesztenyefákat (Aesculus hyppocastanum) A 678 hrsz-ú Budai Nagy Antal utcában telepített platánfákat (Platanus hybrida). A fákat a századfordulótól a 30-as évekig telepítette a belga részvénytársaság, amely a barnaszén kitermelésével foglalkozott. A fák kora, állaga deflációcsökkentő és porártalom mérséklő hatása miatt természetvédelmi érték.
11. §
3148 hrsz-ú Hunyadi János utcában a Tavasz és Nyár út közötti japánakácokat (Sophora japonica). A fákat a Szabadság -liget parcellázása után telepítették. Beállt állomány (azonos korú, fejlettségű fafajú koronás egyöntetű állomány). A fasornak a közeli kőbánya miatt porártalom-csökkentő szerepe és deflációmérséklő hatása van.
12. §
A 3871, valamint 0115 hrsz-ú temetőben telepített vadgesztenyefasort (Aesculus hyppocastanum) a bejáratnál és a temető előtt lévő parkolóban ültetett feketefenyőt (Pinus nigra) A vadgesztenyefasort
és a feketefenyőt a temető parcellázásával egyidőben telepítették. Deflációcsökkentő hatásuk mellett a beállt fasor esztétikus képet nyújt a ravatalozó felé vezető úton.
13. §
332 valamint 6 hrsz-ú Templom téren álló fehér eperfát (Morus alba nigra) és a Templom tér előtt az Óvoda mellett közterületen a járda és az út közé telepített japánakác (Sophora japonica) sort. A fehér eperfát a templom építésével egyidőben telepítették. Szélcsökkentő szerepük mellett emelik a Templom tér esztétikus hatását. Jelentős továbbá porártalom felfogó hatásuk.
14. §
(1) A bányatavakat (Slötyi, Kacsa-tó, Pálya-tó, Kornéli-tó, Cigány-tó) és környezetüket a tavak partjától 150 m-es távolságig. A tóban és a tavak környékén élő növény- és állatvilággal, a tavak teljes biocönózisával együtt.
A tavak a Pilisvörösvári barnaszén bányászkofás befejezését követően a bánya műtárgyak helyén létesültek, a műtárgyak vízzel történő elárasztásával. Közel hetven év alatt kialakult az egyedi biocönózisuk, amely védelmet érdemel, és a táj arculatának elválaszthatatlan esztétikus látványt nyújtó része.
Közkedvelt kiránduló- és horgászhely, amely városunk[5] lakosságának és az idelátogató embereknek felüdülést nyújt.
(2) A védetté nyilvánítás mellett az Önkormányzat az előzőekben körülhatárolt területre és környezetére RRT elkészítését írja elő.
15. §[6]
16. §
(1) E rendelet 1997. június 17. napján lép hatályba.
(2) A helyi természetvédelmi rendelet közhírré tételéről a Polgármesteri Hivatal jegyzője gondoskodik.
Megjegyzés: Ahol a helyrajzi számok nincsenek alátöréssel megjelölve és a terület mégis meg van osztva, úgy a teljes területre kiterjed a védelem.
Pilisvörösvár, 1997. június 16.
Grószné Krupp Erzsébet sk. Könye Kornél sk.
polgármester mb. jegyző
A rendelet egységes szerkezetbe foglalásának hiteléül:
Pilisvörösvár, 2012. május 03.
dr. Krupp Zsuzsanna
jegyző
[1] A nagyközség elnevezést városra módosította: 3/2004. (II. 4.) Kt. sz. rendelet
[2] Módosította a 19/2012. (V. 03.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdése. Hatályos: 2012. május 15-től
[3] A nagyközség elnevezést városra módosította: 3/2004. (II. 4.) Kt. sz. rendelet
[4] A nagyközség elnevezést városra módosította: 3/2004. (II. 4.) Kt. sz. rendelet
[5] A község elnevezést városra módosította: 3/2004. (II. 4.) Kt. sz. rendelet
[6] Az alcímet és a 15. §-t törölte a 19/2012. (V. 03.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos: 2012. május 15-től