Pilisvörösvár Város[1] Önkormányzatának
8/1996. (VII. 4.) önkormányzati[2] rendelete
a köztisztasággal, települési szilárd és folyékony hulladékkal
összefüggő tevékenységről, a szervezett köztisztasági
közszolgáltatás kötelező igénybevételéről
egységes szerkezetben az azt módosító a13/1996. (IX.30.), a 14/1998. (XII.14.), a 6/1999. (VIII.9.), a 8/2001. (V.7.), a 19/2001. (XII.17.), a 11/2002. (V.31.), 23/2002. (XII.03.), a 4/2003. (III. 11.), a 17/2005. (X. 28.), a 29/2011. (XI. 03.) és a 19/2012. (V. 03.) önkormányzati rendeletekkel
Pilisvörösvár Város[3] Önkormányzata az egyes közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi XLII. törvény 2. §-ának és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja:
I. fejezet
Általános rendelkezések
1. §
A rendelet célja: azoknak a helyi szabályoknak a megállapítása, amelyek biztosít-hatják a város[4] köztisztaságával összefüggő feladatok eredményes végrehajtását, a köztisztasági szolgáltatás ellátásának és igénybevételének rendjét.
2. §[5]
A rendelet hatálya kiterjed Pilisvörösvár Város közigazgatási területére és vonatkozik minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra.
3. §
Nem terjed ki a rendelet hatálya a veszélyes hulladékokra.
4. §
Az önkormányzat a város[6] közigazgatási területén a települési szilárd és folyékony hulladék összegyűjtését, elszállítását és ártalommentes elhelyezését szervezett helyi közszolgáltatás útján biztosítja.
A helyi közszolgáltatással ellátott területen lévő ingatlan tulajdonosa, használója (továbbiakban együtt: tulajdonos) az ingatlanon keletkező szilárd és folyékony hulladék elhelyezéséről - a jelen önkormányzati rendeletben meghatározott módon - a közszolgáltatás igénybevétele útján köteles gondoskodni, ha jogszabály vagy hatósági határozat ezzel ellentétesen nem rendelkezik.
5. §
(1) A köztisztaság megőrzésében mindenki köteles hathatósan közreműködni és a települési környezet (különösen közterületek) szennyeződését, fertőzését eredményező tevékenységtől, illetőleg magatartástól tartózkodni.
(2) Az e rendelettel összefüggő tevékenység és a rendelet végrehajtásának ellen-őrzése Pilisvörösvár Város[7] jegyzőjének feladata.
II. fejezet
Fogalommeghatározások
6. §
E rendelet alkalmazása szempontjából:
a.) közigazgatási terület: az önkormányzat működési területe, mely bel-területből (beépített és beépítésre szánt terület) és külterületből (belterületen kívüli terület) áll,
b.)[8] szolgáltató: Rumpold-Bicske Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2060 Bicske, Kossuth út 60-62.,
b1)[9] szennyvízszolgáltató: a csatornahálózat üzemeltetője és a házi szennyvíz elszállítását végző szolgáltató egyben Pilisvörösvár Város Városgondnoksága (2085 Pilisvörösvár, Budai út 20.),
c.) köztisztaság: a város[10] belterületén lévő közutak, terek, járdák és ezekhez tartozó műtárgyak, továbbá közcélú zöldterületeken, nyílt piacon és vásár-téren keletkezett szemét összetakarításáról, elszállításáról, a közterületek állandó tisztántartásáról, szükség szerinti portalanításáról való gondoskodás,
d.) közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott föld-terület, mely rendeltetés szerint használható (pl. út, park, építmény stb.),
e.) köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok - ezen belül különösen a lakóépületek és az emberi tartózkodásra (üdülés, pihenés, szál-lás, stb. céljára) szolgáló más épületek, továbbá nem lakás céljára szolgáló helyi-ségek és a hozzájuk tartozó területek, valamint a közterületek tisztántartása,
f.) köztisztasági közszolgáltatás (a továbbiakban: szolgáltatás): a szolgál-tató által végzett települési szilárd és folyékony hulladék összegyűjtése, kezelése, a kijelölt lerakóhelyre való elszállítása, hulladék-ártalmatlanítási tevékenység, a közterületek tisztántartása,
g.) települési szilárd és folyékony hulladékkal összefüggő tevékenység: a települési szilárd és folyékony hulladék szállítása, kezelése, ártalmatlanítása,
h.) kezelés: a települési szilárd és folyékony hulladék összegyűjtése, és vala-mely technológiai folyamattal való kezelése, átmeneti tárolása és a kijelölt lerakó-helyre való elszállítása,
i.) tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek tisztítása, hó- és síkos-ságmentesítése, illetőleg pormentesítése,
j.) ártalmatlanítás: a települési szilárd hulladéknak a kijelölt lerakóhelyen, illetőleg létesítményekben történő - hasznosítás nélküli - elhelyezése, rendezett le-rakása vagy elégetése,
k.) hasznosítás: a települési szilárd hulladékból hasznosítható másodnyers-anyagok (fém, üveg, papír, rongy, műanyag stb.) kiválogatása, továbbá a hulladék feldolgozásával, komposztálásával, illetőleg elégetésével vagy más technológiai megoldásokkal (esetleg ezek együttes alkalmazásával) új termékek, tüzelőanyag, hő- és villamos energia, stb. előállítása,
l.) települési szilárd hulladék: háztartási hulladék (szemét) és egyéb szilárd hulladék,
l1)[11] települési folyékony hulladék: a közműpótló berendezésekben, zárt szennyvízgyűjtőkben, szennyvíztisztító létesítményekben a szennyvízből keletkező, vákuum- vagy zagyszivattyúval továbbítható, általában folyékony halmazállapotú hulladék,
m.) háztartási hulladék (szemét): lakások, valamint a lakás, üdülés, pihenés céljára használt egyéb helyiségekben és területeken keletkezett szilárd hulladék, így pl. a salak (beleértve a központi fűtésből keletkezett salakot is), a rongy, a söpredék, hamu, korom, edény, eszköz, ablaküveg, papír, konyhai hulladék (ideértve a mű-anyag konzervdobozt, üveget,), további kisebb mennyiségű falvakolat, a kerti és gazdasági hulladék, falomb, nyesedék, valamint a lakásban folytatott kisipari tevé-kenység gyakorlásából keletkezett hulladék, ha a hetente keletkezett mennyiség nem haladja meg a meghatározott, szokásosnak minősülő mennyiséget,
m1)[12] házi szennyvíz: a lakosság ivó- és háztartási, valamint az intézmények és az üzemek szociális célú vízhasználatából keletkező, más eredetű szennyvizekkel nem keveredett szennyvíz,
n.) egyéb szilárd hulladék: a lakásban és az emberi tartózkodásra szolgáló más helyiségekben felhalmozódott szilárd hulladék (nagyobb méretű berendezési tárgy, lom, bútor, ágybetét, háztartási berendezés és készülék, stb.), valamint az azokhoz tartozó területeken, illetőleg közterületeken keletkezett szilárd hulladék (szemét),
o.) zöldterület: nagyobb részt növényzettel borított közhasználatú terület, beleértve a kerti burkolatokat és az építmények területét is,
p.) parkosított terület: füvesített növényzettel borított közterület, amely magában foglalja a murvázott és nem parkolás céljára kijelölt közterületet és sze-géllyel elválasztott úttest és járda közötti szigetet is,
r.)[13] kijelölt szeméttelep: Bicske város szeméttelepe (015 hrsz.),
s.) lakás és helyiségei: lakótelken a lakóépületben és a lakóépület mellék-épületében huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségek.
t.) tartós (bejelentett) szünetelés: olyan lakóépület és annak helyiségei, melyet bizonyíthatóan legalább három hónap óta nem laknak, illetőleg a használatot szüneteltetik,
u.) nagyméretű berendezési tárgy: háztartási hulladéknak nem minősülő, a használónak feleslegessé vált tárgy, melynek hosszmérete megközelítőleg a 2 mé-tert, területi mértéke megközelítőleg a 6 négyzetmétert és térmértéke megközelítőleg az 1 légköbmétert nem haladja meg.
v.)[14] az avarégetés szempontjából avar, kerti hulladék: lehullott, száraz lomb, levágott ág, gally, nyesedék, elszáradt növény, gyümölcs, termés.
III. fejezet
Az ingatlanok és közterületek tisztántartása
7. §
(1) Az ingatlan tulajdonosa, használója, kezelője (a továbbiakban: tulajdonosa) folyamatosan köteles gondoskodni:[15]
a.) az ingatlan előtti járda (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg a járda mellett zöldsáv), továbbá a járda és a kocsiút közötti kiépített vagy kiépítetlen terület gondozásáról, tisztántartásáról és síkosság-mentesítéséről,
b.) az ingatlan előtti árok tisztításáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról, a korábban betemetett, vagy feltöltődött árok újra ásásáról,
c.) beépítetlen telekingatlan tisztántartásáról és gyommentesítéséről,
d.) a telekingatlanról a járdára és az úttest fölé nyúló ágak és bokrok meg-felelő nyeséséről, hogy az a közlekedést ne akadályozza.
(2) Két szomszédos terület, épület közötti átjáró esetében a tisztántartási kötelezett-ség a tulajdonosok között 50-50%-ban oszlik meg.
(3) Az üzletek és egyéb elárusító helyek, vendéglátó egységek, intézmények és szol-gáltató egységek előtti járdaszakaszt, illetőleg ott, ahol a járda mellett zöldsáv van, az úttestig terjedő teljes területet- a nyitvatartás ideje alatt - a tulajdonos, vagy bérlő köteles tisztántartani. Szükség szerint a közterületen szemétgyűjtő edényt elhelyezni és annak ürítéséről saját költségen gondoskodni.
(4) A közterületek tisztántartása nappal és éjszaka, időben korlátozás nélkül végez-hető.
7/A. §[16]
(1) A földterület tisztántartása céljából a területen keletkező avar és kerti hulladék a tűzvédelmi előírások betartása mellett égethető:
a.) Avarégetéshez tüzet rakni csak biztonságos módon, lakó- és gazdasági épülettől kellő távolságban, állandó felügyelet mellett lehet.
b.) Avart égetni csak világos, tiszta. időben szabad.
c.) Tilos avart égetni ködös, esős időben, valamint a Földművelésügyi- és Vidékfejlesztési Minisztérium által rendeletileg meghatározott tűzgyújtási tilalom idején.
d.) Avarégetés során a szükséges óvintézkedéseket meg kell tenni mindennemű katasztrófa megelőzése érdekében, ezért a 'tűzrakás helyét kis árokkal, vagy éghetetlen anyaggal (például kövekkel) körül kell határolni és megfelelő védőeszközöket, szerszámokat (víz, lapát, gereblye) készenlétben kell tartani.
e.) Avar és kerti hulladék csak száraz állapotban égethető, egyszerre csak kis mennyiségben, folyamatosan adagolva.
(2) A lakosság védelme és a levegő tisztaságának érdekében avar és kerti hulladék égetése minden évben kizárólag október 1-je és május 15-e közötti időszakban történhet keddi, csütörtöki és szombati napokon. Szombaton a tüzet legkésőbb 13 óráig el kell oltani.
(3) Vasárnap és ünnepnap avart és kerti hulladékot égetni nem szabad.
(4) Közterületen avar és kerti hulladék égetése csak külön engedéllyel folytatható.
(5) Pilisvörösvár Város közigazgatási területén kívül keletkezett avart és kerti hulladékot a város közigazgatási területére behozni, illetve Pilisvörösvár Város közigazgatási területén elégetni tilos.
(6)[17] Tarlót égetni az (1)-(3) bekezdések figyelembevételével, a területileg illetékes rendőrség, tűzoltóság és a Polgármesteri Hivatal előzetes értesítése mellett lehet.
8. §[18]
9. §[19]
Ha az ingatlan tulajdonosa a 7. §-ban előírt kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a polgármester a tulajdonos terhére elrendelheti a munka elvégzését, melynek költségeit behajthatja a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény alapján.[20]
10. §
(1) A madarak fészkelő helyei alatti közterületnek a szennyeződéstől való meg-tisztítása az ingatlan tulajdonosának feladata.
(2) Az ingatlantulajdonosok a közterület takarításából keletkezett szemetet, a kerti hulladékot, a háztartási hulladékot, a háztartási hulladékgyűjtő tartályban kötelesek elhelyezni.
Amennyiben a szokásos mennyiségű szemétnél több keletkezik, annak elszállí-tásáról a tulajdonos köteles gondoskodni.
11. §
(1) Mindennemű anyag szállításánál ügyelni kell arra, hogy a közterület ne szennyeződjék be. Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál vagy szállítás alatt a köz-terület beszennyeződik, a szállító köteles azt fel- vagy lerakás elvégzése után, illetőleg a szállítás során nyomban megtisztítani.
(2) Építési munkálatoknál, illetőleg egyéb közterület használata során a fákat, valamint a közterület létesítményeket védőburkolattal kell körülvenni. A rongálódásból keletkezett kárt, annak okozója köteles megtéríteni.
12. §
(1) Vásárok, sport- és egyéb rendezvények (pl.: búcsú) tartása idején a rendezvény szervezője köteles gondoskodni a várható forgalomnak megfelelő számú illemhely biztosításáról, üzemeltetéséről, valamint a rendezvény alatti és azt követően a terület tisztántartásáról.
(2) Úttestet, járdát és egyéb közterületet bármiféle szeméttel (szennyvízzel, vize-lettel, emberi és állati ürülékkel) beszennyezni tilos.
(3) Ebek által okozott szennyezés eltakarításáról az eb sétáltatója (gazdája) haladéktalanul köteles gondoskodni.
(4) Az ingatlan tulajdonosa köteles az ingatlan előtt hótól, jégtől és ónos esőtől síkossá vált járdaszakaszt (szükség esetén többször is) síkosságtól mentesíteni.
(5) Hórakást tilos elhelyezni:
- útkereszteződésben,
- útburkolati jeleken,
- járdasziget és járda közé,
- tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél,
- közszolgáltatási
felszerelési tárgyra (pl. vízelzáró csap, tüzivíz csap, gáz és
egyéb köz- létesítmény, pl. lámpaoszlop, hirdetőoszlop, stb.)
köré,
- kapubejárat elé, annak szélességében.
13. § - 13/A. §[21]
IV. fejezet
Települési szilárd hulladék kezelése, köztisztasági szolgáltatás
14. §
(1) Települési szilárd hulladékot, ezen belül települési háztartási hulladékot és egyéb szilárd hulladékot csak az erre kijelölt és legálisan működtetett hulladéklerakó telepen, kijelölt szeméttelepen a vonatkozó üzemeltetési szabályok és előírások szigorú betartásával szabad elhelyezni.
(2) Nem minősül települési kommunális hulladéknak a különleges (veszélyes) hulladék, az állati hulla, trágya, lomtalanítási hulladék, jég, hó, sár, fertőző vagy robbanásveszélyes anyag, a tűzveszélyes hulladék, a nagyméretű, eredeti alakjában a szabványos gyűjtőedénybe nem helyezhető göngyöleg.
15. §
(1) Az önkormányzat közigazgatási területén a települési szilárd hulladék össze-gyűjtése, elszállítása és ártalommentes elhelyezése az önkormányzat által szervezett - a szolgáltató által végzett - köztisztasági közszolgáltatás útján történik.
(2) A szolgáltatással ellátott terület Pilisvörösvár város[22] belterületének vala-mennyi ingatlana.
(3)[23] A települési szilárd hulladék elszállítását Pilisvörösvár Város Önkormányzatának megbízása alapján a Rumpold-Bicske Kereskedelmi és Szolgáltató kft. (2060 Bicske, Kossuth Lajos út 60-62.) (a továbbiakban: szolgáltató) végzi. A szolgáltató és az ingatlan tulajdonosa között a közszolgáltatási szerződés a szolgáltatás igénybevételével jön létre. A szolgáltató az ingatlan tulajdonosával szemben a teljesítést csak jogszabályban, illetve a jelen rendeletben meghatározott esetben szüneteltetheti, illetőleg korlátozhatja.
A szolgáltató az ingatlan tulajdonosával szemben a teljesítést csak jogszabályban, illetve a jelen rendeletben meghatározott esetben szüneteltetheti, illetőleg korlátoz-hatja.
(4) A szolgáltató a háztartási hulladék elszállítását magánszemély esetében heti egy alkalommal, jogi személlyel, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel szerződés szerint végzi.
(5) A szolgáltatás ellátására vonatkozó részletes szabályokat az önkormányzat és a szolgáltató által kötött szerződés rögzíti.
(6) Háztartási hulladék elszállítására
a.) szabványosított kukatartályt,
b.) szabványosított konténert kell alkalmazni.
(7)[24] Háztartási hulladék elszállítását végző jármű személyzete csak a (6) bekezdésben felsorolt edényzetekből és zsákból köteles a hulladékot elszállítani.
(8) A hulladékgyűjtő tartályban nem szabad mérgező, robbanó, folyékony, veszélyes hulladékot, vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni, amely veszélyezteti a szállítással foglalkozó dolgozók testi épségét vagy begyűjtése során a gépkocsi műszaki berendezésében rongálódást idézhet elő és ártalmatlanítása során veszélyeztetheti a környezetet.
Ha a szolgáltató dolgozói észlelik, hogy a tartályban olyan anyagot, tárgyat helyeztek el, amely nem minősül háztartási hulladéknak, azt nem szállítják el, de a tulajdonos felé jelezni kötelesek.
16. §[25]
(1)[26] A közszolgáltatás ellátásáért a szolgáltatót megillető díjat az Önkormányzat Képviselő-testülete jogosult megállapítani. Az ingatlanok tulajdonosai kötelesek a szolgáltató részére a közszolgáltatás ellenértékét (díját) megfizetni..
(2)[27] A szolgáltatási díj vetítési alapját az edénytérfogat képezi. (1.sz. melléklet)
(3) A szolgáltatási díj mértékét a rendelet melléklete tartalmazza.
(4)[28] A szolgáltatás díját évente két részletben június 30-ig és december 31-ig utólag kell megfizetni.
17. §
(1) A szolgáltató köteles a szabályozott rend szerint a háztartási hulladék folyamatos elszállításáról, kezeléséről gondoskodni.
A lakosságot az önkormányzat, a helyi televízió és hirdetmények útján tájékoztatja a háztartási hulladék kezelése szabályainak megváltoztatásáról, illetőleg a fizetendő szolgáltatási díjról.
(2) A nem háztartási hulladék és folyékony hulladék elszállításáról az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodni.
(3) A jegyző által elrendelt lomtalanítási akciót a szolgáltató előzetesen meghirdetett időszakban szervezi meg és bonyolítja le.
18. §
(1)[29] Az Önkormányzat és a szolgáltató közötti szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv előírásai az irányadók.
(2) A szabványos hulladékgyűjtő tartályok (edények) megfelelő mennyiségben történő beszerzéséről és az ingatlanon történő elhelyezéséről a szolgáltatást igény-bevevő megrendelése alapján a felmerülő költségek (beszerzés, bérleti díj, szállítás) megtérítése ellenében a szolgáltató köteles gondoskodni.
A gyűjtőedények javítását, pótlását, cseréjét, tisztítását megrendelés alapján a szolgáltató végzi.
(3)[30] A szolgáltatást a szolgáltató meglévõ járműparkjával, az Önkormányzattal egyeztetett program alapján heti gyakorisággal, a jelen rendelet 3. számú mellékletét képezõ járatterv szerint hétfõ, kedd, szerda napokon 6.00 és 14.00 óra közötti idõintervallumban végzi. Amennyiben a járatnap ünnepnap, akkor a hulladék szállítását az ünnepnapot megelőző, vagy az ünnepnapot követõ elsõ munkanapon kell elvégezni a lakosság elõzetes kiértesítésével. A téli (havas, csúszós) idõben a gyűjtést megelõzõen a gyűjtési útvonalak járhatóságát a szolgáltató az Önkormányzattal egyezteti.
(4)[31] Az évenkénti lomtalanítást minden év május, vagy június hónapban kell elvégezni.
V. fejezet
A közműves szennyvízelvezetés
VI. fejezet
19. §[32]
(1) A szennyvízelvezető törzshálózatba és tisztító műbe csak olyan összetételű szennyvíz vezethető be, amely a külön jogszabályokban előírtaknak megfelel, továbbá a szennyvízelvezető és tisztítómű állagát nem károsítja, valamint az ott dolgozók testi épségét, egészségét nem veszélyezteti és berendezésének rendeltetésszerű működését nem akadályozza.
(2) Csapadékvíz bevezetése a szennyvízelvezető törzshálózatba tilos.
(3) A szennyvízszolgáltató jogosult a szennyvízhálózatba beengedett csapadékvíz tisztítási költségét visszamenőlegesen is leszámlázni. A mennyiség megállapítása az ingatlan területe és az éves közepes csapadékmennyiség figyelembevételével történik. Az alkalmazandó díj a kedvezmény nélküli szennyvíz tisztítási díjjal azonos.
(4) A szennyvízelvezetés díját a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
20. §[33]
(1) A csatornahálózat mentén fekvő lakó, üdülőépületeket és a vállalkozásokat a csatornahálózatra rá kell kötni.
(2) A szennyvízhálózatra való rákötésre a jelen rendelet hatálybalépésének időpontjától számított fél év áll az ingatlan tulajdonosának rendelkezésére.
(3) A szennyvízhálózatra való rákötést a szennyvízszolgáltatónál kell kezdeményezni és egyidejűleg a közműszerződést is meg kell kötni.
(4) A szennyvízbekötő vezeték létesítését és annak a már üzemelő szennyvíztörzs-hálózatba történő csatlakozását az érintett szennyvízszolgáltató ellenőrzi.
(5) A csatlakozó házi szennyvízhálózatot a házi szennyvíz összetételének ellenőrzésére alkalmas aknával vagy tisztítónyílással kell kialakítani.
(6) Ha a szennyvíz bekötővezeték vagy házi szennyvízhálózat az elfolyó szennyvíz ellenőrzésére alkalmas aknával nincs ellátva, továbbá, ha a bekötővezeték az ingatlanon keletkező szennyvizek elvezetésére – a vízhasználat megnövekedése, az ingatlanok egyesítése, megosztása, vagy egyéb okból – már nem alkalmas, a jegyző a tulajdonost, a létesítmények megfelelő átalakítására vagy megszüntetésére kötelezheti.
(7) Az elszállított vagy csatornahálózatba vezetett szennyvízmennyiséget számlával kell igazolni a viszonyítási időszakon belül, mely 6 hónapnál nem lehet kevesebb.
(8) Az elszállított vagy csatornahálózatba vezetett szennyvíz mennyisége nem lehet kevesebb, mint a mért vételezett ivóvízmennyiség locsolási hányaddal csökkentett része, ami az ivóvízfogyasztás 80 %-a. Amennyiben ez nem teljesül, ott feltételezni kell a házi szennyvíz elvezető rendszer hibáját és vizsgálatot kell indítani az eltérés kiderítésére.
(9) A hálózat hibájának felderítésétől annak megszüntetéséig az üzemzavarral érintett hálózatszakaszt lehetőleg használaton kívül kell helyezni. Az üzemzavar felderítésének és elhárításának költségei azt terhelik, akinek a hibáért való felelőssége egyértelműen megállapítható. Amennyiben a hiba okozójának kiléte nem állapítható meg, úgy a házi szennyvízhálózat kijavításáért az ingatlan tulajdonosa, a szennyvízelvezető törzshálózat kijavításáért a szennyvízszolgáltató felel.
(10) A jegyző az érintett szakhatóságok álláspontjának figyelembevételével kötelezi a tulajdonost a szennyvízelvezető művet károsító – külön jogszabály szerint megállapított – szennyezés esetén vagy ilyen szennyezés megelőzése érdekében a szennyvíz előzetes tisztításához szükséges berendezés létesítésére, a meglévő korszerűsítésére és üzemeltetésére.
21. §[34]
(1) A szennyvízszolgáltató a szennyvíz bekötővezeték építésére vonatkozó hozzájárulás megadásával egyidejűleg köteles közölni a szennyvízbekötő vezeték létesítéséhez szükséges munkák, a vízzárósági – kényszeráramlású rendszer esetén a működőképességi – próbák, a helyszíni szemle és nyíltárkos bemérés várható összegét, melyet a megrendelő köteles megelőlegezni. Ezen összeg megelőlegezésének hiányában a szennyvízszolgáltató megtagadja a szennyvízhálózatra való rácsatlakozással kapcsolatos munkák elvégzését és a szennyvízhálózathoz való rácsatlakozás engedélyezését és a közüzemi szerződés megkötését.
(2) A szennyvízszolgáltató köteles a szemlét, illetve a vízzárósági, kényszeráramlású rendszer esetén a működőképességi próbát, a nyíltárkos bemérést az időpont előzetes közlésével, a megépítés bejelentésétől számított 8 napon belül megtartani.
(3) Ha a létesítményt a hozzájárulásban foglaltaknak megfelelően alakították ki, a szemle, valamint a próbák sikeresek voltak, a nyíltárkos bemérést elvégezték, annak használatbavételéhez a szennyvízszolgáltató írásbeli hozzájárulást ad. Ezt megelőzően a 0létesítményt használatba venni és az ingatlanról a szennyvíz-törzshálózatba szennyvizet bevezetni nem szabad.
22. §[35]
(1) A fogyasztó a házi szennyvízhálózat üzemképes állapotának fenntartásáról, tisztítóakna védelméről és hozzáférhetőségéről, továbbá a szolgáltatásért járó díj megfizetéséről gondoskodni köteles.
(2) A szennyvízmennyiség mérő működéséről, karbantartásáról, hitelesítéséről a szennyvízkibocsátásért díjat fizető fogyasztónak kell gondoskodni.
23. §[36]
(1) A szennyvízelvezetési helyről a szennyvízelvezető műbe kerülő szennyvíz mennyiségét méréssel, mérés hiányában pedig az adott helyen fogyasztott (számlázott) vízmennyiség alapulvételével kell megállapítani.
(2) Az elkülönítetten mért vízhasználatokat – ha a jogszabály eltérően rendelkezik, és a fogyasztó hely egyúttal szennyvízelvezetési hely is – az (1) bekezdés szerint kell szennyvízként figyelembe venni.
(3) Nem vehető figyelembe a szennyvíz mennyiségének meghatározásánál:
a) az a szennyvízmennyiség, ami szállítás útján a vízelhelyező műbe vagy befogadóban nyert elhelyezést és ennek ténye hitelt érdemlően dokumentált,
b) az a szennyvízmennyiség, amelynek a szennyvízelvezető műbe vezetését minőségi vagy egyéb okok miatt az illetékes hatóság megtiltotta és elhelyezését a fogyasztó igazolta,
c) a közvetlenül a kerti csapra felszerelt, a csatornaszolgáltató által leplombált mérőn keresztül ellocsolt víz amennyiben a vízmérő utáni vezeték nem került a föld alá. A házi épített úszómedencékbe felhasznált víz után azonban a csatornadíj fizetési kötelezettség fennáll.
(4) Aki az ingatlanon keletkezett szennyvizet a szennyvízelvezető műbe mérés nélkül vezeti és a vizet nem, vagy nemcsak közműves vízellátáshoz csatlakozva, hanem saját vízműből vagy más vezetékes megoldással szerzi be és a víz felhasználása nyomon követhető a beszerzett valamennyi vízmennyiség mérésére hiteles vízmérőt kell működtetni, a mért mennyiségekről a szolgáltatót tájékoztatni köteles. A mért mennyiséget a szolgáltató és a közterület-felügyelő jogosult ellenőrizni.
(5) Ha a tulajdonos engedély nélkül ráköt a szennyvízcsatorna törzshálózatra, illetve a rákötésről a szolgáltatót nem értesíti, a kedvezmény nélküli csatornadíjat visszamenőlegesen a törzshálózat üzembe helyezésének időpontjáig – de legfeljebb 5 évig – köteles megfizetni, továbbá viselnie kell a felderítés költségeit is.[37]
(6) Aki a jelen rendelet települési folyékony hulladékkal, vagy a házi szennyvízzel kapcsolatos kötelezettségeit megszegi, azzal szemben – jogszabályi eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény alapján kell eljárni. [38]
Köztisztasági rendelkezések betartásának ellenőrzése
24. §[39]
VII. fejezet
Hatálybaléptető rendelkezések
25. §
(1) E rendelet és annak melléklete1996. október 1. napjától lép életbe, ezzel egyidejűleg a 20/1993. (XI.01.) Kt. sz. és a 22/1993. (XII.02.) Kt. sz. rendelettel módosított 4/1991.(V.02.) Kt. a köztisztaság fenntartásáról szóló rendelet §-ai közül a következők hatályukat vesztik: 2. §, 3. §, 4. §, 5. §, 6. §, 9. §, 10. §, 11. §, 12. §, 13. §, 18. §.
(2) A rendelet kihirdetéséről az önkormányzat jegyzője gondoskodik.
Pilisvörösvár, 1996. július 4.
Grószné Krupp Erzsébet Manhertz Zoltán
polgármester jegyző
Az egységes szerkezetbe foglalt rendelet hiteléül:
Pilisvörösvár, 2012. május 03.
dr. Krupp Zsuzsanna
jegyző
1. sz. melléklet[40]
Szemétszállítási díj mértéke kukaedény esetén:
|
HULLADÉK-MENNYISÉG |
BRUTTÓ ÉVES DÍJ |
|
60 l |
5.520 Ft |
|
110 l |
10.116 Ft |
|
240 l |
22.080 Ft |
60 literes Rumpold zsák ára: 168 Ft/db
120 literes Rumpold zsák ára: 336Ft/db”
A szolgáltatási díjak évente a KSH által közölt fogyasztói infláció mértékével növekednek, minden év január 1-jétől.
2. számú melléklet[41]
A szennyvíz törzshálózatba vezetett házi szennyvíz díja:
I. Lakosság részére:
135,3 Ft/m3 + ÁFA
II. Közületek részére:
273,0 Ft/m3 + ÁFA
A szennyvíz törzshálózatba vezetett házi szennyvíz díjából a lakosság június, július, augusztus hónapokban az átlagos fogyasztott ivóvízmennyiség 15 %-áig öntözési csatornadíj-kedvezményben részesül.
3.sz. melléklet[42]
PILISVÖRÖSVÁR VÁROS JÁRATTERVE
A hulladékgyűjtés napja: Hétfő
Szt. Erzsébet u., Kápolna u., Petőfi u., Petőfi köz, Szt. István u., Görgey u., Deák F. u., Klapka Gy. u., Szentiványi u., Szegfü u., Táncsics M. u., Táncsics köz, Horgász-sor, Mátyás király u., Ponty u., Csuka u., Harcsa u., Pisztráng u., Fogas u., Keszeg u., Sas u., Gólya u., Seregélyes u., Fecske u., Pozsonyi u., Nagyváradi u., Fürdő u., Fürdő köz, Patak u., Attila u., Attila köz, Vasút u.
A hulladékgyűjtés napja: Kedd
Arany J. u., Bartók B. u., Tűzoltó u., Honvéd u., Kodály Z. u., Erkel F. u., Vágóhíd köz, Vágóhíd u., Pacsirta u. Árpád u., Rózsa u., Diófa u., Határ u., Tövis u., Madách I. u., Zöldfa u., Hold u., Ady E. u., Bányató u., Rákóczi F. u., Bányakápolna u., Vájár u., Budai Nagy Antal u., Gesztenye u., Széchenyi u., Hősök tere, Bem J. u., Solymári u., Rákóczi köz, Alkotmány u., Régitemető u., Orgona u., Csalogány u., Remete u., Rudas L. u., Semmelweis köz, Piliscsabai u., Őrhegy u., Fő út, Bécsi út, Budai út, Szabadság út, Kisfaludy u., Bocskai u., Zrínyi u., Hunyadi u , Szondi u , Dobó I. u , Dugonics u., Ny. Tavasz u., Ny. Nyár u., Ősz u., Tél u., Munkácsy M. u., Tompa M. u., Tó u., Szt. János u., Kandó K. u., Vásár köz, Várkert u.
A hulladékgyűjtés napja: Szerda
Csobánkai u., Báthory u., Mária u., József A. u., Törökkút u., Béke u., Szt. Flórián u., Szt. Flórián köz, Akácfa u., Akácfa köz, Lévai köz, Szőlőkert u., Szőlőkert köz, Eperjesi köz, Major u., Gárdonyi G. u., Vörösmarty M. u., Csokonai u., Jókai M. u., Tavasz É-K u., Lőcsei u., Kálvária u., Vásár tér, Puskin u., Puskin köz, Templom köz, Templom tér, Iskola u., Iskola köz, Plébánia köz, Angeli köz, Kossuth L. u., Kossuth L. köz, Dózsa Gy. u.
_________________________________
[1] A nagyközség elnevezést városra módosította: 3/2004. (II. 4.) Kt. sz. rendelet
[2] Módosította a 29/2011. (XI. 03.) önkormányzati rendelet
[3] A nagyközség elnevezést városra módosította: 3/2004. (II. 4.) Kt. sz. rendelet
[4] A nagyközség elnevezést városra módosította: 3/2004. (II. 4.) Kt. sz. rendelet
[5] Megállapította: a 19/2001. (XII. 17.) Kt. sz. rendelet 1. §-a
[6] A nagyközség elnevezést városra módosította: 3/2004. (II. 4.) Kt. sz. rendelet
[7] A nagyközség elnevezést városra módosította: 3/2004. (II. 4.) Kt. sz. rendelet
[8] Módosította a 13/1996. (IX.30.) Kt. sz. rendelet 1. §-a
[9] Megállapította: 11/2002. (V.31.) Kt. sz. rendelet 1. §-a
[10] A nagyközség elnevezést városra módosította: 3/2004. (II. 4.) Kt. sz. rendelet
[11] Megállapította: 11/2002. (V.31.) Kt. sz. rendelet 1. §-a
[12] Megállapította: 11/2002. (V.31.) Kt. sz. rendelet 1. §-a
[13] Módosította a 13/1996. (IX.30.) Kt. sz. rendelet 1. §-a
[14] Módosította: a 8/2001. (V.7.) Kt.sz. rendelet 1. §-a
[15] Szövegét megváltoztatta: a 19/2001. (XII.17.) kt. sz. rendelet 2. §-a
[16] Megállapította: a 8/2001. (V.7.) Kt.sz. rendelet 2. §-a
[17]Módosította: a 19/2001. (XII.17.) Kt. sz. rendelet 3. §-a
[18] Hatályon kívül helyezte: 23/2002. (XII.03.) Kt. sz. rendelet
[19] Módosította: a 19/2001. (XII.17.) Kt. sz. rendelet 4. §-a
[20] Módosította a 17/2005. (X. 28.) sz. rendelet 1. §-a
[21] A 13. és a 13/A. §-okat törölte a 29/2011. (XI. 03.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2011. 11. 03.
[22] A nagyközség elnevezést városra módosította: 3/2004. (II. 4.) Kt. sz. rendelet
[23] Módosította: a 19/2001. (XII.17.) Kt. sz. rendelet 6. §-a
[24] Módosította: a 19/2001. (XII.17.) Kt. sz. rendelet 7. §-a
[25] Módosította: 14/1998. (XII.14.) Kt. sz rendelet 1. §-a 1999. január 1-jétől, ezt megelőzően a 6/1997. (VI.09.) Kt. sz. rendelet 1. §-a
[26] Módosította: a 19/2001. (XII.17.) Kt. sz. rendelet 8. §-a
[27] Módosította: a 19/2001. (XII.17.) Kt. sz. rendelet 9. §-a
[28] Módosította: a 19/2001. (XII.17.) Kt. sz. rendelet 10. §-a
[29] Módosította: a 19/2001. (XII.17.) Kt. sz. rendelet 11. §-a
[30] Beillesztette: 23/2002. (XII. 03.) Kt. sz. rendelet
[31] Beillesztette: 23/2002. (XII. 03.) Kt. sz. rendelet
[32] Hatályon kívül helyezte: a 6/1999. (VIII.9.) Kt. sz. rendelet 1. §-a, Szövegét megállapította: 11/2002. (V.31.) Kt. sz. rendelet 2. §-a
[33] Hatályon kívül helyezte: a 6/1999. (VIII.9.) Kt. sz. rendelet 2. §-a, szövegét megállapította: 11/2002. (V.31.) Kt. sz. rendelet 2. §-a
[34] Hatályon kívül helyezte: a 6/1999. (VIII.9.) Kt. sz. rendelet 3. §-a, szövegét megállapította: 11/2002. (V.31.) Kt. sz. rendelet 2. §-a
[35] Hatályon kívül helyezte: a 6/1999. (VIII.9.) Kt. sz. rendelet 4. §-a
[36] Hatályon kívül helyezte: a 6/1999. (VIII.9.) Kt. sz. rendelet 5. §-a, szövegét megállapította: 11/2002. (V.31.) Kt. sz. rendelet 2. §-a
[37] Módosította a 19/2012. (V. 03.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdése. Hatályos: 2012. május 15-től
[38] Módosította a 17/2005. (X. 28.) sz. rendelet 2. §-a
[39] Törölte a 19/2012. (V. 03.) önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályos: 2012. május 15-től
[40] Módosította: 4/2003. (III. 11.) Kt. sz. rendelet
[41] Megállapította: 11/2002. (V.31.) Kt. sz. rendelet
[42] Megállapította: 23/2002. (XII. 03.) Kt. sz. rendelet
[43]Hatályon kívül helyezte: a 17/1999. (XII.13.) Kt sz. rendelet. Megállapította: a 14/1998. (XII.14.) Kt. sz rendelet 1999. január 1-ig