Pilisvörösvár Város Önkormányzatának
a köztisztaság fenntartásáról és a városképvédelem egyes kérdéseiről szóló

4/1991. (V. 14.) önkormányzati[1] rendelete[2]

Általános rendelkezések

 

Egységes szerkezetben a 8/1996. (VII. 04.), a 19/2001. (XII. 17.), a 24/2002. (XII.03.), a 30/2002. (XII. 11.), a 3/2004. (II. 4.), a 8/2005. (IV.15.), a 18/2005. (X. 28.), a 19/2005. (X. 28.) a 37/2007. (XII. 18.), a 38/2007. (XII. 18.), a 24/2008. (XII. 18.), a 11/2010. (VI. 07.) és a 19/2012. (V. 03.) önkormányzati rendeletekkel.

 

1. §

 

(1)[3] E rendelet hatálya kiterjed Pilisvörösvár Város közigazgatás területén minden állami és önkormányzati szervre, természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra, szövetkezetre, társadalmi szervezetre, illetve ezek társulásaira

 

(2)[4] A városkép védelmében mindenki köteles lehetőségeihez mérten közreműködni és tartózkodni a városkép rombolásától, az esztétikus környezet hátrányos megváltoztatásától.

 

(3) Az ingatlan és környezetének tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője, tartós használója (haszonélvező) másnak a használatában lévő ingatlanok (ingatlanrészek, helyiségek) tisztántartásáról pedig a használó, illetőleg a bérlő köteles gondoskodni.

 

2. §[5]

 

A rendelet célja olyan helyi társadalmi viszonyok szabályozása, melyekre más jogszabályi előírás nem vonatkozik, illetve olyan szabályok megállapítása, amelyek biztosítják a Város egyes köztisztasági és városképvédelmi kérdéseinek rendezését.

Háztartási hulladék elszállítása

3. §[6]

4. §[7]

Egyéb nem háztartási hulladék (sorsa)

5. §[8]

A hulladékszállítási díjjal kapcsolatos rendelkezések

6. §[9]

7. §

Pilisvörösvár Város[10] Polgármesteri Hivatala a kötelezően fizetendő köztisztasági díj egy részét vagy egészét a kötelezett anyagi és szociális helyzetének figyelembevételével méltányosságból elengedheti a térítési kötelezettség átvállalása mellett.

 

Az erre vonatkozó kérelmet a kötelezett a Polgármesteri Hivatalhoz terjesztheti be.

 

8. §

 

(1) Nem kell hulladékszállítási díjat fizetni az életveszély miatt üresen álló helyiségekért, továbbá a személyi tulajdonban lévő üresen álló lakások helységei után.

A lakások megüresedését vagy az abba való újbóli beköltözést mindig a tulajdonos köteles az önkormányzat által megbízott szerv felé bejelenteni.

 

(2) A vállalatok, közületek és intézmények külön szerződést köthetnek az önkormányzat által megbízott szervvel az egyéb háztartási hulladéknak nem minősülő - hulladék elszállítására.

 

A városkép védelme, az esztétikus környezet megőrzése

 

9. §[11]

 

(1)[12] Új közműhálózat létesítése, a meglévő hálózat korszerűsítése, fejlesztése és bővítése esetén a vezetéket föld alatt kell vezetni. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni a közműhálózatra való rákötés, rácsatlakozás esetén is, azaz a közműhálózatra való csatlakozási pont és a fogyasztási hely közti kábelszakaszt is föld alatt kell vezetni.[13]

 

(2)[14] Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérni csak a Képviselő-testület hozzájárulásával és csak abban az esetben lehetséges, ha a vezeték műszaki okokból (pl. más közműhálózattól való védőtávolság megtartása) a föld alatt nem vezethető.

 

(3)[15] A (2) bekezdésben meghatározott esetben, valamint közvilágítási oszlop elhelyezésekor a közművet elhelyezőnek (elhelyeztetőnek) egyszeri megváltási díjat kell fizetnie.

 

(4)[16] A (3) bekezdésben meghatározott díjat az 1. számú melléklet figyelembevételével a polgármester állapítja meg.

 

(5)[17] A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérni csak a Képviselő-testület hozzájárulásával lehet.

 

(6)[18] Amennyiben a (4) bekezdésben foglaltakat a közmű építője nem fogadja el, úgy Bírósághoz fordulhat. A Bíróság jogerős döntéséig a közútkezelői (tulajdonos) hozzájárulás kiadását meg kell tagadni.

 

(7)[19] A (4) bekezdés szerinti díjat a közmű építője, az Önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára, az Útfenntartási- és fejlesztési célelőirányzat javára köteles megfizetni az építési munkák megkezdése előtt.

 

10. §[20]

 

(1) A szabványoknak nem megfelelő, a közútépítésben el nem fogadott műtárgyat (pl. kőtömb, oszlop, karó, stb.) a közterületen elhelyezni nem szabad.

 

(2) A gyalogosok és gépjárművek forgalmát korlátozó tárgyakat csak közút kezelőjének hozzájárulásával és a hozzájárulásban foglalt feltételek, valamint a vonatkozó műszaki előírások betartása mellett lehet.

 

(3) Az (1) bekezdésben foglalt tárgy (2) bekezdésben meghatározott előírások figyelmen kívül hagyásával történő elhelyezése esetén az elhelyezésért felelős személyt vagy társaságot a polgármester a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény előírásainak megfelelően a tárgy eltávolítására kötelezi, a felszólítás eredménytelensége esetén a tárgyat hatóságilag eltávolíttatja.[21]

11. §[22] [23]

12. §[24]

 

(1)Út műtárgyán, út tartozékán, távbeszélőfülkén, elektromos és távbeszélőkábel oszlopon, közlekedés biztonságát és szabályozását szolgáló berendezésen, élőfán, egyéb növényzeten és növényzet elhelyezésére vagy védelmére szolgáló tárgyon, egyéb köztárgyon tilos bármilyen hirdetmény, plakát, falragasz elhelyezése.

 

(2)Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérni csak közérdekű és hatósági hirdetmények esetében lehet abban az esetben, ha ez más módon nem megoldható és a hirdetmény aktualitásának elvesztése után eltávolításra kerül. Élő növényzeten, növényzet elhelyezését és védelmét szolgáló tárgyon, távbeszélő fülkén, kapcsolószekrényen, a közlekedés biztonságát és szabályozását szolgáló berendezésen azonban ebben az esetben sem szabad hirdetményt elhelyezni.

 

(3)Magántulajdonban lévő épület, ingatlan falán, kerítésén plakát, falragasz, hirdetmény csak a tulajdonos engedélyével helyezhető el.

 

13. §[25]

 

Közútkezelői hozzájárulás kiadásakor a 9-12. § rendelkezéseit figyelembe kell venni.

 

14. §

 

(1) Közterületen építési anyagokat lerakni, illetve tárolni közterület-használati engedéllyel lehet úgy, hogy a gyalogos és jármű közlekedés zavartalan maradjon és a közterületen lévő berendezés felszerelési tárgyak, növények, jelzőtáblák ne rongálódjanak. Az engedély lejárta után a területet eredeti állapotának visszaállításáról az engedélyes köteles gondoskodni.

 

(2) Közúton, közterületen anyagok, hulladékok szállítása csak olymódon történhet, hogy a szállítmányból semmi se hulljon ki, valamint por, csepegés más szennyeződés se keletkezzen.

 

(3) Az építési, bontási, illetve tatarozási terület munkálatok végzésénél az anyagot és a kiásott földet lefedve kell tárolni, hogy por ne keletkezzen.

15. §[26]

16. §[27]

Csapadékvíz

17. §

(1) Havat és jeget a háztetőnek a közterület fölé eső oldaláról csak olyan időszakban szabad letisztítani, amikor a forgalom csökkent.

A tisztítás tartamára a járdát el kell zárni és a járókelőket alkalmas módon figyelmeztetni kell az elhaladás veszélyére.

 

(2) A város[28] egész közigazgatási területén átfolyó élő vízfolyásokba belvízelvezető  árkokba, tisztítatlan szennyvizet trágyalevet bevezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni nem szabad.

Szennyvíz

18. §[29]

19. §

A trágyakezeléssel és az állattartással kapcsolatos szabályok betartására vonatkozóan az állattartási rendeletben foglaltak az irányadók.

 

Ivóvíz

20. §

 

(1) Az ivóvizet szolgáltató kutak közvetlen környezetét az ivóvíz szennyeződésének megakadályozása céljából különös gonddal kell tisztántartani és meg kell védeni az esetleges szennyeződésektől. Ennek érdekében ivóvizet szolgáltató kút környékén olyan szennyezőforrást (istálló, ólak, illemhelyek, emésztőgödrök, trágyatároló stb.) mely a kút vizét vagy a talajon keresztül a talajvizet szennyezheti, létesíteni vagy fenntartani csak a hatályos közegészségügyi és építési szabályokban meghatározott távolságban szabad.

Ásott kútba szennyvizet elhelyezni, vagy a kutat egyéb módon szennyezni tilos.

 

(2) Az ivásra alkalmatlan szennyezett, fertőzött vizet szolgáltató közkutat, vagy forrást a közegészségügyi felügyelő javaslata alapján a Polgármesteri Hivatal "nem ivóvíz" táblával köteles ellátni.

 

A levegő tisztaságának védelme

21. §

 

(1) Fűtés céljára szolgáló készülékekben (kazán, kályha, kemence) csak fűtőanyag égethető el. Tilos a levegőt káros égéstermékekkel erősen szennyező anyagokat (műanyagokat, gumit, oldószereket stb.) égetni.

 

(2) Avar, illetve száraz nyesedék égetése csak alapos kiszárítás után, saját felelősségre és a közúti és gyalogos forgalom zavartalansága mellett végezhető.

 

(3) Tilos magán, illetve közterületen a levegőt káros égéstermékekkel, illetve bűzzel erősen szennyező anyagokat (műanyag, gumi, oldószer, állati hulla, stb.) égetni.

 

Szeszesital közterületen való fogyasztása

22. §

 

(1) A város[30] közterületén a szeszesital fogyasztása tilos.

 

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik azokra a helyekre, amelyeken a Polgármesteri Hivatal engedélye alapján alkalmanként szeszesitalt mérhetnek, illetve árusíthatnak (búcsú, kitelepülés, terasz).

 

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik továbbá arra az időpontra, amelyre a Polgármesteri Hivatal előzetesen engedélyt adott (bányásznap, május 1., stb.).

 

Vegyes rendelkezések

23. §[31] [32]

24. §[33]

 

25. §

 

(1) Az önkormányzati rendeletben nem szabályozott kérdésekre az 1/1986.(V. 21.) ÉVM-EÜM együttes rendeletben foglaltak az irányadók.

 

26. §

 

(1) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.[34]

 

(2)[35] Az önkormányzati rendelet 1991. május 2-án lép hatályba és a hatálybalépéssel egyidejűleg a nagyközségi tanács 2/1989.(III.28.) sz. köztisztasági rendelet hatályát veszti.

 

 

Pilisvörösvár, 1991. május 14.

 

 

 

 

          Botzheim István                                                                     Dr. Albrecht Mária

            polgármester                                                                                  jegyző

 

 

 

Az egységes szerkezetbe foglalt rendelet hiteléül:

 

Pilisvörösvár, 2012. május 03.

 

 

 

                                                                                               dr. Krupp Zsuzsanna

                                                                                                            jegyző


1. sz. melléklet[36]

 

Közvilágítási oszlop közterületen történő elhelyezése, valamint a 9. § (2) bekezdésében foglalt esetben a közmű építője az alábbi egyszeri megváltási díjat köteles fizetni:

            1. Közvilágítási oszlop esetében:          20.000.- Ft/oszlop

 

            2. Légvezeték esetében:                   a) 20.000.- Ft/oszlop

                                                                       b)   2.500.- Ft/vezeték fm.

A fenti összeg az ÁFÁ-t nem tartalmazza.

A fenti összeg minden év január 1. napján, a KSH által megállapított hivatalos infláció mértékével emelkedik.

 



[1] Módosította a 19/2012. (V. 03.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos: 2012. május 15-től.

[2] A címet módosította: 24/2002. (XII.03.) Kt. sz. rendelet

[3] Módosította: 24/2002. (XII. 03.) Kt. sz. rendelet.

[4] Módosította: 24/2002. (XII. 03.) Kt. sz. rendelet.

[5] Módosította: 24/2002. (XII. 03.) Kt. sz. rendelet.

[6] Hatályon kívül helyezte: 8/1996. (VII.04.) Kt. sz. rendelet

[7] Hatályon kívül helyezte: 8/1996. (VII.04.) Kt. sz. rendelet

[8] Hatályon kívül helyezte: 8/1996. (VII.04.) Kt. sz. rendelet

[9] Hatályon kívül helyezte: 8/1996. (VII.04.) Kt. sz. rendelet

[10] A nagyközség elnevezést városra módosította: 3/2004. (II. 4.) Kt. sz. rendelet

[11] A címet módosította: 24/2002. (XII.03.) Kt. sz. rendelet.

[12] Megállapította: 24/2002. (XII.03.) Kt. sz. rendelet.

[13] A második mondatot beillesztette a 38/2007. (XII. 18.) rendelet 1. §-a. Hatályos 2007. december 18. napjától.

[14] Megállapította: 24/2002. (XII.03.) Kt. sz. rendelet.

[15] Megállapította: 30/2002. (XII. 11.) Kt. sz. rendelet

[16] Megállapította: 30/2002. (XII. 11.) Kt. sz. rendelet

[17] Megállapította: 30/2002. (XII. 11.) Kt. sz. rendelet

[18] Megállapította: 30/2002. (XII. 11.) Kt. sz. rendelet

[19] Megállapította: 30/2002. (XII. 11.) Kt. sz. rendelet

[20] Megállapította: 24/2002. (XII.03.) Kt. sz. rendelet.

[21] Módosította a 18/2005. (X. 28.) sz. rendelet 1. §-a

[22] Módosította: a 8/2005. (IV.15.) Kt. sz. rendelet 1. §-a

[23] Hatályon kívül helyezte a 11/2010. (VI. 07.) rendelet 1. §-a, 2010. június 07-től.

[24] Megállapította: 24/2002. (XII.03.) Kt. sz. rendelet.

[25] Beillesztette a 8/2005. (IV.15.) Kt. sz. rendelet 2. §.

[26] Hatályon kívül helyezte: 19/2001. (XII.17.) Kt. sz. rendelet

[27] Hatályon kívül helyezte: 19/2001. (XII.17.) Kt. sz. rendelet

[28] A nagyközség elnevezést városra módosította: 3/2004. (II. 4.) Kt. sz. rendelet

[29] Hatályon kívül helyezte: 8/1996. (VII.04.) Kt. sz. rendelet

[30] A nagyközség elnevezést városra módosította: 3/2004. (II. 4.) Kt. sz. rendelet

[31] Megállapította: 24/2002. (XII. 03.) Kt. sz. rendelet.

[32] A 23. §-t törölte a 19/2012. (V. 03.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos: 2012. május 15-től

[33] Hatályon kívül helyezte: 19/2001. (XII.17.) Kt. sz. rendelet

[34] Módosította a 24/2008. (XII. 18.) sz. rendelet 1. §-a, hatályos 2008. december 18-tól.

[35] Számozását megváltoztatta a 24/2008. (XII. 18.) sz. rendelet 1. sz. melléklete, hatályos 2008. december 18-tól.

[36] Megállapította: 30/2002. (XII. 11.) Kt. sz. rendelet