Alpolgármester

Önéletrajz

Budapest XII. kerületében születtem 1946. szeptember 24-én. Tizenkét éves koromtól Angyalföld közepén laktunk, a Fiastyúk utcai lakótelepen, szüleimmel és két leánytestvéremmel. Szüleink áldozatos szeretete, tisztessége, összetartó ereje adott alapot életünknek.

Kimmelné Sziva Mária

Az iskolában jó tanuló voltam. Először technikusi oklevelet szereztem a Bláthy Ottó Erősáramú Ipari Technikumban, majd gépészmérnöki diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen. Életemben összesen két főállású munkahelyem volt, mindkettőben megszűnésük napjáig dolgoztam. A Budapesti Rádiótechnikai Gyárban 21 évig fejlesztő-, majd bemérő mérnök voltam.

1975-ben a BRG-ben ismertem meg Kimmel Józsefet, aki tősgyökeres helyi vadászember lévén először a környéket mutatta meg nekem. Rengeteget jártuk a környező hegyeket, erdőket, mezőket, kilométereket mentünk egy-egy kint lét alkalmával. Csodálatos élményekben volt részem megismerve a Vörösvár körüli területek flóráját-faunáját. Egyszerűen elbűvölt a látvány, amit a Kevélyekről láttam - nyáron. Mert télen a dorogi szén "áldásos" tevékenysége következtében a szmogtól nem látszott a településből semmi. A gáz bevezetése óta viszont télen is gyönyörű onnan fentről Pilisvörösvár, érdemes megnézni egy szép havas napon!  

Időközben összeházasodtunk, építkeztünk. Végigéltem a víz-, gáz- és szennyvízcsatorna-bekötéseket,  s ahol tudtam segítettem. Rajzoltam a szomszédoknak a vízóraaknákat, a szennyvíz-bekötéseket. Az első csatornatársulat szervezésében, munkájában IB tagként vettem részt.

A rendszerváltozás a BRG-nek is megpecsételte a sorsát. A gyár bezárása után német barátaink révén pár hónapot Németországban dolgoztam. Nagyon bíztam a változásokban, ezért aktívan segítettem akkoriban az MDF munkáját.

1992-ben felvettek tanárnak az akkor még 2O6. sz. Szakmunkásképző Iskolába. Főleg szakmai tárgyakat oktattam - mechanika, szakrajz, anyagismeret, géptan -, de a kedvenc tantárgyam a matematika volt. Ezt mindig nagyon szívesen tanítottam. Úgy érzem, hogy szép és eredményes éveket töltöttem az intézményben. Életem egyik legrosszabb időszaka volt, amikor ezt az iskolát fel kellett számolni. Azóta nyugdíjas vagyok.

2OO4-ben beléptem a Fidesz-be, melynek színeiben 2OO6-ban indultam képviselőjelöltként az 1. sz. egyéni választókörzetben, sikerrel. Kezdő képviselőként úgy képzeltem, hogy "nincs lehetetlen, csak tehetetlen". Egyszerű állampolgárként el sem tudtam képzelni (talán nem is volt szükség rá), hogy egy-egy ügy milyen "stációkon" kell, hogy végigmenjen, vagy hogy egyszerűnek tűnő dolgokat hogyan bonyolít el a kötelező bürokrácia, s mindezek tetejébe milyen nagy akadály a pénzhiány.

Hogy miért vállaltam el most mégis az alpolgármesterséget, arra kedvenc íróm, Márai Sándor Füveskönyvéből vett idézettel válaszolnék.

"Ha jó ügyet védesz, mitől is félhetsz? Mi is történhetik veled? Letepernek, megrágalmaznak, kirabolnak, meggyaláznak? Vádakkal fordulnak ellened, hamisan ítélnek? Mindez nem változtat azon, hogy az ügy, melyet védtél, jó volt, s ezért jó volt az is, amit csináltál, mikor a jó ügy védelmére szegődtél. Ilyenkor ne törődj senkivel és semmivel, csak az ügy igazával, melyet meg kell védened. Végül is tehetetlenek az igazsággal szemben. Letiporhatnak, de meg nem győzhetnek, vádolhatnak, de meg nem hazudtolhatnak, elvehetik életed, de nem vehetik el igazságod. Csak akkor nem vagy magányos az életben, ha jó ügyet védesz. Nincs fizetség és jutalom az ilyen perben. De nincs alku sem. Ezért soha ne félj kimondani azt, amiről egész lelkeddel tudod, hogy igaz."

Pilisvörösvár, 2009. november 20.

Kimmelné Sziva Mária