Németh János
1929. február 13-án született Budapesten. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola után a Zeneművészeti Tanárképző Főiskolára járt, tanára Borst Rudolf volt. Három jelentős munkahelye volt: 8 évig a Rádió Szimfonikus Zenekarában játszott, 32 évig az Operettszínház zenekarában dolgozott, és mindezek mellett talán a legfontosabb, hogy tanított.
A tanítást az operettszínházi munkájával párhuzamosan kezdte. Abban az időben még a főiskolán alá kellett írni, hogy a diploma megszerzése után 3 évet vidéken tanítanak. Máig emlékszik arra az első napra, amikor először jött Vörösvárra tanítani, 1963 szeptemberében. Vasárnap volt és nagyon meg volt hatódva, hogy mind a 14 fúvóstanszakra jelentkező növendék ott várta a vasárnap dacára, szüleikkel együtt, ütött-kopott hangszerekkel. Ebből a magból fejlesztett ki az évek folyamán egy nagyszerű tanszakot.
Annyira megszerette a Vörösvárt, hogy az eredetileg 3 évre tervezett tanításból 40 év lett. Az évek során 12 növendékét vették fel zeneművészeti szakiskolába. Tanítványai megtalálhatók az összes pilisvörösvári zenekarban. Minden országos versenyre vitt növendéket, és mindegyiken bejutottak a döntőbe, sőt többször előkelő helyezést is kaptak. Egyik volt diákja most már kollégája is a tanári karban.
Németh János az a pedagógus volt, akinek nem csak hivatása a tanítás, hanem életcélja is. Lelkiismeretes, odaadó munkájának köszönhetően nem csak tanította, hanem nevelte is a rábízott gyerekeket. Az eltöltött évek során kivívta a gyerekek szeretetét, volt növendékei ma is nagy tisztelettel beszélnek róla. Munkájáról mindenki az elismerés és a tisztelet hangján szól.
Munkásságát különböző díjakkal jutalmazták: 1979-ben "Szocialista kultúráért" díjat kapott, 1985-ben "Ezüst törzsgárda" jelvénnyel jutalmazták, 1986-ban "Kiváló munkáért" minisztériumi kitüntetésben részesítették, 1994-ben "Lajtha László-díjjal" honorálták munkásságát, 2003-ban "Arany katedra" emlékplakettet valamint "Pilisvörösvárért" emlékérmet kapott.
