Vissza
Megelőzés, megelőzés, megelőzés
Nyakunkon a fűtési szezon, otthonunk biztonsága érdekében még ezelőtt fontos elvégeztetni a tüzelő-fűtő berendezések, így a kályhák, kandallók, gázkazánok és konvektorok, valamint a kémények karbantartását, ellenőrzését – olvasható az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egy korábbi, de minden szezonban aktuális felhívásában. Mint írták, ezzel és megfelelő, jó minőségű tüzelőanyag használatával megelőzhető, hogy a kémény miatt kigyulladjon az otthonunk, minimalizálható a szén-monoxid-mérgezés veszélye és mindemellett kevesebbet is kell fizetni a fűtésért. A szakemberek minden évben több ezer, veszélyt jelentő hibát tárnak fel a tüzelőberendezések és füstelvezető-rendszerek átvizsgálásakor vagy tisztításakor. A kémények rendszeres vizsgálata azért elengedhetetlen, mert ezek olyan épületgépészeti berendezések, amelyek hibái a használók előtt rejtve maradnak, vagyis csak az időszakos kéményellenőrzés adhat valós képet az égéstermék-elvezető állapotáról. A kéménysepréssel kapcsolatban leggyakrabban felmerülő kérdéseket, válaszokat ide kattintva olvashatja el.
Tűzesetek
A katasztrófavédelem időről időre figyelmeztet: a vegyes tüzelésű kazánok esetében tilos háztartási hulladékkal, lakkozott, festett vagy nedves fával fűteni, mert ezek amellett, hogy mérgező gázokat bocsátanak ki és ezzel a környezetet károsítják, fokozzák a kéményben a kátrány és a korom lerakódását is. A kémény belső falára lerakódott vastag korom- és kátrányréteg a fűtés hatására izzani kezd, akár meg is gyulladhat, ami lakástűzhöz vezethet.
Szén-monoxid
És a tűz mellett ott a szén-monoxid, ami szintén a tüzelő-, fűtő-, és egyéb berendezések (páraelszívó, kandalló) helytelen használata, a karbantartás és ellenőrzés hiánya, vagy a helyiségek nem megfelelő szellőztetésére miatt idézhet elő vészhelyzetet. Éppen ezért különös jelentősége van a fent leírtaknak, vagyis a kémények rendszeres ellenőrzésének. A nehezen észlelhető színtelen és szagtalan szén-monoxid ugyanis jellemzően a tüzelőberendezésen vagy a nem megfelelően működő kéményből áramlik vissza a helyiség légterébe. Kerülhet mérgező gáz a lakótérbe nem kellően tömített kályhából, kandallóból, füstcsőből, kazánból, vagy az elszennyeződött fürdőszobai „átfolyós” vízmelegítőből is.
A CO érzékelő életet menthet
Hasznos lehet a szén-monoxid-érzékelő készülék használata, egy megfelelő eszköz ugyanis életet menthet. Ne feledjék, ezek azonban nem helyettesítik a rendszeres karbantartást, felülvizsgálatot. Fontos, Csak engedélyezett típusú, kifogástalan műszaki állapotú tüzelő, fűtő berendezést használjunk, ezt szakembernek kell beüzemelnie és javítania. Az OKF oldalán lista érhető el, ez alapján tájékozódhatnak, melyek a megfelelő és a nem megfelelő CO érzékelők.
4645 lakástűz, 777 riasztás szén-monoxid miatt
A katasztrófavédelem épp a napokban tett közzé statisztikát, az első három negyedév tűzeseteivel és szén-monoxid mérgezéseivel kapcsolatosan. Eszerint ebben az időszakban összesen 4645 lakástűz keletkezett, ami 947-tel kevesebb, mint 2022 első kilenc hónapjában. Ez 17 százalékos csökkenést jelent. A vizsgált időszakban 55,3 ezer négyzetméternyi épített terület égett le, 28,7 ezerrel kevesebb, mint tavaly. Ez esetben 34 százalékos csökkenésről beszélhetünk.
Az első kilenc hónapban keletkezett lakástüzekben 51 ember vesztette életét, a tavalyi év hasonló időszakának esetei 58 áldozatot követeltek. A leggyakrabban egyedül élő idősek váltak lakástűz áldozatává.
Naponta átlagosan 17 otthonban csaptak fel a lángok. Ezekben az esetekben 398 ember sérült meg, 45-tel, vagyis tíz százalékkal kevesebben, mint tavaly ugyanebben az időszakban, többségük füstmérgezést szenvedett. A lakástüzekhez összesen 9033 tűzoltóautót riasztottak, a tűzoltók 3076 órát töltöttek a tüzek oltásával.
Az első három negyedévben 473 lakóépület vált tűz miatt lakhatatlanná, ezekből 1328 embernek kellett kiköltöznie. A tűz pontos keletkezési helyének, okának és idejének tisztázása érdekében 227 lakástűz után indult tűzvizsgálat. A leggyakrabban elektromos hiba (27 százalék), nyílt láng (17 százalék), a fűtési rendszer hibája (13 százalék), sütés-főzés (9 százalék), avar- vagy szemétégetés (6 százalék), dohányzás (3 százalék), illetve a kémény műszaki állapota (3 százalék) miatt gyulladt ki épület. 223 otthonban szándékos gyújtogatás miatt keletkezett tűz. A legtöbb alkalommal a konyhában (19 százalék), kéményben (12 százalék), illetve hálóban (9 százalék) csaptak fel a lángok.
A 4645 tűzzel érintett lakóépületnek csupán 0,3 százalékában, 16 otthonban volt füstérzékelő, holott ezek a készülékek már a tűz kezdeti fázisában megbízhatóan jeleznek, amikor még van idő cselekedni, az éppen meggyulladt tüzet eloltani, vagy kimenekülni és a tűzoltókat hívni. Az otthon jellegű tüzek száma a fűtési szezonban a legmagasabb, így az előttünk álló három hónapban még nagyobb odafigyelésre lesz szükség.
Szén-monoxid miatt az első három negyedévben 777-szer riasztották a tűzoltókat, 72-vel, 9 százalékkal kevesebbszer, mint a tavalyi év hasonló időszakában. 138 ember szenvedett valamilyen mértékű szén-monoxid-mérgezést, 14-gyel többen, mint egy éve. 5 ember vesztette életét szén-monoxid miatt, 4-gyel kevesebben, mint tavaly ilyenkor.
Vigyázzunk magunkra, szeretteinkre az előttünk álló fűtési időszakban is.
