Vissza
Zimányi Ernő 1901-ben Cegléden látta meg a napvilágot Zimányi György tanító kilencedik, legkisebb gyermekeként. Alsóbb iskoláit Cegléden végezte, majd 1922-ben szerzett oklevelet a budapesti Iparművészeti Főiskolán. Tanári működését 1923-ban Hajdúdorogon kezdte. 1924-ben feleségül vette Marschalkó Anna Saroltát. 1929-ben került Pilisvörösvárra a polgári iskolába, amely akkor a Puskin utca 8.-ban, 1938-tól pedig a Vásár téri új épületben működött. Zimányi Ernő 1961-ig tanított itt, többször volt osztályfőnök is. 1948-tól kezdve a ballagási tablókat is ő maga tervezte és díszítette. 1978-ban hunyt el. Zimányi Ernő tanítványai visszaemlékezései szerint kiváló tanár volt. Schranz Lajos festőművész, aki sikeres művészi pályafutását többek között neki köszönheti, egyszerű, de mély tartalmú szavakkal jellemezte őt: „Ernő bácsi nemcsak tanár volt, de EMBER is! Mindig odafigyelt ránk, s ha valamelyikünkön látta, hogy valami nincs rendben nála, rögtön megkérdezte tőle: Mondd csak, fiam, mi van veled, miben segíthetek?” Tanítási elveit jól jellemzik egy 1931-es nevelői értekezleten elhangzott előadásának szavai: „A kedély és akarat nevelése ma meg kell hogy előzze az értelmi nevelést. A rajztanító tehát művész legyen a kedély és akarat fejlesztésében. Száraz előírások, tanmenetek béklyója ne kösse. Vezesse munkájában csupán a tanítóművészi sugallat.”
Zimányi Ernő tanári munkája mellett folyamatosan alkotott is. Sokoldalú művész volt: szobrász, festőművész, éremművész, grafikus. Kezdetben elsősorban szobrászként működött. Műveit több alkalommal kiállították a Műcsarnokban és a Magyar Szalonban, díjakat is nyert velük. Budapesti intézmények számára domborműsorozatokat készített. Síremlékek alkotására is felkérték, a vörösvári köztemetőben is megtalálható közülük néhány. 1970-ben gyűjteményes kiállítása nyílt a vörösvári könyvtárban. Mindemellett újságcikkeket, novellákat is írt az ország számos hírlapja, folyóirata számára. A Pilisvörösvári Polgári Iskola 1935–1936-os évkönyvében ez olvasható róla: „Zimányi Ernő a Gyóni Géza Irodalmi Társaság és az Ányos Pál Irodalmi Kör választmányi tagja, a helybeli Nemzeti Társas Kör könyvtárosa, a Nemzeti Egység szervezetének egyik alelnöke. Felolvasta Viszontlátás című elbeszélését a Gyóni Géza Irodalmi Társaság decemberi ülésén. Három népművelési előadást tartott. Írásait a Magyar Gondolat, a Magyar Népiskola, az Ifjúság és Élet és a Ceglédi Hírlap közölte.”
2014-ben Manhertz István díszítőszobrász mester a kántorház padlásán rábukkant két eredeti Zimányi-szoborra. Mindkét mellszobrot felújította, közülük az egyikről több másolatot is készített. Ennek a mellszobornak az egyik festett másolata ma megtekinthető Zimányi Ernő egykori munkahelyének, a Vásár téri iskolának földszinti folyosóján, a címe: Árpád vezér. Még ugyanebben az évben a Pilisi Kulturális Örökségünk Védelméért Alapítvány keretein belül megalakult a Zimányi Ernő Emlékbizottság és felhívást tett közzé a médiában, hogy jelentkezzenek mindazok, akiknek a birtokában van a művész valamely alkotása. Erre sajnos kevesen jelentkeztek, 2022 őszén azonban váratlanul előkerült egy addig ismeretlen hagyatékból közel negyven Zimányi-festmény. Molnár Sándor, az alapítvány kuratóriumának elnöke megvásárolta és bekereteztette az alkotásokat. Végül 2023. április 15-én nyílt meg a Varázskő Galériában az emlékkiállítás, amelyen közel ötven alkotás szerepel Zimányi Ernő életművéből. Molnár Sándor magángyűjteményének festményei mellett Fetter Istvánné, Klencsák Márta, Kohlhoffer Éva, Szakszon Péter és a Városi Könyvtár által kölcsönadott műveket is láthatunk a tárlaton.
Az emlékkiállítást Schranz Lajos festőművész nyitotta meg, aki meleg szavakkal emlékezett meg egykori tanáráról. Orsovai Valéria az egyes művekről osztotta meg gondolatait, jómagam pedig azt a feladatot vállaltam, hogy Zimányi Ernő életpályáját és munkásságát felvázoljam az írott források alapján. A kiállítást július végéig lehet megtekinteni munkanapokon a Varázskő Galériában (Fő utca 2/c). A kiállított festmények egy része meg is vásárolható.
Fogarasy Attila
